Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-07 / 182. szám

2019. AUGUSZTUS 7„ SZERDA SPORT 15 Fucsovics Márton után Babos Tímea előtt is nyitva áll az ajtó Mindenkinek érdeke volt- Az MTSZ senkivel sem há­borúzik, hanem a magyar te­nisz fejlődéséért dolgozik gőz­erővel. Ebben pedig élvezzük a tagság túlnyomó többségé­nek megtisztelő támogatását, akik egy év alatt három alka­lommal is a folytonosság és a békés, építő munka mellett tet­ték le a voksukat. Ez a munka a közelmúltban is több látvá­nyos eredményt hozott, elég, ha csak a Fed-kupa-döntő ren­dezési jogának elnyerésére gondolunk, amely végleg felte­szi Magyarországot a nemzet­közi tenisz térképére. Ez a ha­talmas sportdiplomáciai siker a kormányzat támogatásával, a szövetség magas színvonalú pályázatának köszönhetően jöhetett létre. Szintén hason­ló, örömteli mérföldkő a Mar­cival történt mostani megálla­podás is. A tagságot közvetle­nül érintő ügyekben is folya­matosan haladunk előre, em­líthetném például a koráb­ban sikeres edzői fórum újra­indulását, valamint a tenisze­ző gyerekek szüleit megcélzó szülői fórum létrehozását is, amelyek mind azt a célt szol­gálják, hogy a szövetség köz­vetlenül az érintetteket meg­hallgatva alakíthassa ki a teniszélet fejlesztését szolgáló különböző programjait.- Meg tudja erősíteni, hogy a korábban méltatlankodó másik éljátékosunk, Babos Tímea szí­vesen képviselné a magyar szí­neket a Fed-kupa-csapatban?- Ez esetben is csak azt tu­dom mondani, hogy a Ma­gyar Teniszszövetség mindig a megegyezésre törekedett a játékosokkal. Természetesen Babos Timi számára is min­dig nyitva áll a szövetség ka­puja, amennyiben szeretné a nemzeti színeket képviselni a Fed-kupa-válogatottban.- A játékos áprilisban már ki­nyilvánította az igényét, hogy visszatérne a Davis-kupa­csapatba. Fucsovics menedzs­mentje vagy a szövetség kez­deményezte a kapcsolatfelvé­telt? Kiegyezés vagy megegye­zés született?- A háttérben hónapok óta zajlottak a megbeszélések an­nak érdekében, hogy a legjobb hazai játékos újra játszhasson a nemzeti csapatban. A hasonló egyeztetési folyamatok termé­szetes velejárója, hogy előfor­dulhatnak néha nagyobb komp­romisszumkészséget igénylő részletek, de a lényeg mindig a végeredmény, ami jelen eset­ben pozitív kimenetelű lett.- A világranglista 55. helyére visszacsúszó játékossal ál­lapodtak meg, aki egyelőre messze van a saját legjobbjá­­tól, és rá van szorulva a Davis­­kupa-szereplésre az olimpiai indulás miatt. Kinek volt érde­ke a megállapodás?- Minden érintett fél, a ha­zai tenisz és a rajongók szá­mára is abszolút „win-win” a helyzet, miszerint a legjobb magyar játékos újra játszik a nemzeti csapatban. Marci je­lenléte formájától függetlenül bármikor nagy lökést adhat a válogatottnak, a játékát pe­dig már a szurkolók is nagyon várják. A sikeres olimpiai sze­replése a teljes magyar sport érdeke, és ezt is elősegíti a megállapodásunk.- A szövetséggel szemben álló erők Fucsovicsot használták fel a céljaik eléréséhez. A mos­tani döntés a „háború” lezárá­sát jelenti? Fucsovics újra csatasorba áll a Davis-kupa-csapatban Fotó: MTI Hosszú hónapokon át tartó maratoni tárgyalássorozat eredményeként Fucsovics Márton újra - legkorábban a szeptemberben esedé­kes, Ukrajna elleni mérkőzé­sen - vállalja a szereplést a Davis-kupa-válogatottban. A Magyar Teniszszövetség (MTSZ) elnöke, Szűcs Lajos jelezte, Babos Tímea előtt is nyitva az ajtó, ha szeretné képviselni a nemzeti színe­ket a Fed-kupa-csapatban. Szilágyi László szerkesztoseg@mediaworks.hu- Egy éve Fucsovics Márton azt írta, hogy nem vállalja a szereplést a Davis-kupa­­csapatban, mert úgy tapasz­talta, a „teniszszövetség nem adja meg azt az elismerést, amit az eredmények alapján megérdemelnek a fiúk és az őket felkészítő edzők. Nem biz­tosítottak a feltételek a továb­bi sikeres szerepléshez.” Ma már biztosítottak a feltételek?