Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-27 / 198. szám

2019. AUGUSZTUS 27., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g A pollenkoncentráció extrém magas lehet a héten Virágzik a parlagfű, tombol az allergia Kellemetlen tünetekkel kell megküzdeniük az allergiásoknak Fotó: MW Az elkövetkező napokban a parlagfű pollenkoncent­rációja az ország nagy ré­szén várhatóan továbbra is nagyon magas marad. A gyomnövénnyel erősen fer­tőzött területek közvetlen környezetében extrém szin­tű parlagfű-pollenterhelés is előfordulhat. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az allergia nap­jainkban a lakosság legalább ötödét érinti, és minden év­ben nő a számuk. A hazánk­ban található kétezerféle vi­rágzó növény közül kétszáz­ötven növény pollenje okoz­hat allergiát. Az allergiás re­akciókat kiváltó virágport a szél akár négyszáz-ötszáz ki­lométerre is elviheti. Az allergiás tünetek, az orrnyálkahártya-duzzanat, orrdugulás, orr-, szem- és to­rokviszketés leggyakrabban városi környezetben alakul ki, hiszen ott a légszennye­zés következtében a megvi­selt légzőszervi nyálkahártya védekező képessége csökken. A legfőbb allergének belégzés útján jutnak a szervezetbe, az orrba vagy a hörgőkbe. A leg­gyakrabban ezek közül a házi por, az állati szőr, a virágpor és a penészgombák okoznak problémát. A legtöbben a par­lagfű pollenjétől szenvednek, amely most virágzik. A legutóbbi mérések szerint Szekszárdon is nagyon sok parlagfűpollen volt a levegő­ben. Azt gondolnánk, hogy az esős idő enyhít az allergiások kínjain, de ez nem minden esetben van így. A meteoroló­giai előrejelzés szerint szór­ványosan továbbra is lehet számítani zivatarokra, ilyen­kor a hirtelen feltámadó vi­haros szél nagyobb mennyi­ségben is szállíthatja a par­lagfű virágporát, tájékoztat a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A szakemberek azt javasolják, hogy az allergiás betegek, amennyiben lehető­ségük van rá, a zivatarokat megelőző szeles időben kerül­jék a szabadban tartózkodást. A KSH adatai szerint míg 1990-ben tízezren sem voltak Magyarországon azok a szé­nanáthások, akiket regiszt­ráltak a gondozóban, mára több mint háromszázezren vannak. Aki allergiás, jellem­zően már a szezon kezdete előtt elkezdi szedni a gyógy­szerét. Amióta viszont nincs kiemelt támogatás az aller­giások gyógyszereire, azó­ta figyelhető meg, hogy egy­re kevesebben keresik fel a tüdőgondozót. Dr. Gagyi Em­ma főorvos már korábban el­mondta lapunknak, hogy az enyhébb panaszokkal nem a szakrendelést, hanem egye­nesen a gyógyszertárat kere­sik fel az érintettek. Akiknek allergiás asztmájuk van, ful­ladnak, természetesen jelent­keznek a gondozóban. Dr. Horváth Gábor szek­szárdi házi gyermekorvos szerint a gyerekeknél más a helyzet, mint a felnőtteknél. Első körben az alapellátásban írnak fel az orvosok gyógy­szereket, a következő lépés pedig az, hogy a gyermekosz­tályon dolgozó immunológus­hoz, illetve tüdőgyógyászhoz utalják be. A gyermekorvos szerint nagyon fontos a szo­ros ellenőrzés. Épp nem ré­giben történt meg ugyan­is, hogy a tudottan allergiás, asztmás gyereknél kezdődő tüdőgyulladás alakult ki, és ha ezt nem veszik időben ész­re, az nagyobb bajhoz vezet­hetett volna. Dr. Horváth Gá­bor azt is elmondta, a számí­tógépes rendszernek köszön­hetően jól látszik, ha valaki­nek az év azonos időszakában jelentkeznek a légúti tünetei. Ezekből nem egyszer arra le­het következtetni, hogy az il­lető allergiás. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Tüdőgondozóban nyilvántartott páciensek Tüdőasztma 350 000 |j Szénanátha 2014 2015 2016 2017 2018 FORRÁS: KSH Munkaerőhiány Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu Kevés a jó munkaerő, panaszkodott olvasónk. Vasárnap az egyik szekszárdi bevásárlóközpontba ugrott le pár dolgot venni. Nem sokan voltak az üzletben, de azok szinte mind a pénztárnál várakoztak, melyből egy üzemelt. Azt is egy fiatal lány kezelte, vélhetően nem régóta. Szegény­ke a vásárlók morgolódásának köszönhetően meg is nyomta a sürgető gombot, mellyel jelezte a kollégáinak, hogy be kelle­ne ülni egy másik pénztárba is. Egy idősebb egyenpólós hölgy jött is, végigmérte a sort, majd elment. Úgy ítélte meg, nincse­nek annyian, hogy ez ó't izgalomba hozza. Pár perc múlva a sor megduplázódott az egyetlen pénztárnál. A fiatal kasszás ismét nyomkodta a csengőt, de nem Kevés a szakem­ber, nem csak a kereskedelemben jött senki. Amúgy az üzletben sem volt látható eladó, az em­berek mondogatták is egymás között, biztosan nem nagyon akad dolgozó, aki vállalná a hétvégi munkát. Nemcsak a hétvégén, de már hét közben is egyre kevesebb az eladó, toldotta