Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-27 / 198. szám

2019. AUGUSZTUS 27., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g Igencsak figyelemreméltó, magánkézben lévő bányatörténeti gyűjtemény Díszfokos, bányászlámpa, farbőr a bonyhádi könyvtár tárlatán A száz éve, 1919 szep­temberében kitört bá­nyászsztrájkra emlékez­ve ünnepük a bányásznapot szeptember 4-én. Aznap nyí­lik kiállítás Dull Zoltán bá­nyatörténeti gyűjteményé­ből a bonyhádi könyvtárban. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu NAGYMÁNYOK A bányászmúlt emlékeit gyűjti Dull Zoltán. Il­letve ennél bővebb a 67 'éves férfi „vadászterülete”, Nagy­­mányok helytörténetével, azon belül az ipartörténettel fog­lalkozik, így jutva el a tele­pülés meghatározó ipari üze­méhez, a szénbányához, mely 1965-ben zárt be. Felmenőinek többsége bányász volt, ő maga egészségi problémák miatt ezt nem tudta vállalni, más terü­leten dolgozott. (Bár fiatalko­rában sportos életet élt; ismert labdarúgó volt.) Kiállításokat a het­venes évek óta rendez helyben és a környező telepü­léseken Amikor a bánya bezárt, ki­dobásra ítélt dokumentumo­kat, térképeket, szakkönyve­ket, újságokat, fényképeket és tárgyi emlékeket (ruhákat, vé­dőfelszereléseket, lámpákat, szerszámokat, fokosokat, zász­lókat, maketteket) mentett meg az enyészettől. Később hagya­tékokból is kapott dolgokat, il­letve vásárlásokkal egészítet­te ki a kollekciót. Magánkéz­ben nem sok olyan bányatör­téneti gyűjtemény lehet Ma­gyarországon, mint az övé. ló a kapcsolata a pécsi, a bonyhádi, a soproni múzeummal. Ismeri a szakirodalmat, ki­emeli Babies András munkás­ságát, aki feldolgozta a mecse­ki szénbányák teljes történe­tét, és akinek egy köbméter-A szerző fotója Dull Zoltán gyűjteményének legszebb darabjai a díszfokosok A Nagymányok mellett lelőtt repülőgép roncsánál készült fénykép nyi iratanyagát őrzik Pécsen. Kiállításokat a hetvenes évek óta rendez helyben és a kör­nyező településeken. A közel­múltban volt Váralján, Szász­váron, Nagymányokon és Hi­dason. A következő szeptem­ber 4-én nyílik a bonyhádi könyvtárban. A tárlatokra ál­talában bányászlámpákat, zászlókat, fokoso­kat visz - ami a bá­nyász díszegyen­ruha tartozéka volt -, képeket - főleg a bányász védőszen­tekét (Szent Borbá­la, Szent Prokop) - és farbőröket; ami­ből díszes válto­zat is létezik, de alapfunkció­ját tekintve a hétköznapi mun­kához kellett. Azon csúsztak le a bányába, egy fagerendára ülve, ott, ahol megfelelő volt a lejtés, és nem létra szolgálta a lejutást. Szeptember első napjai egyébként emlékezetesek a bányászoknak. Pont száz éve, 1919 szeptemberében tört ki a bányászsztrájk, melynek Tata­bányán halálos áldozata is volt. Inflációs koronával akarták kifizetni a munkásokat, s emi­att lázadtak fel. Nagymányo­kon is beszüntették a munkát, Kaposvárról egy páncélvona­tot küldtek, Tolnáról és Sásdról katonákat vezényeltek ki, hogy letörjék az ellenállást, mire az utolsó pillanatban megszüle­tett a megegyezés. Erre emlé­kezve ünnepük 1951 óta szep­tember első vasárnapján a bá­nyásznapot. A nagymányo­­kiak azokról is megemlékez­nek, akik a telepü­lést naggyá tették. Például Riegel An­talról, aki elindítot­ta a komoly terme­lést, létrehozta hat ikerházzal az úgy­nevezett munkás­gyarmatot, és meg­építtette Tolna me­gye első ipari vasútját, amit 1890-ben adtak át. Mindemellett Dull Zoltán sporttörténettel is foglalkozik, de ami mostanában a legtöbb idejét leköti: egy II. világhábo­rús, itt lelőtt szovjet gép ese­te. A hivatalos verzió szerint hatan haltak meg, ám ő do­kumentumokkal tudja igazol­ni, hogy hét áldozat volt. Ezt igyekszik bebizonyítani. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Kidobás­ra ítélt doku­­mentumokat és tárgyi em­lékeket men­tett meg AII. világháború után költöztek a férjével Dunakömlődre Etelka néni száz évét ünnepelte Kihajtott az autó, elütötte a biciklist PAKS-DUNAKÖMLŐD Századik születésnapja alkalmából ott­honában köszöntötték a Du­­nakömlődön élő Katona Jó­­zsefné Etelka nénit. Szabó Pé­ter polgármester üdvözletét és a miniszterelnöki jókívánsá­got tartalmazó emléklapot dr. Hanoi lános csoportvezető ad­ta át nekj. Etelka néni a Békés me­gyei Endrődön, a mai Gyoma­­endrődön született 1919. au­gusztus 19-én, bár a közpon­ti népesség nyilvántartó ada­tai szerint augusztus 14-én látta meg a napvilágot. Gyer­mekkorát egy tanyán töltöt­te, ám korán árvaságra jutott. Sokfelé dolgozott summás­­ként, földbirtokokon mező­­gazdasági idénymunkásként, majd Budapestre került há­zi szolgálólánynak. A két vi­lágháború között nagynevű úri házaknál szolgált a Krisz­tina körúton, a Farkasréten, a Balatonon. A II. világhábo­rú után került a férjével Du­nakömlődre. Két fiuk szüle­tett, négy unokája és öt dédu­nokája van. Ma a családtagjai közelében lakik, ahogy ereje engedi, tesz-vesz a ház körül. Évekkel korábban még szőlőt, veteményt is gondozott. Azt sajnálja, hogy az olvasáshoz már nem jól lát. H. E. Katona Józsefné Etelka néni az emléklappal Beküldött fotó PAKS Befejezte a vizsgálatot a Paksi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztá­lya egy 70 éves bölcskei férfi­nak az ügyében, akivel szem­ben közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt in­dult büntető eljárás. Az eset kapcsán keletkezett iratokat már át is adták az illetékes ügyészségnek. A nyomozás eredménye sze­rint ez év február 18-án a dél­utáni órákban egy személy­­gépkocsi haladt Bölcske bel­területén, amikor a jármű ve­zetője az egyik kereszteződés­hez érve, balra kanyarodása során nem adta meg az elsőbb­séget az egyenesen továbbha­ladni szándékozó kerékpáros­nak. A gépjármű emiatt a bi­ciklinek ütközött, a kerékpá­ros elesett, és súlyos sérülést szenvedett. A Volkswagen vezetője ki­hallgatása során elismerte a felelősségét a baleset bekövet­kezésében. Azt is elmondta, hogy a szembe sütő erős nap­fényben nem vette észre a ke­rékpárost, tájékoztatta lapun­kat Búsné Hepp Gyöngyvér, a megyei rendőr-főkapitány­ság sajtóreferense hozzátéve, hogy a kánikulában és a vi­zes úttesten még fokozottabb figyelemmel kell vezetni. 1.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom