Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-22 / 194. szám

2019. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG y Túl drágák a telkek, az építkezők az agglomerációba áramlanak Költöznek a nagyvárosból Telekárak alakulása nagyvárosainkban (a legfeljebb 1500 négyzetméteres lakóövezeti és külterületi telkek) . Nyíregyháza BMMÉHBM.f — 13,8-y \ Változás \ (százalék) 2018. aug. (millió forint, átlag) 2019. aug. (millió forint, átlag) 5,2 6,5 —------i 6,0 13,3 L- 7.3Fía\ E3L... / ; W5L. J IEBIJ Mxm) ■HL# 48,8/" ML BUDAPEST MW-grafika, forrás: http:/lngatlan.com Budapesten szinte megfizet­hetetlenné váltak, de sok vi­déki nagyvárosban is 10 szá­zaléknál nagyobb arányban nőtt egy év alatt az építési telkek ára. Emiatt az olcsóbb agglomerációkban keresnek új életteret az építkezők. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu INGATLANPIAC Budapesthez ha­sonlóan a legtöbb megyei jogú városban is jelentősen, egy év alatt átlagosan mintegy tizedé­vel drágulnak az építkezésre alkalmas kisebb lakóövezeti és külterületi telkek, miközben a hirdetések tanúsága szerint ti­zedével kevesebbet kínálnak belőlük eladásra. Budapesten tavaly 48,8 mil­lió forint volt az 1500 négyzet­­méteresnél kisebb telkek át­lagára, ma 55 millió. A külső pesti kerületekben még el le­het csípni kisebb telkeket 20- 25 millióért, míg Budán a leg­olcsóbb Budafokon is 30-40 millióval kell számolni. Akik saját családi házban képzelik el a jövőjüket, a telkek drágulása miatt egyre többen kiköltöznek a fővárosból. A je­lentősen olcsóbb telkek miatt az otthonteremtést segítő ál­lami támogatásokat is sokkal hatékonyabban tudják kihasz­nálni az agglomeráció települé­sein - elemezte a helyzetet a Magyar Nemzetnek Balogh László, az Ingatlan.com veze­tő gazdasági szakértője. Hozzá­tette: még a megyei jogú város Érden is a budapesti árak har­madáért lehet építési telekhez jutni, bár ott egy év alatt kö­zel 40 százalékos áremelkedés zajlott le, és a kereslet tovább növelheti a telekárakat. A vidéki nagyvárosokban is hasonló tendenciák érvénye­sülnek, elsősorban ott, ahol 10 millió forintnál drágábbak az építési telkek. Győr, Debre­cen, Kecskemét vagy Székesfe­hérvár után már Egerben, Sze­geden és Szombathelyen is ez a helyzet, és a szakértő szerint ezek ingatlanpiacán igazán je­lentős változás és áremelkedés várható. Az 1500 négyzetmé­teresnél kisebb telkekért Bu­dapest után Sopronban kell átlagosan a legtöbbet fizetni, 20 millió forintot, míg Érden 17, Szegeden 15, Egerben 13,5, Székesfehérváron 12 millió fo­rint az átlagár. A másik vég­let Salgótarján 2 millióval, de Zalaegerszegen is kijön a telek 4,3 millióból. Százak igényelték a bölcsitámogatást CSALÁDBARÁT Már több mint ötszázan igényelték a havi legfeljebb 40 ezer forintos bölcsődei támogatást - kö­zölte tegnap Beneda Attila családpolitikáért felelős he­lyettes államtitkár az Ml tele­vízióban. Elmondta: a támo­gatást azok a családok kap­hatják, amelyek húszhetes­nél idősebb gyereküket hely­hiány miatt nem tudják álla­milag finanszírozott bölcső­dében elhelyezni, munkavég­zés idejére családi vagy mun­kahelyi bölcsibe kell vinniük. A következő három évben mintegy tízezer bölcsődei férőhelyet tudnak támogat­ni a rendelkezésre álló uniós forrásból - tette hozzá. MW Euróbevezetésre készülő horvátok PIACOSÍT A a horvát állam az euró mielőbbi bevezetése ér­dekében újabb privatizációs hullámot indít, és eladja ré­szesedését azokban a válla­latokban, amelyekben csu­pán néhány százalékos a tu­lajdonjoga - írta a Poslovni Dnevnik című horvát lap. Fő­leg turisztikai vállalatok rész­vényeiről van szó, amelyeket szeptembertől pályázat útján kívánnak eladni, első körben 30 céget, az év végéig újabb harmincat, majd a többit 2020 elején hirdetik meg. Horvátország legkésőbb 2024-re tervezi az euró beve­zetését, addigra megfelelhet minden feltételnek. MW Szigorodnak az előírások a péksüteményekre Kovász a minőséghez A vásárlói igényekre reagálva egyre több, biológiailag kedvezőbb összetételű termék készül Fotó: MTI Online vásárláshoz külön kód kell majd ÁTÁLLÁS A bankok felkészül-SÜTŐIPAR Egyre több pékség áll át a kenyerek és pékáruk hagyományos, kovászos készí­tésére. A kenyér után jövőre a pékárukra vonatkozó élelmi­szerkönyvi előírások is szigo­rodnak. A Magyar élelmiszerkönyv 2017 nyarán életbe lépett vál­tozása tisztázta, hogy egyes ke­nyérfajták pontosan mit és mi­lyen arányban tartalmazhat­nak, illetve milyen receptúra alapján készülhetnek. Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára elmondta: mi­nőségi változás indult el a ha­zai pékségekben, a vásárlói igényekre reagálva pedig elő­térbe kerültek a biológiailag kedvezőbb összetételű, egész­ségesebb termékek. Az előírás tizenötféle kenyér összetételét szabályozza, és jö­vőre újabb pékárukra terjesz­tik ki a szigorítást. Hasonló elv alapján alakítják ki a különfé­le péksüteményekre vonatkozó előírásokat is, például ponto­san meghatározzák majd, mi­lyen arányban kell rozslisztet tartalmaznia egy rozsos pék­süteménynek. A szakember ki­fejtette: a sütőipar minőségi el­mozdulásának irányába hat az is, hogy egyre többen állnak át a hagyományos kovászos tech­nológiára. A pékségek nagy hangsúlyt helyeznek a termék­­fejlesztésre, és igyekeznek mo­dernizálni a technológiai hát­terüket is.- A gyártók anyagi lehetősé­geik függvényében igyekeznek korszerűbbre cserélni a gépei­ket és a berendezéseiket. Mi­vel azonban a pékségek 75-80 százaléka kis- és közepes vál­lalkozás, még ma is meghatá­rozó a kézi munka - adott hely­zetképet a Magyar Nemzetnek a szövetség szakmai titkára. Emlékeztetett rá, hogy a ke­nyerek és a pékáruk árát jelen­tős mértékben befolyásolja az alapanyagul szolgáló liszt ára. Ebben szerepe van a búza fel­­vásárlási árának is, az hatá­rozza meg, hogy a malomipar mennyiért tudja előállítani a lisztet. Werli József elmondta: mivel a malmi búza ára egy­előre képlékeny, még nem tud­ható, szükség lesz-e áremelés­re a sütőiparban. Nincs áremelési kényszer a lisztpiacon - mondta a Világ­­gazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezér­igazgatója. A malomipar ugyan­is az első fél évben végre tudta hajtani azokat az áremeléseket, amelyeket a költségnövekedései - a búza és az áramdíj drágulá­sa, a béremelések - indokoltak. Másrészt az idei termés jó minő­ségű, a búzák erősek, magas si­­kértartalmúak, és a szokásos­nál nagyobb a malmi minőségű gabona aránya. A malmok a ta­valyi árnál 15 százalékkal ma­gasabb, tonnánként 48-50 ezer forintért vásárolják az étkezési búzát. MW Több tényező segíti a GDP növekedését ELEMZÉS Az előző év azonos időszakához képest 5,1 száza­lékkal, az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt Magyarországon a bruttó ha­zai termék (GDP) a második ne­gyedévben a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) első becs­lése szerint. Az eurózónához képest 3,5 százalék feletti nö­vekedéstöbbletet tud felmutat­ni a magyar gazdaság. Az EU gazdaságát elsősor­ban az ipari teljesítmény hatá­rozza meg, főként a német ipa­ré, amely egy év alatt 6,2 szá­zalékkal romlott. Ez a zuhanás az eurózónára van hatással, míg a visegrádi négyek gazda­sági növekedése egyre jobb - fejtette ki a Kossuth rádióban Csath Magdolna közgazdász. A német gazdaság jelentősen exportorientált, ez teszi ki a GDP-je legnagyobb részét, ám most lassulás van, mert keve­sebben vesznek német termé­keket, és ez visszahat a gazda­ságukra. Ebben jelentős szere­pe van a német gazdaságpoli­tikának is, mert kevésbé támo­gatja a beruházásokat és a fo­gyasztást. Ezzel szemben Magyaror­szág GDP-növekedése több té­nyezőből fakad: a gazdaságpo­litika ösztönzi a beruházáso­kat és a fogyasztást, amit erő­sítenek a különböző család­támogató programok és a bé­rek emelése is - hangsúlyozta a szakértő, aki szerint így az eurózóna lassulása valószínű­leg csak jövőre gyűrűzhet be hozzánk. MW nek, de az ügyfeleknek is van teendőjük, ha szeptember 14-e után is szeretnének Európai Unióban (EU) online vásárol­ni, akkor lép ugyanis életbe a szigorúbb ügyfél-azonosítás uniós előírása. A kártyabirto­kosoknak aktiválniuk kell az erős ügyfél-hitelesítést lehető­vé tévő biztonsági szolgáltatá­sokat, amely bankonként el­térő lehet: SMS-kód, QR-kód vagy egyéb üzenet. Ezzel meg­előzhetők lesznek a visszaélé­sek, csökken annak esélye, hogy mások vásároljanak on­line a bankkártyánk kontójá­ra. Szeptember 14-e után az öt­ezer forint alatti érintéses fize­téseknél is kellhet a PIN-kód. Az MTI körképe szerint az OTP-nél a SmartBankon, az in­ternetbankon, a telefonos ügy­félszolgálaton keresztül vagy személyesen, a fiókjaiban le­het aktiválni a biztonsági szol­gáltatást. Az Erste Banknál ar­ra hívták fel a figyelmet, hogy mivel a többszintű azonosí­táshoz nélkülözhetetlen a mo­bil, mindenkinek ellenőriznie kell, jó mobilszámot adott-e meg a bankjának. A hitelesítő üzenetet az Erste a MobilBank applikációba küldi. A Raiffei­sen Bank mobil tokenes alá­írást vagy SMS-ben kapott egyszeri aláíró kódot kér erős hitelesítésként az ügyfeleitől. A K&H már 2004 óta alkal­mazza az emelt szintű biz­tonságot szavatoló 3D Secure internetes biztonsági kódot. Azoknak az ügyfeleinek, akik még nem használták, regiszt­rálniuk kell rá, és meg kell ad­niuk egy további jelszót. A Bu­dapest Bank is korábban beve­zette az online vásárlásokra az ügyfélt azonosító egyszeri SMS-kódot. MW Szeptember 14-étől lép életbe az új rendszer Fotó: Shutterstock

Next

/
Oldalképek
Tartalom