meg a hallottakat egy má­sik vásárló. Mert nem fizetik meg őket, mondta egy harmadik. Bizonyára mindez szerepet játszik abban, hogy a kereske­delemben is kevés a szakember, mint ahogy más területen is. Például szüret idején kevés az alkalmi munkás, pedig ehhez még végzettség sem kell. Még egy gép is képes rá. Nem vélet­len, hogy egyre többen döntenek úgy a borvidéken is, hogy a munkaerőhiány miatt inkább szőlőkombájnnal szüretelnek. Mint az ipari forradalom idején, a gépek veszik át az uralmat az emberek helyett. Új beruházások és fejlesztések IREGSZEMCSE Folytatódnak a fejlesztések a településen, amelyek közül a legújabb, a várhatóan a jövő évben elkez­dődő egymilliárd-százötven­­millió forintos iskolai beruhá­zás, tájékoztatta lapunkat Sü­­vegjártó Csaba polgármester. Ennek során egyetlen telep­helyre vonják ösz­­sze a jelenleg két különálló épület­ben található álta­lános iskolai okta­tást. Még az építke­zések előtt felújít­ják a Bartók Béla Művelődési Házat és a Szociális Intéz­ményt, miután az önkormány­zat két pályázatot nyert a Ma­gyar Falu Programban. A művelődési házuk közel huszonkétmillió forintos tá­mogatást kapott. Ennek kö­szönhetően kicserélik az épü­let nyílászáróit, és hőszigete­lik a homlokzatát, egy évre felvesznek egy közösségszer­vezőt, és megvalósítanak szá­mos rendezvényt. A szociá­lis intézményre több mint hét és fél millió forint támogatást nyertek, amelyből az épület belső festését, külső burkola­tainak javítását, valamint vé­dőnői és orvosi ügyeleti esz­közök beszerzését finanszíroz­zák. Több sikeres projekten pe­dig már túlvannak. Elkészült a négy­száz méteres útfel­újítás az Iregszem­­cséhez tartozó Ok­­rádpusztán, amely megkönnyíti a te­lepülésrész megkö­zelítését, és javítja az ottani lakosok, mintegy hatvan-hetven ember életminőségét. Sikeres vidékfejlesztési pá­lyázatuknak köszönhetően aszfaltozták a helyi agrárvál­lalkozás telephelyét és az or­szágos közutat összekötő föld­­utat, amellyel tehermentesítik a teherautóktól és a mezőgaz­dasági gépektől a település bel­területi útjait. B. M. Folyamato­san korsze­rűsítik a köz­épületeket a településen Jó hangulatú roma-magyar diáktábort tartottak a Sárszentlőrinchez tartozó településrészen Bejárták a négyökrös szekér útját a táborozok SARSZENTLŐRINC-UZD Ismét gyermekzsivajtól volt hangos az 1971-ben megszüntetett uz­­di általános iskola területe, amely napjainkban már ifjú­sági szálláshelyként működik. Roma-magyar diáktábort tar­tottak ott nemrégiben az Uzdi Diákok Baráti Társasága, a Sár­­szentlőrinc-Uzdért Egyesület és a sárszentlőrinci roma nemzeti­ségi önkormányzat, szervezésé­ben. Dr. Farkasfalvi József, az Uzdi Diákok Baráti Társaságá­nak elnöke elmondta, hogy az egykori diákok és a hozzájuk csatlakozók a 90 éves Renkecz József igazgató-tanítójuk köz­reműködésével a múlt értéke­it igyekeznek átadni. A tábor­ban tizennyolc, többségében ro­ma származású, 7 és 12 év kö­zötti gyermek vett részt. Ellá­togattak Sárszerttlőrincre, és a Petőfi-emlékházban többek között azt is megtudták, hogy a költő két évig koptatta a sár­szentlőrinci iskola padjait. A táborhoz közeli Borjádot, és az ott található méhest is fel­keresték, ahol 1845-ben Petőfi Sándor uzdi emlékeit megörö­kítve megírta A négyökrös sze­kér című költeményét. Itt a gye­rekek saját készítésű koszorút és nemzeti színű kokárdákat helyeztek el. A diákok Petőfi és a négyökrös szekér útját lovas Megtöltötték élettel az egykori iskola területét Beküldött fotó kocsival, énekelve, verselve is­mételték meg. Sárszentlőrin­­cen a közeli Alsó-Rácegres­­pusztán nevelkedett Lázár Er­vin emlékszobájában is jártak, ahol jelmezbe bújva a meseíró egy-egy emlékezetes figuráját is megelevenítették. A tábor területén, a több mint százötven éves iskolapadokkal és taneszközökkel kialakított erdei iskolában Renkecz Józsi bácsi megismertette őket az egykori uzdi iskolai élettel, a közelben lévő Sasosi cigányte­lepen élők életkörülményeivel és az iskolai életben való rész­vételük tapasztalataival. Ci­gány lecsót is ettek, és jóízűen fogyasztották hozzá a ropogós­ra sült punyát. Kézműves fog­lalkozások, íjászkodás, játékos vetélkedők is színesítették a gyerekek táborozását. Dr. Farkasfalvi József kiemel­te a táborvezetők, Gerhardtné Pinczési Zsuzsanna, Horváthné Jankovics Márta és Schwartzné Farkasfalvi Erzsébet munkáját, és hozzátette, hogy a megvaló­sításhoz az Emberség Erejével Alapítvány nyújtott anyagi tá­mogatást. A tábort zárón részt vett Demény Károly polgár­­mester és Sátor Géza, az Uzdért Egyesület elnöke, akik a tábor lakóit értékes könyvcsomaggal lepték meg. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom