Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-04 / 153. szám

2019. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 7 Közterhekből 740 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába Alap Ömlik a bevétel az állam­­kincstárba. A friss adatok­ból és a szakértői vélemé­nyekből arra lehetne követ­keztetni, hogy gyűlik a pénz egy újabb nagy tehermér­séklésre. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ADÓREFORM Az év első öt hó­napjában 740 milliárd forint­tal több folyt be az államkasz­­szába, mint tavaly ugyaneb­ben az időszakban - írja a Ma­gyar Nemzet a pénzügyi tárca legújabb összefoglalója alap­ján. A leglátványosabb ugrás a forgalmi adónál jelentkezett, ami jó hír is lehet az adófize­tőknek. Szakmai vélemények szerint ugyanis akkor csök­kenhetnek újra jelentősen az adóterhek, ha a hatóság az áfa minél nagyobb részét be tud­ja szedni a gazdasági szerep­lőktől. így előfordulhat, hogy a legális útra kényszerített ko­rábbi feketézők befizetései fe­dezik majd az egy számjegyű szja bevezetésének költségét. A kimutatás szerint janu­ár eleje és május vége között a hat legjelentősebb közteher­­típusból - vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfá­ból, az szja-ból, a járulékok­ból, valamint a szociális hoz­zájárulási adóból - összesen több mint 5500 milliárd forint az adócsökkentéshez A legfontosabb köztehertípusok bevételi adatai (január-május, milliárd forint) VÁLTOZÁS I67,3^jggg^ 91,3 46,5 29,5 ÖSSZES ADÓBEVÉTEL Szociális hozzájárulási Általános Személyi Jövedéki Társasági adó és járulékok forgalmi adó jövedelemadó adó adó Szociális hozzájárulási adó és járulékok 2219,4 Általános forgalmi adó 1744,2 Társasági adó 128,2 Jövedéki adó 447,0 — Személyi jövedelemadó ------------------984,7 MW-grafika, forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, fotó: Shutterstock érkezett be a közkasszához. A múlt esztendő első öt hónap­jában ez az érték nem érte el a 4800 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy idén nagyjából 740 milliárd forint pluszbevé­tel keletkezett. A tárca a növekedést azzal magyarázza, hogy folyama­tosan nő a hazai munkavál­lalók száma, a több alkalma­zott pedig többet is visz ha­za. Az emelkedő bérszínvonal is fontos szerepet játszik ab­ban, hogy nő a kiskereskedel­mi üzletek forgalma, miköz­ben a csők miatt egyre több lakás épül. Az Állami Számvevőszék vezetője szerint a hatóság a le­hető legmodernebb megoldá­sokat alakítja ki az adóelke­rülők, a feketézők ellen. Do­mokos László úgy vélekedett, hogy a feketézés letöréséből származó pluszpénzeket az államnak adócsökkentésre kell fordítania. A kormány 2017-ben kezdte a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklését: a vállal­kozások által fizetendő elvo­nás korábban 27 százalékos volt, július elejétől már csu­pán 17,5 százalék. A kormány a munkaadók és a munkavál­lalók képviselőivel kötött hat­éves bérmegállapodásban vál­lalta a teher lefaragását, de eh­hez feltételt is szabott: akkor lesz folyamatos a szocho csök­kentése, ha a cégek közben emelik alkalmazottaik bérét. Szakmai vélekedés szerint lehetne továbblépni, vagyis az szja kulcsát a mostani 15 százalékról legalább 9 száza­lékra csökkenteni, az szja ra­dikális mérséklése azonban körülbelül 800 milliárd fo­rint kiesést okozna az állam­kasszának. HÍREK Dohányzástiltás Ausztriában is FÜSTMENTES Az osztrák par­lament nagytöbbséggel be­tiltotta a dohányzást a ven­déglátóhelyeken. Az idén november 1-jétől életbe lépő rendelkezést csak az Oszt­rák Szabadságpárt nem tá­mogatta, szerinte az fölösle­ges beavatkozás az emberek magánéletébe és a vendég­lősök méltánytalan megbün­tetése. A tilalom a vízipipá­ra és az elektromos cigaret­tára is vonatkozik. A dohány­zók eddig elkülönített helyi­ségekben hódolhattak szen­vedélyüknek az éttermekben és bárokban. MW Gyors növekedés az eurózónában NÖVEKEDÉS A vártnál . gyorsabban növekedett az euróövezeti magánszektor júniusban a beszerzési­­menedzser-indexek tanú­sága szerint. Az IHS Mar­kit londoni székhelyű pénz­ügyi-gazdasági adatszolgál­tató szerdán azt közölte vég­leges adatként, hogy a fel­dolgozóipari és szolgáltató­ipari adatokból képzett, ösz­­szetett beszerzésimenedzser­index (8MI) 52,2 pontra emel­kedettjúniusban az előző havi 51,8 pontról. Az előze­tes adat 52,1 pont volt. Szin­tén szerdán közölt adat, hogy az euróövezetben domináns szerepet játszó szolgáltató­­ipar indexe tavaly október óta a legmagasabb szintre, 53,6 pontra erősödött. MW Hatékonyabb lehet a bírság behajtása Segítenek megtartani a vidék sokszínűségét Életre kelő zártkertek Fontos értékek a rendezett gyümölcsösök Fotó: Shutterstock ÚTDÍJ A jogosulatlan úthaszná­lat kifizettetése nem egyszerű feladat, szakemberek szerint a hatékonyságot növelhetné, ha egy kézben lenne a szankcio­nálás. Tavaly több mint 252 ezer jogosulatlan, az e-útdíjat meg nem fizető úthasználót regisztráltak a 3,5 tonna felet­ti teherautóknál, a rendőrség mintegy 60 ezer esetben sza­bott ki bírságot. A személyfor­galomban (e-matrica) a blicce­lőket a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) szank­cionálja, tavaly közel 2,2 mil­lió szabálytalanságot észlelt. Magyarországon 2013-ban vezették be az e-útdíjat, amely 6914 kilométer közútra érvé­nyes. A rendőrség a vonatko­zó törvény értelmében azóta lát el útdíjellenőrzési felada­tokat, illetve bírságol is. A ha­zai útdíjfizetési rendszer ki­építését, működtetését viszont a NÚSZ végzi, és az e-mat­­ricás jogosulatlanságok pót­díjazása is hozzá tartozik. Ezért nem világos, miért ér­demes megosztani az úthasz­nálati szabálytalanságok mi­atti büntetések beszedését. A NÚSZ-nak a lehetőségek szé­lesebb tárháza áll rendelke­zésére a hibázó vagy szándé­kosan mulasztó sofőrök kézre kerítésére. Egész Európában behajtócégekkel áll szerződés­ben, hogy a külföldieknek is ki tudják postázni a csekket. Márpedig az e-útdíj-fizetés el­kerülésének 77, az e-matrica­­váltásénak a 70 százalékát kül­földi járművekkel követték el. A bírságok behajtása 50 szá­zalékos. A rendőrség a tavaly kiszabott közel 4,1 milliárd fo­rintból mindössze 2,2 milliár­­dot szedett be, a NÚSZ egymil­lió pótdíjas esetéből pedig 452 ezret fizettek ki. Meglehet, nő­ne a hatékonyság, ha egy kéz­be kerülne az e-útdíjas és az e-matricás szankcionálás - ír­ja a Világgazdaság. MW Megváltozik az agrárium igazgatása MEZŐGAZDASÁG Az év máso­dik felétől több szervezeti át­alakulás érinti az agrárium szereplőit. Az egyik legfonto­sabb változás, hogy létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), ezzel párhuzamosan megszűnt a Nemzeti Földalap­kezelő Szervezet. A jövőben az NFK végzi az agrárigazgatás­hoz szükséges államigazgatá­si és kapcsolódó állami felada­tokat, kezeli az agrár- és föld­ügyi