Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-02 / 178. szám

2019. AUGUSZTUS 2., PENTEK GAZDASÁG y EU-harmonizáció: új állattenyésztési előírások Az őshonos fajok védelme is létkérdés Augusztusban lépett életbe az állattenyésztést újraszabályozó rendelet Fotó: MTI Európai uniós oltalmat kapott a jó, rögös turo HUNGARIKUM A rögös túró ha­gyományos különleges ter­mék védettséget kapott az Eu­rópai Bizottságtól - közölte a bejegyzésre vonatkozó kérel­met benyújtó Tej Szakmakö­zi Szervezet és Terméktanács tegnap. A közleményben ki­emelték, az eredetvédettsé­get csak olyan termék kaphat­ja meg, amely összetételében vagy előállítási módjában ha­gyományos. A rögös túró termék kelle­mesen savanyú, aromás illa­tú, üdén friss és zamatos ízű, laza rögökbe összeálló, kelvi­rágra emlékeztető halmazok­ból álló friss sajt - írja közle­ményében szakmai szervezet. A rögös túró a magyar kony­ha egyik kedvenc alapanya­ga, számos hagyományos étel csak a magyar gasztronómia hagyományos alapanyagának számító termékből készíthető el. Sokféle ételben használják, például túrós palacsinta, tú­rós lepény, túrótorta, túrós ré­tes, túrógombóc, körözött, tú­rós csusza, túrós pogácsa ké­szítésénél. A Tej Terméktanács Hozzátet­te, előkészítés előtt áll az óvári sajt uniós védelmére vonatkozó bejegyzési kérelme is. Az óvá­rit 1903 körül Újhelyi Imre, a Tejszövetkezet Tejkísérleti Ál­lomásának akkori vezetője kí­sérletezte- ki a Németország­ban ismert tilsiti sajt mintájára. A tilsiti préselés nélkül, az óvá­ri préseléssel készült. Az óvári jellegzetességét nem az alakja adta, hanem sajttésztájának íze, illata, za­­mata, lyukazottsága. A sajt belseje egyenletesen világos, szalmasárga színű. íze és illa­ta, kellemesen enyhén savany­­kás, jellegzetesen telt. Éretteb­ben íze és illata erőteljesebb. Állománya szájban olvadó, nem kemény, nem rágós. MW Tegnap, azaz augusztus 1-jén lépett életbe a hazai állattenyésztés jövőjét meg­határozó új törvény. Az in­tézkedés fontos célja, hogy megerősítsék a tenyésztés szervezését. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu REFORM Új szabályok vonat­koznak már a hazai állatte­nyésztésre, augusztus elsején ugyanis életbe léptek a par­lament által elfogadott új tör­vény rendelkezései. A jogsza­bály célja a hazai tenyésztés­­szervezési rendszert megerő­sítése. A hazai előírásokat pe­dig harmonizálni akarják a múlt év végén hatályba lépett uniós rendelettel. A Magyar Közlönyben is megjelent kor­mányrendelet többek közt ki­jelöli a tenyésztési hatóságot. Emellett meghatározza az ál­lattenyésztési bírság mértékét, megállapítja a tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és tenyészértékbecslésének rész­letes szabályait, valamint a te­nyésztőszervezetek elismeré­séről és munkájáról is számos előírást tartalmaz. Az új tör­vény megállapítja az őshonos és a veszélyeztetett állatfaj­ták, valamint a magyar ebfaj­ták genetikai fenntartásának rendjét. Illetve meghatározza, hogyan lehet behozni az or­szágba egy-egy tenyészállatot vagy szaporítóanyagot. A ren­delet emellett kitér a művi sza­porítási létesítmények, a sper­matároló központok, a barom­fi- és a halkeltető állomások, valamint a méhanyanevelő te­lepek szabályozására is. A tenyésztési hatóság fel­adatköre a területért felelős miniszterhez került, emellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal (Nébih), illetve a megyei kormányhivatalok megyeszékhely szerinti járási hivatalai járnak el a tenyész­téssel kapcsolatos ügyekben. A rendelet az összes hazánk­ban tenyésztett állatfajra ki­terjed, így a szarvasmarha, a sertés, a juh és a baromfifélék mellett a mézelő méh, a strucc, az emu, a bivaly és számos hal­faj is idetartozik. Újdonság, hogy az európai uniós elvárásnak megfelelő­en egy fajtának több tenyész­tőszervezete is lehet, a leírás­nak viszont minden esetben egyeznie kell. A Nébih név­jegyzéket vezet a tenyésztő­­szervezetekről és fajtákról, a szervezetektől kapott infor­mációk alapján pedig a ható­ság országos adatbázist mű­ködtet. Az egyesületeknek minden esetben tenyésztési programmal kell rendelkez­niük, amelyeket a miniszter hagy jóvá. Enélkül tilos törzs­könyvet, tenyésztési főköny­vet vezetni, törzskönyvezés­sel összefüggő feladatokat vé­gezni, tenyészállatot és szapo­rítóanyagot forgalmazni, vala­mint származási igazolást ki­állítani. Az új rendelet előírja, hogy az érintett szervezetek nem végezhetnek tenyésztési tevékenységet, és olyan veze­tőjük sem lehet, aki saját ma­ga, vagy az általa vezetett gaz­dasági társaság érdekelt az adott fajta tenyésztésében. HÍREK Megszűnik végre az éjszakai repülés FERIHEGY Gyakorlatilag meg­szűnnek Budapest felett az éjszakai repülések - jelentet­te ki Tarlós István főpolgár­mester tegnapi sajtótájékoz­tatóján. A Liszt Ferenc repülő­téren tervezetten éjjel nem szállhatnak fel és le repülő­gépek. Jogilag szabályozták, hogy éjfél és hajnali öt óra kö­zött, a mélyalvás időszaká­ban, csökkenjen a repülő­tér okozta zajszennyezés. Bír­ságra számíthatnak azok a lé­gitársaságok, melyek gépei megszegik a zajszennyezésre vonatkozó előírásokat. MW Az Aston Martin Budapesten LUXUSMÁRKA Importőri szer­ződést kötött a luxusautó­gyártó Aston Martin a Gablini-csoporttal, amely jövő májusban szalont nyit Magyarországon a brit márka számára. A megállapodást csütörtökön, Budapesten írta alá Thomas Kiesele, az Aston Martin európai elnöke és Gablini Gábor, a magyar tár­saságcsoport alapító-tulajdo­nosa. A márkát Magyarorszá­gon vezetik be a kelet-közép­­európai térségben először, ez a szalon szolgálja majd ki Szlovéniát, Horvátországot, Szerbiát, Bosznia-Hercegovi­nát és Albániát is. MW A Retro Rádió a legnépszerűbb HALLGATOTTSÁG Magyaron szágon a 15 évesnél időseb­bek 69 százaléka (5,8 millió ember) naponta, 86 százalé­ka pedig hetente hallgatott rádiót a második negyedév­ben. A Retro Rádió a leghall­gatottabb, 1,7 millióan kap­csolnak rá, ezt követi a Petőfi 1,3 millió, a Kossuth 1,2 mil­lió hallgatóval. A Rádió 1 napi közönsége egymillió ember, az ötödik a Dankó rádió 245 ezer követővel. MW Milliós bírságot is kiszabhatnak Az új jogszabály szerint, aki nem tartja be a tenyésztéssel kapcsolatos előírásokat, az öt­venezer forinttól húszmillió fo­rintig terjedő bírságot kaphat. Ha a jogsértés védett, őshonos vagy veszélyeztetett mezőgaz­dasági állatfajtával kapcsola­tos, a bírság legkisebb össze­ge százezer forint. Ezrek ügyelnek a fesztelenül fesztiválozók biztonságára Veszélyes lehet a nagy tömeg Már a belépésnél szűrik a közönséget Fotó: MTI BIZTONSÁG Bár az utóbbi idő­ben elkerülték Európát a ter­rortámadások, nem dőlhe­tünk hátra - fogalmazott Ká­dár Tamás" a Sziget Fesztivál főszervezője a Magyar Nem­zetnek, s egyúttal leszögezte: a vendégeket védő biztonsági hálójuk stabil és erős. A leg­nagyobb tömegeket vonzó ese­ményen a rendőrség mellett a mentőszolgálat, a katasztrófa­­védelem és megannyi önkén­tes is jelen lesz. Már csak néhány nap van hátra az Európa egyik legna­gyobb könnyűzenei és kultu­rális rendezvényének számító Sziget Fesztiválon a kapunyitá­sig, a szervezők és a hatóságok gőzerővel dolgoznak, hogy a fesztiválozók önfeledten szóra­kozhassanak. Kádár Tamás, a Sziget cégvezetője szerint azért még, mert Európában az elmúlt időszakban nem történt tragé­dia tömegrendezvényeken, az ördög nem alszik. Minden év­ben egyre sűrűbbre szőjük a biztonsági hálóinkat: idén is több ezer ember vigyáz a részt­vevőkre - emelte ki. A jelenleg hatályos jogsza­bályok szerint a tízezer főnél nagyobb tömeget vonzó ren­dezvények esetén operatív törzset kell felállítani: a rend­őrség, a tűzoltóság és a men­tők mellett a katasztrófavé­delemnek is a helyszínen kell lennie, sőt a hatósági szervek már az előkészületekben is részt vesznek. A katasztrófavédelem szak­emberei idén több mint 120 fesztivált ellenőriztek ország­szerte. Általánosságban el­mondható, hogy a rendezők ügyelnek a fesztiválozók biz­tonságára - mondta el Dóka Imre, az Országos Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője, aki szerint a szervezők és a hatóságok mel­lett, a résztvevőknek is nagy felelősségük van abban, Ijogy ne legyen gond. Egy fesztiválon mindig a tö­meg jelenti a legnagyobb ve­szélyt. Vihar vagy más baj ese­tén próbáljunk meg higgadtak maradni, követni a biztonsági személyzet utasításait, és nem a kiáramló tömeggel szemben, hanem annak szélén halad­va kiválni belőle - részletez­te a katasztrófavédelem mun­katársa. Kiemelte, egy kiadós nyári vihar idején életveszé­lyes a színpad közelébe mene­külni, mert bár van rajta vil­lámhárító, erős szélben ledől­het a felépített technika. MW Az utakra is figyelni kell A szervezők nemcsak a ren­dezvény területét óvják, de a megközelítési utak biztonsá­gára is nagy hangsúlyt helyez­nek, valamint megerősített rendészeti és bűnügyi jelen­létet biztosítanak a fesztivál közvetlen környezetében. Kelendő és drága a trópusi bálnahús VADÁSZAT Kilónként 20 ezer jent (54 ezer forint) is meg­adtak egy kevéssé ismert cet­féle, a trópusi bálna húsáért Szendai japán kikötőváros­ban egy csütörtöki árverésen, amelyet abból az alkalom­ból tartottak, hogy a szigetor­szág 31 év után idén újrakezd­­te a vállaltan kereskedelmi cé­lú bálnavadászatot. Japán ha­lászhajók mintegy 70 trópu­si bálnát (Balaenoptera edeni, más néven Balaenoptera brydei) ejtettek el a szigetor­szág körüli tengereken az üz­leti célú bálnavadászat július 1-jei felújítása óta. A Johan Bryde (1858-1925) norvég bálnavadász és hajótu­lajdonos után Bryde-bálnának is nevezett fajból engedélyez­te a japán halászati hivatal er­re az évre a legtöbb, összesen 150 példány elejtését. A kisebb cetfélék közül a csukabálnából 52, a tőkebálnából 25 megölésé­re adtak ki engedélyt. A nemzetközi bálnavadá­szati tilalom felmondását, a kereskedelmi célú bálnava­dászat több mint három év­tizedes szünet utáni felújítá­sát már július 4-én egész Ja­pánban megünnepelték az el­sőként kifogott csukabálnák húsából tartott árverésekkel, amelyeken „ünnepi árakat” értek el. A Japánhoz közeli vizek­ből kifogott csukabálnák friss húsának kilójáért 10-15 ezer jent is megadtak (27-40 ezer forint), többszörösét annak, amit korábban az antarktiszi vizekben tudományos kutatá­sok orvén megölt tengeri em­lősök fagyasztott húsáért fi­zettek a vásárlók. A bálnahúsárverést tar­tó városok között volt a japán bálnavadászat bölcsőjének számító Taidzsi, Az öböl című sokkoló dokumentumfilmből világszerte ismertté vált véres delfinmészárlás helyszíne is. A japán halásztársaságok a nagy figyelmet kapó árveré­sek révén is szeretnék meg­kedvelteim a fiatalabb nemze­dékekkel a bálnahúst, amely­hez a második világháború utáni szűkös időkben szoktak hozzá az öregek. MTl/MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom