Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-14 / 188. szám
2019. AUGUSZTUS 14., SZERDA SPORT 15 Davide Lanzafame nem akar beszélni a zöld-fehér múltról A hazatérés érzése Filmbe illő történet: Davide Lanzafame harmadik alkalommal is elkötelezte magát Kispestre, a Ferencvárosból visszamegy a Bp. Honvédba, és azt reméli, pályafutásában ez az utolsó állomás. Pietsch Tibor/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Először csak anynyi tűnt fel, hogy egy árnyék elsuhan a hatalmas Honvédcímer előtt. Aztán megjelent egy fekete sportcipőt, fekete nadrágot, keki színű pólót és szürke kardigánt viselő férfi, aki nyomban a fejére húzta a kapucnit, hogy ne látszódjon a tekintete. Belépett az ajtón, és mint aki ismeri a járást, elindult nyüegyenesen az öltözőkhöz vezető folyóson. Midőn az elágazáshoz ért, balra fordult, az első csapat birodalma felé - az addig sötétbe burkolózó átjáróban hirtelen kigyúlt a fény. A férfi kezével végigsimította a 2017-ben a klubtörténet 14. bajnoki címét elhódító csapat tablóját, Davide Lanzafame arcát kétszer is megpaskolta, s folytatta útját. Az öltözőbe belépve körbenézett, leemelte az asztalon pihenő labdák egyikét, dekázott vele nyolcat, majd viszszatette a helyére. Jobb kezével a jobb zsebébe nyúlt, és amit benne talált, felrakta a taktikai táblára. Miután a 9-es számmal ellátott figurát a 16-os vonalára tapasztotta, a kezébe kerülő fekete filccel aláírta: „Ciao!” A mozgókép itt megszakadt. Davide Lanzafame - kispesti - története ellenben folytatódik. Merthogy a 32 esztendős támadó visszatért a XIX. kerületbe. Mi tagadás, a Budapest Honvéd megadta a módját, Facebook-oldalán már a hivatalos bejelentés előtt lepergette a fent részletezett, akkor még kissé titokzatos filmkockákat. Egy óra múltán pedig világgá kürtölte: „Kilencesben a kilencedik!” Lefordítva: a pirosfeketék kilencedik nyári átigazolása a 9-es dresszt öltheti magára. Azt már mi tesszük hozzá, hogy az olasz légiósnak ez a harmadik mezszáma a Honvédban. Az első Kispesten töltött időszakában (2013 tavaszán) a 11-es virított a hátán, a másodikban (2016 augusztusa és 2018 júniusa között) a 7-es volt az övé, most pedig megállt a 11-es és 7-es között félúton. Kölcsönből végleg A hivatalos tájékoztatás szerint „...a kimagasló képességű korábbi közönségkedvenc kölcsönbe, kötelező kivásárlási opcióval tér vissza a klubhoz". Hogy ez mit takar, arról nem kaptunk bővebb tájékoztatást, de arról lehet szó, hogy Davide Lanzafame ezt az idényt kölcsönben tölti Kispesten (ennek a bére szempontjából is jelentősége van), és a vezetők a jövő nyáron fizetnek érte jelentősebb őszszeget. Információink szerint 350 ezer euró lehet a végleges vételár - éppen a fele annak az összegnek, amelyet a Ferencváros tavaly átutalt a Honvéd számlájára. A visszatérés okozta lelkesedésében még azt is megkockáztatta, hogy pályafutása végéig nem visel más szerelést. „Úgy érzem, hazatértem - olvashattuk a Honvedfc.hu oldalon a sajtó képviselőivel kedden találkozó Davide Lanzafame szavait. - Nagyon remélem, hogy a Honvéd lesz az utolsó csapat a karrieremben. Szeretnék segíteni a klubnak abban, hogy sikereket érjen el, és tovább növekedjen, fejlődjön. Olyan helyre térek vissza, ahol nagyon jól éreztem magam, amely a második otthonom, s mindenki tudja, milyen sokat jelent olyan helyen lenni, ahol jól érzi magát az ember. Szeretnék ugyanolyan jó dolgokat elérni, mint a múltban, doha tisztában vagyok vele, hogy ez nem lesz egyszerű.” No igen, a támadó a kispesti szurkolók szemében jókora bűnt követett el azzal, hogy tavaly nyáron rábólintott az FTC megkeresésére. Persze, volt az a pénz, amelyre sem a Honvéd akkori tulajdonosa, George F. Hemingway, sem ő nem tudott nemet mondani. Jóllehet ez a legkevésbé sem hatotta meg a drukkereket, akik rögvest árulónak kiáltották ki, mondván: ahelyett, hogy a klubnál legendává vált volna, csupán egy lett a sok zsoldos közül. Jellemző, hogy az egyik kispesti söröző falát díszítő, Puskás Ferencet, Bozsik Józsefet, Marco Rossit és Davide Lanzafamét ábrázoló impozáns freskóra is felkerült az „Infido” (Áruló) felirat. Félreértés ne essék, nem Puskás, Bozsik vagy Rossi arcát takarta el... „Minden ember életében vannak különböző döntések és történetek, de ezeken utólag már nincs értelme rágódni - mondta a klubváltás kapcsán a csatár. - Bajnoki és gólkirályi címet szereztem a Honvéddal, amely után jött egy újabb fejezet az életemben. Nem szabad megbánni a . tetteidet, mindig előre kell nézni. Egy szakítás akkor igazán hangos, amikor a felek szeretik egymást, amikor mély érzelmek vannak mindkét részRészlet Davide Lanzafame ferencvárosi búcsúleveléből „Mozgalmas év volt. Öröm, aggodalom, oly sok siker, és mindenekelőtt annyi szeretet. Ebben a tiszteletre méltó klubban mindig megpróbáltam a legjobbamat adni. Mindig őszinte vagyok, nem egyszerű jellem, de mindig kiadok magamból mindent. Sze-Á retném megköszönni az összes csapattársamnak... különlegesek vagytok! Köszönöm Kubatov Gábor elnök úrnak és Nyíri Zoltánnak, hogy egy éve bizalmat szavaztak nekem, köszönöm a stábnak, a személyzetnek, akik az elmúlt évben mindvégig támogattak engem. Végezetül pedig hálás vagyok a szurkolóknak az állandó segítségért, az ő támogatásuk óriási pluszt jelentett a harmincadik bajnoki cím megszerzésében. Mindannyian kedvesek voltatok velem, befogadtatok, így egy lehettem közületek.” Fotó: MW ről. A tavaly nyári távozásom is ilyen volt. Úgy vélem azonban, ezt írta meg a sors, és nem is szeretnék sokat beszélni a múltról, a jövőbe akarok tekinteni. Az biztos, hogy szeretnék újra valami szép eredményt elérni, amellyel a szurkolókat is boldoggá tehetem. Ezért vagyok itt.” Úgy tudjuk, az aláírást megelőzte egy mifelénk szokatlan, ám korrektnek mondható egyeztetés a drukkerek és Davide Lanzafame között. Előbbiek jelezték, a támadó ne számítson arra, hogy vörös szőnyeget terítenek elé, és már az első pillanattól kezdve ugyanúgy dalba foglalják a nevét, mint a régi szép időkben, ugyanakkor arról is biztosították, hogy ha látják rajta az alázatot, továbbá azt, hogy mindent megtesz a csapatért, nem lehetetlenítik el a visszatérését. Tény, a fanatikusok és a csatár viszonya kifejezetten szoros volt korábban, maga a játékos sem titkolta, soha, sehol nem kapott akkora szeretetet és megbecsülést, mint Kispesten. Még az Üllői úton sem, holott sikerekből ott sem volt hiány. „Az új komplexum gyönyörű, de az egy dolog, hogy szép az épület és modern körülmények között készülhetünk, sokkal fontosabb, milyen tartalommal tudjuk ezt megtölteni - fogalmazott Lanzafame, aki tavaly még a Bozsik-stadionnak intett búcsút, most pedig a Temesvár utcai központba »költözik« vissza. - Nekem inkább az érzés számít, a hazatérés érzése. Nem szeretnék semmit sem ígérni. A Honvédnél mindig akkor voltunk sikeresek, amikor ígérgetés helyett lépésről lépésre haladtunk előre, és csendben dolgoztunk. Szeretnék én is két lábbal a földön maradni. S természetesen még mindig imádok gólt lőni. Ennek ellenére nem a gólkirályi cím a legfontosabb, hanem az, hogy minél több győzelemhez segítsem a csapatot. Szeretném jól érezni magam a pályán, de leginkább azt szeretném, ha a játékommal boldoggá tudnám tenni a szurkolókat. Szívem szerint addig futballoznék, amíg csak engedik, amíg a testem bírja, s amíg segíteni tudom a klubot. Remélem, ez még hoszszú éveken keresztül így lesz.” A kispesti filmfesztivál délután folytatódott. A következő részben a férfi kinyitotta új öltözőszekrényét, elővette sárga stoplisát. Belebújt a 110 éves egyesület jubileumi mezébe, felhúzta sportszárát és megkötötte cipőjét. A helyiséget elhagyva előkapott egy labdát a zsákból, és a pálya felé vette az irányt. Amint átlépte az oldalvonalat, az addig sötétségben úszó játékteret rögvest elárasztotta a reflektorfény. Meglódult a labdával, egyik csellel a másik után eljutott a képzeletbeli ellenfél büntetőterületéig, és tizenegy méterről jobbal a jobb felső sarokba bombázott. Majd - a mellkasán feszülő Honvédcímert meglapogatva - tört magyarsággal csak ennyit mondott: „Örülök, hogy újra itt lehetek”. Idővel kiderül, érdemel-e díjat az alkotás. Gyorsvonatok a pályán Ökrös Csaba jegyzet@mediaworks.hu Rövidesen megkezdődik a küzdelem az Egyesült Államokban az amerikai foci profi ligájában. Az NFL-ben szereplő csapatok egyelőre az előszezon tennivalóival vannak elfoglalva, hogy aztán szeptemberben belevethessék magukat az alapszakasz küzdelmeibe. Jelenleg mind a 32 csapat azzal üti el az időt, hogy kialakítsa azt a játékoskeretet, amivel nekiveselkedhet a bajnokságnak. Az edzőtáborban résztvevők jelentős része kénytelen lesz búcsút venni társaitól és az öltözőtől. Öldöklő küzdelem folyik azért az ötven helyért, ami egy-egy NFL- csapat kötelező létszámát jelenti. Mivel az amerikai futball nem éppen kisasszonysport, az öldöklő küzdelem jelen esetben aligha túlzás. Aki legalább felületesen ismeri az amerikai focit, az tisztában van vele, hogy egy tojás alakú labda birtoklásáért és célterületre juttatásáért keresik egymás felvillanyozó társaságát a játékosok a pályán. Mivel a szabálykönyv megengedi a test-test elleni küzdelmet, érthető módon sisakban, vállvédőben és más védőfelszerelésben vesznek részt a meccseken a csapatok. El is kél a fejvédő, hiszen rengeteg agyrázkódással végződő ütközés történik, amik következtében például számos korábbi sportoló korai demenciával küzd. A szabályok egyre inkább büntetik a fejre veszélyes megmozdulásokat különösen olyan helyzetekben, amikor a játékos nem tud felkészülni az őt érő ütésre. Természetesen nem lehet kétségünk afelől, hogy az idei szezonban is levadásznak jó néhány virgonc elkapót úgy, hogy agyrázkódás tüneteivel aztán ki kell hagynia akár több meccset is. Ahol vonatok közlekednek egymással szemben ugyanazon a vágányon, ott nagy az esély a vasúti szerencsétlenségre. Márpedig a játékosok gyorsvonatsebességgel száguldanak a pályán, és némelyikük tömege is vetekszik egy tehervonatéval. Nem csoda, hogy sok áldozattal járnak a meccsek. Van néhány alapvető törvénye ennek a simogatásokat és a barátságos pillantásokat jótékonyan nélkülöző sportnak. A Lineker-féle futbaUigazság itt nem úgy szól, hogy huszonketten játszszák, és a németek nyernek. Az NFL-ben mindenki tudja, hogy huszonketten játsszák és a New England Patriots győz. Fontos alapvetés az is, hogy rengeteg hotdogot, csirkeszámyat, pizzát, hamburgert, sört, kólát lehet elpusztítani meccs közben. Mármint a lelátón. Az amerikaifutball-stadionokban ücsörgő ötven-hetvenezer ember mindent megtesz azért, hogy a játékosok által elveszített energiát ők pótolják helyettük. A szurkolók nemcsak együtt lélegeznek kedvenceikkel, hanem komoly harcot vívnak azért, hogy minél több kalóriát vigyenek be a szervezetükbe. Mondom: nem kisasszonysport.