szakigazgatási rendsze­reket. Az új szervezet gyako­rolja a földalapba tartozó tulaj­donosi jogokat is. Országos ha­táskörű szervezetként a köz­pont egyik légfontosabb fel­adata lesz az osztatlan közös tulajdonú földek megosztási eljárásával összefüggő felada­tok koordinálása is. Szintén megalakult a Nem­zeti Agrártanácsadási Bizott­ság, amely a magyar agrári­um minden szintjétó képvi­seli. A testület javaslattevő, véleményező jogkörrel segí­ti majd a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanács­­adással kapcsolatos hatósági munkát. A tagokat az agrár­miniszter nevezi ki a Nemze­ti Agrárgazdasági Kamara ja­vaslatára, elnöke Jakab Ist­ván, a Magosz vezetője, az Or­szággyűlés alelnöke. A bizott­ság egyik legfontosabb felada­ta az információátadás, a vi­dékfejlesztésben jártas szak­emberek, az intézmények és a gazdálkodók közötti hatéko­nyabb együttműködés, a szak­­tanácsadás megerősítése. MW PÁLYÁZAT Fontos a hagyomá­nyos, zártkerti gazdálkodás újraindítása, ezért a kormány idén is meghirdeti a falvak és kistelepülések határain lé­vő zártkertek revitalizációs programját - mondta Nagy István agrárminiszter szer­dán az Ml aktuális csatornán. Kétmilliárd forintos, visz­­sza nem térítendő keretösszeg­gel indult a pályázat, amelyre a települések önkormányza­tai és konzorciumai pályázhat­nak. A tárca azt szeretné, ha a támogatás segítségével ősho­nos gyümölcsfajtákat telepíte­nének, a termésből pedig mi­nél jobb minőségű helyi termé­kek készülnének. A kert hozzá­járul ahhoz, hogy a vidék élhe­tő legyen, az elhanyagolt terü­letekben rejlő erőforrással pe­dig élni kell. A támogatás segít megtartani a vidéki munkahe­lyeket, a vidék sokszínűségét - tette hozzá az agrárminiszter. A pályázati keretösszegből zártkertenként legfeljebb tíz­millió forint igényelhető, de az áramellátás kiépítéséhez húszmillió forint is kapható. A támogatásból egyebek mel­lett a hobbikertekhez, kisker­tekhez vezető utak javítására, a csapadékvíz-elvezetés fej­lesztésére, vízvételi helyek ki­alakítására és kutak fúrására vagy akár esővízgyűjtő rend­szer kiépítésére is lehetőség van. A pénz vadvédelem ki­építésére, villamosenergia-há­lózati fejlesztésekre, valamint gyümölcsfák és szőlő telepíté­sére is felhasználható. A támo­gatási kérelmeket elektroni­kus formában lehet benyújta­ni a Herman Ottó Intézet Non­profit Kft.-hez. A pályázók utó­finanszírozással jutnak hozzá az összeghez, ám a program lehetőséget nyújt 75 százalé­kos előleg igénylésére is. Magyarországon mintegy 200 ezer hektárt foglal el a kö­zel 1,1 millió zártkerti ingat­lan. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a tele­pülések határában fekvő, jel­lemzően apróparcellás szőlő­sök és gyümölcsösök nagy ré­sze elhanyagolt. Rengeteg in­gatlannál okoz gondot, hogy a tulajdoni viszonyok rendezet­lenek. Szintén a vidéki térségek­ben élők életminőség-javítá­sát szolgálja az év elején ismét meghirdetett, nemzeti forrás­ból finanszírozott Tanyafej­lesztési program, amelynek keretében többek között ta­nyák áramellátására, a vízel­látás kiépítésére és szenny­vízkezelési fejlesztések meg­valósítására Igényelhető pénz. Magánszemélyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkor­mányzatok 50 millió forint vissza nem térítendő támoga­tást kaphatnak. MW Egyre több külföldi mulasztja el az útdíjfizetést Fotó: MT

Next

/
Oldalképek
Tartalom