Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-12 / 186. szám

2019. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ A kikelés előtt hat a hasznos baktérium VakossÁgi SZÚNYOGLÁRVA PROGRAM Szúnyogok által okozott bejelentett fertőző betegségek 100 ezer lakosra: 2014 2016 2018 Nvugat-nílusi láz 10 48 225 Chikungunya-láz 2 1 3 Zika-láz-2 1 Malária 15 18 17 FORRÁS: ÁNTSZ Paks részt vesz a programban. Képünkön Szabó Péter polgármester és Kőszegi Dániel Fotó: M. Gy. Kőszegi Dániel, dunaföldvá­­ri egészségügyi gázmester indította el a szúnyoglárva programot a vérszívók bio­lógiai gyérítése érdekében. Emellett arra is felhívja a fi­gyelmet, a lakosság mit te­het a szúnyogok számának csökkentése érdekében. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu DUNAFÖLDVÁR A szúnyogok el­len Magyarországon ma még túlnyomó részt kémiai irtás­sal lépnek fel, holott a biológiai módszer Európa számos orszá­gában már több évtizede bevett eljárás. Hazánkban a dunaföld­­vári Kőszegi Dániel egészség­­ügyi gázmester, a Magyar Szú­­nyogirtók Országos Szövetsé­gének elnöke azon kevesek kö­zé tartozik, akik ezzel foglal­koznak. Elmondta, hogy csak azokon a helyeken alkalmaz­nak kémiai gyérítést, ahol nem megoldható a biológiai irtás. Tudomása szerint rajtuk kívül még egy cég foglalkozik ezzel professzionálisan. A módszerről elmondta, hogy az 1960-as években az Újvidék­ről származó, de Izraelben dol­gozó Yoel Margalith fedezett fel egy természetben élő, talaj la­kó baktériumot, amely toxikus fehérjét termel. Ez a vízbe jut­tatva lárva állapotában pusz­títja el a szúnyogokat. Ez egy szupefszeléktív anyag, nem árt másnak a természetben, és használatával ki sem kelnek a szúnyogok. Ezzel szemben a kémiai gyérítés csak a már ki­fejlett példányokat veszi cél­ba, amelyek hiába pusztulnak el a kezelt területen. Néhány nap múlva kikelhet az új gene­ráció azon a helyen, ahol az ir­tás volt, valamint a külterüle­tekről, akár több kilométerről is, újabb vérszívókat fújhat be a szél. A kémiai gyérítésnek emi­att nincs hatástartóssága. Az egészségügyi gázmes­ter elmondta, hogy a jelenleg alkalmazottról még nem, de minden korábban használt ké­miai szerről kiderült, hogy ká­rosító hatása volt. A biológi­ai módszer viszont garantál­tan környezetbarát, kizárólag a szúnyoglárvákra van hatás­sal, és Németországban példá­ul fokozottan védett természet­­védelmi területeken is több tíz éve használják. Eredményes­ségét jelzi, hogy egy hektáron végzett biológiai gyérítés ki­váltja százhatvan hektárnyi terület kémiai kezelését. Kőszegi Dániel arról is be­szélt, hogy hat éve, a szúnyog­lárvaprogram indításakor meg­kereste a Közép- és Alsó-Duna-men­ti települések pol­gármestereit. Több mint ötven önkor­mányzati vezetővel vette fel a kapcso­latot, de csak né­hány település kap­csolódott be a prog­ramba. Dunaföld­­vár, Paks, Gerjen, Bölcske, Fok­tő, Kisapostag és Baracs önkor­mányzata anyagi támogatást nyújt, de vannak még települé­sek, amelyek jelezték csatlako­zási szándékukat. Azért is len­ne fontos, ha minél többen részt vennének benne, mert Duna­­földváron ugyan már mérhető a javulás, de igazán tartós ered­ményt a módszer regionális szintű alkalmazásával lehetne elérni. A szakember ugyanak­kor hozzátette, hogy ez az eljá­rás jóval több munkát igényel, mint a kémiai. 2015 óta a Du­na árterében végeznek kuta­tómunkát az áradás levonulá­sa után. GPS-es nyomkövető­vel feltérképezik a kialakuló vizes részeket, és rögzítik azok helyét, így a következő évben már pontosan tudják, hol van­nak szúnyogtenyésző terüle­tek, és célirányosan tudnak be­avatkozni. A munka gyakorla­tilag dzsungel kö­rülmények között zajlik, kidőlt fák, mocsaras részek nehezítik a hala­dást, ezért quado­­kat, mocsárjárót, drónt és kisrepü­­lőgépet is használ­nak, hogy elérjék a nehezen megköze­líthető helyeket. A terepmun­kában állandó segítői, valamint a Pécsi Tudományegyetem bio­lógia szakos hallgatói segítik Kőszegi Dánielt. A szakember szerint jó lenne, ha a kémiai módszerhez hasonlóan a bioló­giai gyérítést professzionálisan végző cégek is kapnának álla­mi támogatást. A csípőszúnyogok bármi­lyen kis vízben képesek sza­porodni, ezért a lakosság is so­kat tehet a szúnyogpopuláció csökkentéséért. Kőszegi Dá­niel elmondta, hogy a ház kö­rül minden vízgyülemet meg kell szüntetni. A medencék, a díszkutak, a kerti tavak ha­mar szúnyogtenyésző hellyé válnak, ha nincsenek használ­va. Ilyenkor ezek vizét le kell ereszteni, a kerti tavakba pe­dig érdemes halakat telepíte­ni, ezek ugyanis a szúnyoglár­vák számát minimálisra csök­kentik. A hordók, a vödrök, a virág­tartók, az autógumik és az eze­ket takaró ponyvák is megtart­ják az esővizet, kiváló helyet biztosítva a vérszívók szaporo­dásához. Ezek megszüntetésé­re is figyelni kell, a hordókat pedig érdemes hálóval lefedni. Az eltömődött ereszcsatornák­ban, vizesárkokban, csapadék­­csatornákban a pangó víz szin­tén könnyen szúnyogkeltetővé válhat. Fontos tehát ezek tisz­tán tartása is. A szúnyoglárva program ol­dala elérhető a legnagyobb kö­zösségi portálon, ahol továb­bi hasznos tanácsokat lehet ta­lálni. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A biológiai módszer csak a szúnyogok­ra nézve ártalmas MEGYEI KÖRKÉP 3 Fűnyírók Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner N api téma a sajtóban, hogy Budapesten a repülőtérre ér­kező és onnan induló gépek zaja nagyon zavarja az alul lakókat. Gondolom, nem azokat, akik a budai hegyek­ben hajtják álomra a fejüket. A zaj már előlépett kampányté­mává is. Arra meg, hogy miért ez jutott eszembe, magyaráza­tul szolgál, hogy most, szombaton délben, tehát gondolom nem tilos időben, a szomszédomban - Szekszárd szélén, kertes ré­szén - megszólalt egy motoros fűnyíró. Nem küldtem, még ma­gamban sem a pokolba a szomszédot, elvégre mindenki úgy nyírja a füvét, ahogy tudja. Én tegnap estefelé elektromos fű­nyíróval nyírtam-kínlódtam. (Tudom, gyakrabban kellene, ak­kor a zsenge sarjával könnye­dén elbánna a masina.) Nekem is van motoros ketye­­rém, egy egészen kis, és nem túl hangos kapálógép. Igazi amerikai gyártmány. Az an­gol nyelvű, könyv terjedelmű használati utasításban részle­tesen leírták, többek között azt, hogy az Egyesült Államok mely államában, megyéjében mely napokon, hány órától hány órá­ig szabad használni. Azt is tudom, hogy ott érdemes figyelni az ilyen szabályokra, mert jön a seriff, és viszi a dutyiba a sza­bályszegőt, aki aztán magyarázkodhat, de az biztos, hogy mi­nimum megvágják egy jókora summára. Szóval, én nem a mo­toros fűnyírók ellen kampányotok, és főleg nem a szomszéda­im ellen. Arra azért jól emlékszem, hogy kolléganőm hányszor megírta már a reggel hatkor kezdődő fűnyírásokat. Eddig nem sok eredménnyel, de tudjuk, hogy a remény hal meg utoljára. Emberségből jelesre vizsgáztak M6-0S