Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-05 / 154. szám
2019. JÚLIUS 5., PÉNTEK GAZDASÁG y Enyhült a munkaerőhiány a szezonális feladatoknál A korábbi évekhez képest érzékelhetően javult a helyzet a mezőgazdaság területénl Fotó: MTI Megelőzési kampányt indítottak az építőknél MUNKAVÉDELEM Az építőipari cégek és dolgozók munkavédelmi tudatosságának fokozására kétéves tájékoztató kampányt indít a Pénzügyminisztérium (PM) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) közösen - jelentette be Bodó Sándor, a PM foglalkoztatáspolitikai államtitkára. A tárca első körben az ágazatban dolgozók képviselőihez eljuttatja a munkabalesetek megelőzése érdekében készített kiadványát, amely felsorolja a legfontosabb veszélyforrásokat a munkagödör beomlásától az instabil szerkezet eldőlésén át az áramütésig. Az idei kampány elsődlegesen a tájékoztatásról szól, 2020-ban viszont már a munkavédelmi ellenőrzések kapnak hangsúlyt. Miközben szárnyal az építőipar, és már 320 ezer embert foglalkoztat, tavaly 915 építőipari munkabaleset történt, amelyek közül 22 volt halálos kimenetelű, hét pedig súlyos csonkolással végződött. Megvan a veszélye, hogy növekedni fog a balesetek száma, mert a kapacitások leterheltsége és a munkaerőhiány miatt olyan társadalmi csoportokat - időseket, külföldieket és alacsony képzettségűeket - is foglalkoztatnak, akiknél magasabb a munkahelyi balesetek kockázata - mondta korábban Koji László, az ÉVOSZ elnöke. MW Elkel A tavalyi mélypont után idén némileg enyhült a munkaerőhiány az idénymunkáknál. A mezőgazdaságban öt év alatt megduplázódtak az órabérek. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu SZEZON A mezőgazdaságban, a turizmusban és a vendéglátásban hiányzik a legtöbb idénymunkás. Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint tavaly volt a mélypont, idén már könnyebben találnak munkásokat a termelők a szezonális feladatokra. A helyzet javulásának okát még vizsgálják, de érzékelhetően több diák is dolgozik a kertészetekben. Ledó Ferenc hozzátette: a termelők is próbálnak minél jobb munkakörülményeket biztosítani, emellett a nagyobb termelők igyekeznek úgy kialakítani a növénykultúrát, hogy áprilistól szeptember végéig folyamatosan tudjanak munkát biztosítani, ne csak néhány hetes dömpingre kelljen hirtelen sok dolgozót találni. A bérekről elmondható, hogy az elmúlt öt évben megduplázódtak, az 500-600 forintos átlagos órabérek 900-1300 forintra emelkedtek, de 1500 forintos órabérről is lehet hallani. A terméktanács elnöke szerint a nyári időszakban 60-80 ezer idénymunkásra van szüksége az ágazatnak, és körülbelül 10- 15 ezer fő hiányzik. A turizmusban és a vendéglátásban is mérséklődött a munkaerőhiány. Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke szerint továbbra is több Nem pusztán a kivándorlás nyomán nőtt néhány éve a betöltetlen álláshelyek száma, hanem mint tízezer munkahely betöltetlen országos szinten az ágazatban, de idén már csökkent a munkaerőhiány, mivel a bérnyomás miatt tudnak olyan fizetést adni, ami miatt több vendéglátós is úgy dönt, inkább itthon dolgozik a nyáron, és nem külföldön. Az elmúlt években sok vendéglátós, hogy enyhítse a munkaerőhiányt, nagy techa hazai forgalom is nőtt, aminek hatására megszaporodtak a vendéglátóhelyek, és mert a finológiai fejlesztéseket és átszervezéseket hajtott végre, amelyek jobb munkakörülményeket és észszerűbb működést eredményeztek. Négy éve 700-1500 forint volt az átlagos órabér a Balaton környéki településeken nyáron, ma már 1500-2500 forintos órabéreket adnak a vendéglátásban az idénymunkásoknak. zetések emelkedésének köszönhetően bővült a kereslet, így a munkaerőigény is nagyobb lett. HÍREK Mérséklődött külső adósságunk MNB 2Q19 első negyedévében is folytatódtak Magyarország külső sérülékenységének és kockázati megítélésének szempontjából kedvező folyamatok - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap a honlapján. Kiemelte: a GDP-arányos nettó külső adósság történelmi mélypontra, 8 százalék közelébe mérséklődött, míg a bruttó külső adósság - elsősorban az állam csökkenő külföldi ráutaltságának köszönhetően - a GDP 57 százaléka alá esett. Az ország rövid külső adóssága 19,3 milliárd eurót tett ki, a devizatartalék 27,5 milliárd eurós márciusi szintje így továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet - írták. MW Stratégiai vezető a Talentis Agrónál KINEVEZÉS Az agrárium egyik legbefolyásosabb menedzserét, Makai Szabolcsot nevezték ki stratégiai vezérigazgatónak a Talentis Agro Holdingnál. Július 1-jétől osztja meg a vezérigazgatói feladatokat