- Több hónapnyi egyeztetés előzte meg a Marcival történt megállapodást, amely, s ebben biztosak vagyunk, új fejezetet nyit a legmagasabban jegyzett magyar teniszező és az MTSZ viszonyában. Úgy gondolom, hogy mindkét fél nyitottan állt az egyeztetésekhez, meghall­gattuk egymás véleményét, és a hosszú folyamat végén olyan megállapodást sikerült tető alá hoznunk, amely legfőképpen a magyar tenisz érdekeit szol­gálja, emiatt Marci, illetve a szövetség is elégedett lehet ve­le. A megállapodásunk azt mu­tatja, hogy az MTSZ és Marci immáron az egymás közti bi­zalom újjáépítésén dolgozik, amelynek eredményeképpen reményeink szerint egymás partnereként tudunk majd tenni a Davis-kupa-válogatott és Marci olimpiai terveinek sikeréért, illetve - úgy általá­nosságban - a magyar tenisz békés fejlődéséért. Ryan Lochte visszatért a nehéz évei után, és megcélozta a tokiói olimpiát * Már senkinek sem akar bizonyítani Uü/Af» Állítása szerint más em­berként tért vissza az eltiltása után Ryan Lochte, aki bár va­sárnap töltötte be 35. életévét, azért küzd, hogy ott lehessen a tokiói olimpián. Nem lesz ez olyan egyszerű, persze, ha va­lakinek sikerülhet, az éppen Lochte. A hatszoros olimpiai bajnok úszó az elmúlt években nem feltétlenül a medencében elért sikerei miatt került a reflek­torfénybe - a riói játékok vége felé egy benzinkúton okozott botrányt társaival, amiért tíz hónapos eltiltást kapott, majd jött egy újabb botlás. „A fiam beteg lett, kórház­ba került. A feleségem is. Én egészséges akartam maradni, és úszni akartam. Hibáztam" - utalt a vétkére Lochte, amely a maga nemében tényleg fatá­lis volt: egy legálisan beszerez­hető és fogyasztható B12-vita­­min-tartalmú szert kapott int­ravénásán, csakhogy a meg­engedett 100 ml-nél nagyobb mennyiségben. S hogy ez ho­gyan derült ki? Természetesen úgy, hogy a kezelésről készült A hatszoros olimpiai bajnok Lochte nem adja fel Fotó: AFP képet feltöltötte a közösségi ol­dalára... Jött az újabb eltiltás - immár tizennégy hónapra. A kényszerpihenő alatt pe­dig Lochte megváltozott. Leg­alábbis ezt mondja. Mivel ko­rábban voltak problémái az al­kohollal, míg felesége a máso­dik gyermeküket várta, elvo­­nóra ment. „Szükségem volt a változtatásra. Amikor június­ban megszületett Liv, volt ugyan a kezemben egy pohár bor, de erős maradtam. Bol­dog vagyok, hogy elmentem a rehabilitációra, mert segí­tett más perspektívába helyez­ni az életemet, és segített ab­ban, hogy más ember legyek - fogalmazott az úszó. - A leg­nagyszerűbb érzés apának lenni, mindent, amit teszek, a gyerekekért teszem. Teljes az életem. A legnagyobb vágyam az volt, hogy legyen egy gyö­nyörű feleségem, és legyenek gyerekeim - boldog vagyok, hogy ez megadatott.” De ahhoz, hogy teljes legyen a kép, egy apró puzzle még hiányzik Lochte életéből, a hat olimpiai aranyérme mellett ti­zennyolc (nagymedencés) vi­lágbajnoki címmel rendelke­ző amerikai feltett szándéka ugyanis, hogy ott legyen a to­kiói játékokon. „Nehéz évek vannak mögöt­tem - szögezte le Lochte. - De minden alkalommal örömmel megyek az uszodába, élve­zem az úszást. Nem akarok már senkinek sem bizonyíta­ni, mindent csak magamért teszek és a családomért, akik mellettem álltak ebben a ke­mény időszakban. Tudom, hogy nem lesz könnyű dolgom: a fiatalok nagyon gyorsak, el­képesztő, mire képesek a me­dencében. És miközben a ver­senyeken egyre több fiatal tű­nik fel, én határozottan öreg­szem. Kihívás ez a javából.” A vasárnap véget érő ame­rikai bajnokság valamelyest megmutatta, hol is tart most Ryan Lochte, aki egyébként az eltiltása alatt is dolgozott: 200 gyorson, 100 háton és 100 pillangón döntőbe sem jutott, viszont 200 vegyesen nyerni tudott - azt azért ne feledjük, az amerikai úszók jó része el sem indult hazá­ja bajnokságán, hiszen né­hány nappal a kvangdzsui vi­lágbajnokság után kezdődött, így például kétszáz vegye­sen hiányzott a medencéből a szám 2017-es vb-aranyérme­­se, Chase Kalisz is. De a szám világrekorderét még mindig Ryan Lochténak hívják... Aki persze azzal is tisztában van, hogy már túl van a fénykorán, és nem fog egy világbajnokságon négy egyéni vi>aranyat szerezni, mint tette például 2011-ben, Sanghajban (200 gyors, 200 hát, 200 és 400 vegyes) - he­lyette inkább a világ legjobb 35 éves úszója akar lenni: „Az amerikai bajnokság volt a kiindulópont. Arra szolgált, hogy megnézzem, hol tartok. Jövőre sokkal jobb leszek.” Kovács Erika/NS JEGYZET Megdöbbenés K. Mayer András jegyzet@mediaworks.hu Az Európa-liga csütörtöki programjában 18.15-kor a következő mérkőzés szere­pel: Universitatea Craiova- AEK Athén. A múlt hét csü­törtökön történtek után ne­héz elhinni, megbarátkoz­ni pedig egyenesen lehe­tetlen azzal, hogy a román csapat ott lehet a sorozat folytatásában - sőt, azon sem csodálkoztam volna, hogyha legalább egy évre elmeszelik a nemzetközi porondtól. Nem így történt, s ez leg­alább olyan megdöbben­tő, mint hogy hanggránát robban a pályán a játékve­zető mellett. Az UEFA ille­tékesei szerint a mérkőzés megfelelő biztosítására lát­­hatóan/hallhatóan fittyet hányó román csapatnak ott van a helye a következő körben, miközben a Hon­­védnak nem marad más, mint saját igazának kere­sése, bizonygatása. Miután a nemzetközi szövetség el­utasította a magyar klub óvását, a Honvédnál elő­ször nyilván nyeltek egy nagyot, majd léptek: felleb­beznek és személyes meg­hallgatást kérnek. Jól te­szik, bár félő, nem mennek vele sokra. Természetesen sokkal tisztább lett volna, ha Kesztyűsék száznyolc­van perc alatt begyötörnek egy gólt, de ezen már tény­leg felesleges rágódni - ké­ső bánat, eb gondolat. S ha már a nemzetközi porondnál tartunk, bizony ismét szembesültünk az­zal, hogy nekünk, magya­roknak ezen a szinten nem osztanak lapot hosszabb távon, nincs, nem lehet sok sikerélményünk. Való­ban örömteli volt, hogy az első kört túlélte mind a négy csapatunk, de ahogy a buktákat, úgy ezt a kel­lemes pillanatot sem iga­zán tudtuk a helyén kezel­ni - rögtön beindult a ho­­zsannázás. Pedig mind­össze annyi történt, hogy egyrészt verhető ellenfe­leket kapott a Ferencváros (bolgár Ludogorec - mond­juk ez kemény diónak tűnt), a Videoton (monte­negrói Zeta), a Honvéd (lit­ván Zalgiris) és a Debrecen (albán Kukesi) is, megdol­goztak a továbbjutásért a csapatok, ahogy illik, más­részt egész egyszerűen jól jött ki a lépés a magyar fiúknak. A második körben aztán a négyesből hárman is el­buktak, maradt egymagá­ban a Fradi, s bizony ennek is örülni kell, legalább van kinek szurkolnunk a továb­biakban. A látottak alapján egyébiránt éppen Szerhij Rebrov csapata az, amelyik letehet valamit az asztalra ebben az idényben a nem­zetközi porondon: a bol­gárokat tényleg szívet me­lengető magabiztossággal ütötték ki a zöld-fehérek, volt színvonal, akarat, erő, taktika a két meccsen. De rögtön be is fejezem itt az optimistáskodást, mert hir­telen eszembe jutott a Val­letta elleni visszavágó...

Next

/
Oldalképek
Tartalom