AUTÓPÁLYA Nem min­dennapi eseményhez riasztot­ták a Paksi Autópálya Alosz­tály járőreit pénteken a kora délutáni órákban. Mint arról a megyei ren­dőr-főkapitányság tájékozta­tott, az Mó-os autópálya Bu­dapest felé vezető oldalára - a 127-es kilomé­terszelvény köze­lébe - érkezett ki a riasztás után a járőr, ahol egy au­tó félrehúzódva állt a leállósávban. Mint kiderült, a járművet vezető negyvenegy éves nő, vezetés közben rosszul lett, és segítséget kért. Az asszony két gyermeké­vel, egy tízéves kisfiúval és egy négy hónapos kislánnyal indult el külföldre, amikor rosszul lett. A bajbajutottakhoz első­ként a paksi autópálya ren­dőrök, Kincses Kitti rendőr törzsőrmester, baleset-hely­színelő és Nagy József rendőr törzsőrmester, járőrvezető ér­kezett, akik rögtön gondjaik­ba vették a nehéz helyzetbe került családot. Kincses Kitti - édesanyjuk beleegyezésével - a szolgá­lati gépkocsiba vitte át a két gyermeket, ahol felügyelt rá­juk és gondosko­dott róluk, és igye­kezett megnyug­tatni őket, mia­latt a mentőt vár­ták. Járőrtársa eközben a látha­tóan rosszul lévő * hölgyben próbál­ta tartani a lelket, igyekezett megnyugtatni. Rö­vid időn belül megérkeztek az Országos Mentőszolgálat munkatársai, akik az anyu­kát kórházba szállították. Az autópálya rendőrök a két gyermeket az édesanyjuk után vitték a kórházba, ahol a nagyszülők megérkeztéig együtt maradtak velük, ellát­ták és gondozták őket. TN Bajba jutott édesanyán és gyermeke­in segítettek a rendőrök Fiatalos és hagyományőrző programok egyaránt voltak az idei falunapon Sváb hagyományait megőrzi Györköny Motoros sérült meg a balesetben GYÖRKÖNY Régmúlt gyerme­kévek címmel nyílt kiállítás a Gazdák Pincéjében, a tárlaton múltidéző fotók, illetve hasz­nálati tárgyak kaptak helyet. A tárlat volt a hétvégi györ­­könyi Nemzetiségi és Faluna­pok nyitórendezvénye, ame­lyet a Black Velvet zenekar fer­geteges koncertje követett pén­teken a Pincehegyen. Másnap kispályás labdarú­gással és főzőversennyel foly­tatódott a program, bemutat­koztak a helyi közösségek és civil szervezetek, illetve né­pi játékok és hagyományőrző kézműves foglalkozás várta a gyerekeket szövéssel, fonással, agyagozással. A felnőtt korosz­tály számára a nemzetiségi napi zenés bortúra nyújtott ki­­kapcsolódást, amelyhez Szar­ka Gábor és barátai szolgáltat­ták a zenét. Ezzel egy időben a Kuti présházban „Miért tart­sak Jézussal?” címmel tartot­tak ökumenikus beszélgetést. A színpadon helyi, valamint szekszárdi, nemesnádudva­ri és hajósi német nemzetisé­gi hagyományőrző csoportok adtak műsort, majd a koráb­bi évekhez hasonlóan, idén is svábbál zárta a napot a Mond­schein zenekarral. Vasárnap kétnyelvű istentiszteletet tar­tottak a községben. H. E. Jól érezték magukat a falunapon mind a helybeliek, mind a vendégek Beküldött kép DUNASZENTGYÖRGY Személy­­gépkocsi és motoros ütközött az Mó-os autópálya Pécs fe­lé vezető oldalán, Dunaszent­­györgy térségében pénteken éjszaka. A motorkerékpár ve­zetője megsérült. A baleset következtében még másik négy autó is összeütközött egymással. Mint arról a rendőrség tájé­koztatott, az Mó-os autópálya Pécs felé vezető oldalát a Du­­naszentgyörgy-Tengelic cso­mópontnál teljes szélességé­ben lezárták a helyszínelés és a műszaki mentés idejére. Ez­alatt a járműveket a 6-os szá­mú főútra terelték. TN , , o é Mindenki úgy nyír­ja a füvet ahogy és amikor tudja

Next

/
Oldalképek
Tartalom