Csák Gyulával, aki az operatív feladatokért felel a jövőben. A mezőgazdasági fejlesztések és az élelmiszeripari portfolió bővítése a Talentis Agro Holding stratégiai tervei között szerepel, ezek kidolgozása és megvalósítása már Makai Szabolcs feladatai közé tartozik. MW Belső kereslet növelte a vendéglátás munkaerőigényét Grafika: Magyar Nemzet Forrás: Budapest Bank Kedvezőnek látják a jövőt a kis cégek vezetői Hitelből fejlődő kkv-k TERVEK Érdekes eredményt hozott az a felmérés, amelyet a Budapest Bank készíttetett a hazai kkv-k helyzetének és terveinek feltérképezésére. A kutatásban 300, magyarországi telephelyű, kétszázmillió és tízmilliárd forint közötti nettó árbevételű és legalább tíz alkalmazottat foglalkoztató cég ügyvezetőit kérdezték terveikről, várakozásaikról, s a válaszokból tulajdonképpen derűs kép rajzolódott ki. A felmérés első megállapítása szerint a cégvezetők többsége kedvezőnek ítéli a pénzügyi teljesítményt és a megrendelésállomány alakulását. A válaszadók kétharmada árbevétel-emelkedést remél, emellett 56 százalékuk profitnövekedést is vár idén, minden harmadik vállalkozás pedig a tavalyi szint megtartását véli lehetségesnek. A megkérdezettek egyharmada a fejlesztésre szánt összeget és az alkalmazottak számát is növelni szeretné - ismerteti a Magyar Nemzet. Idén a megkérdezett kkv-k 30 százaléka tervez beruházást - inkább azok, amelyek ötven embernél többet alkalmaznak, amelyek a külpiacokon is jelen vannak, illetve azok, amelyek már tavaly is végrehajtottak valamilyen beruházást. Az idei évre tervezett fejlesztések átlagos értéke 45 millió forint, amelyet leginkább gép és berendezés vásárlására kőkénének a vállalkozások, minden huszadik beruházó pedig szék" hely-, telephely-felújítást vagy IT-eszköz-beszerzést tervez. A beruházásokat a cégek 73 százaléka saját forrásból végezné el, hitelre minden ötödik gondolt, és van, aki refinanszírozott hitelt venne igénybe. A cégvezetők válaszaiból az derült ki, hogy a hitelfelvételnél a két legfontosabb szempont a kamat mértéke, illetve a kamatfixálás lehetősége, ezeket követik az egyéb feltételek. A hazai cégvezetők többsége 2-3 százalékos, fix kamatot tart kedvezőnek ötéves beruházási hitelnél. A középtávú hiteleknél átlagosan hároméves futamidőben gondolkodnak, míg hosszú távút rendszerint hét évre vennének fel. MW Kiderült, mire költ legtöbbet a lakosság Kevesebb kell rezsire FELMÉRÉS A magyarok a fizetésük legnagyobb részét a háztartásra költik, a legkevesebbet az egészségügyre fordítják - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen publikált, 2017-re vonatkozó adataiból. A lakossági fogyasztás szerkezetét vizsgáló felmérés szerint az Európai Unióban rezsire, háztartásra költik a legtöbb pénzt, ezek a kiadások a keresetek egynegyedét teszik ki. A lakhatás Észtországban, Litvániában és Romániában kerül a legtöbbe, az uniós átlaghoz képest a magyar családok fizetésüknek kevesebb százalékát költik ilyen kiadásokra. Uniós szinten lakberendezési tárgyra, öltözködésre, alkoholra és dohánytermékre, valamint az egészségünkre fordított összegek a fizetés 4-6 százalékát teszik ki, míg oktatásra, kommunikációra 3 százalék között költenek. A felmérésből kiderül, hogy a magyarok átlagosan a fizetésük közel 18,8 százalékát költik rezsire, míg az EU- ban 24,2 százalék az átlagos arány. Mindeközben élelmiszerre és alkoholmentes italokra 18,2 százalékot költünk, jóval meghaladva az uniós átlagot, amely 12,2 százalék. A harmadik legnagyobb tételt utazásra szánjuk - ezalatt a munkába járást, ingázást értik -, 13,2 százalékot, ami csupán két tizeddel több, mint az uniós átlag. Egészségügyre a keresetünk 4,2 százalékát fordítjuk, ami az uniós átlaghoz közeli arány. Viszont jóval az uniós átlag (3,8 százalék) felett költünk cigarettára és alkoholra, ez átlagosan a kiadások 7,4 százaléka a hazai háztartásokban. Skandináviához mérten igen, de az uniós átlaghoz (8,5 százalék) képest nem jelentősen kevesebb, amennyit rekreációra és kultúrára költünk a magunk 7,4 százalékával. MW TÁRGYALÁS Az Audi Hungária eredményeiről és terveiről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Bram Schot, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke tegnap Budapesten, a karmelita kolostorban. A megbeszélésen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke, Peter Kössler, az Audi AG igazgatótanácsának tagja és Achim Heinfling, az Audi Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke is részt vett. A megbeszélésen szóba kerültek Magyarország mint beruházási célpont versenyképességének a cég számára fontos szempontjai is MW
