Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-26 / 172. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2019. JÚLIUS 26., PÉNTEK » Háromezerrel többen kerültek be a felsőoktatásba, mint tavaly Szegedi Tudományegyetem, az ötödik a Pécsi Tudományegyetem lett. A legmagasabb ponthatárokat megkövetelő szakok között voltak még a nemzetközi biztonság- és védelempolitika, továbbá az ápolás és betegellátás - gyógytornász (439) szak. Ami a mesterképzéseket illeti, ott pszichológiára vették fel a legtöbb jelentkezőt, mintegy 560-at. Második a vezetés és szervezés, harmadik a kommunikáció- és médiatudomány, negyedik a nemzetközi tanulmányok szak. Népszerű a tanárszak, mégis kevés a pedagógus KATEDRA Előfordul, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson. A pályakezdők 30 százaléka egy év után, további 30 százalékuk pedig öt év után otthagyja a katedrát - írta a Népszava. A napilap által ismertetett, az Emmi Szél Bernadett országgyűlési képviselő adatigénylésére küldött válaszából kiderül: a 2018/2019-es tanévben 12 634-en kezdtek meg valamilyen pedagógusi munkakör betöltéséhez szükséges képzést. Diplomát 8026-an szereztek, a pedagóguspályára lépők száma éppenhogy csak meghaladta a 6 ezret. A 2013/2014-es tanévben 13 874-en kezdték meg tanulmányaikat, 8 ezren szereztek diplomát, de kevesebb mint 6 ezren kezdték el a pályát. Egy évre rá több mint 15 ezren kezdték meg tanulmányaikat, a végzettek közül pedig csupán 5 ezren kezdtek tanítani. A tanárok béremelési követelésére az Emmi béremeléssel válaszolt. - A pedagógusok bére az elmúlt években jelentősen nőtt. Az oktatási költségvetésben 2010 óta 645 milliárd forint a többletráfordítás. Ebből jutott az 50 százalékos béremelésre is, most pedig az igazgatók fizetésének rendezése van soron - mondta Rétvári Bence az InfoRádiónak. MW Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TOVÁBBTANULÁS Négyszázkilencven volt - az elérhető 500- ból - a legmagasabb ponthatár idén, a bejutáshoz ezt a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapképzésére jelentkezőknek kellett elérniük - közölte tegnap az Oktatási Hivatal (OH) elnökhelyettese a Kossuth rádió műsorában. Vanó Renáta elmondta, magas volt a ponthatár a Műegyetemen a mechatronikai mérnöki szakon (440), és 463,7 volt az átlagpontszám a lehetséges 500-ból a műszaki képzéseken. A felvételi ponthatárokat szerda este hirdették ki. Bódis József, az Emmi oktatásért felelős államtitkára csütörtökön azt mondta, izgalmas és sikeres perióduson vannak túl: a több mint 112 ezer pályázó közül az idén 78 900-at vettek fel, háromezerrel többet, mint tavaly. A nagy többséget az elmúlt évekhez hasonlóan alapképzésre vették fel: csaknem 54 A mérnökképzés a favorit Idén az alapszakok közül műszaki képzésre vették fel a legtöbb jelentkezőt, de a legkeresettebb szakok közé tartoznak a bölcsészettudományi, az orvos- és egészségtudományi, valamint az informatikai képzések is. Matties. A jelentkezők es a felvettek szama a jelentkezők szama Többen voltak boldogok... Az egészségügyi, az orvosi és az informatikai képzés is népszerű Fotó: MTI ezer jelentkezőt. Osztatlan képzésben több mint 7 ezren, mesterképzésben 11 ezren vehetnek részt az ősztől. Ha a jelentkezők számához viszonyítjuk a felvettekét, akkor többen boldogok, mint szomorúak - jegyezte meg Bódis József, hozzátéve: akiknek nem sikerült bejutniuk a felsőoktatásba, még pótfelvételizhetnek. Állami támogatással mintegy 62 ezren, míg önköltséges formában csaknem 17 ezren tanulhatnak tovább - ismertette Horváth Zita, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Aki csak fizetős képzésre jutott be, annak átlagosan 200- 400 ezer forint közötti önköltséget kell fizetnie félévenként, de az orvosi szakokon az 1,3 millió forintot is meghaladja a féléves tandíj. Alap- és osztatlan képzésre a legtöbb diákot, csaknem hatezer jelentkezőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Nagy vidéki intézmények is az első tíz közé tudtak jutni: a második a Debreceni Egyetem, a harmadik a Készülnek a kollégiumok is A felsőoktatási ponthatárok nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban a kollégiumi férőhelyekről szólva Hollik István kormányszóvivő tegnap ismertette a 2016 óta már megvalósult fejlesztéseket, közölve, hogy jelenleg is folyamatban van országosan 16 kollégiumi beruházás, ebből tíz budapesti, hat pedig vidéki helyszín. Hétfőtől lehet jelentkezni pótfelvételire Azok, akik most nem felvételiztek vagy nem jártak sikerrel, pótfelvételizhetnek. Ezt a Felvi.hu-n hirdetik meg hétfőn. A jelentkezési és hitelesítési határidő augusztus 7-e, a ponthatárokat augusztus 26- án állapítják meg. A pótfelvételi szabályai megegyeznek az általánoséval, azzal a különbséggel, hogy a pótfelvételi során csak egy képzési helyet lehet megjelölni. Pótfelvételizni csak elektronikus úton, egyetlen helyre lehetséges, a meghirdetett képzések zömmel önköltségesek. HIRDETÉS vczmén P Í me az új FORDKUGAi lakáskultúra NYÁRI MAGAZIN jj^ ELŐFIZETÉSI Wm AKCIÓ Megrendelési határidő: •SjpAfotti $3£&m ELOFIZETESET MEGRENDELHETI: Interneten: www.lapcentrum.hu Telefonon: 06-46/998-800-as telefonszámon Orvosi hiba volt a Holdon járt űrhajós végzete Dollármilliókat fizettek a család hallgatásáért EGYESÜLT ÁLUMOK Egy ohiói kórház hatmillió dollárt fizetett egy titkos megállapodás keretében Neil Armstrong családtagjainak, hogy ne hozzák nyilvánosságra - szakértői véleménnyel is alátámasztott - meggyőződésüket, amely szerint az űrhajós halálát a nem megfelelő kórházi kezelés okozta - derült ki a The New York Times amerikai napilap birtokába került bírósági dokumentumokból. A kórház és a család között 2014-ben létrejött megállapodás alapján kifizetett öszszegből a család tíz tagja, köztük az űrhajós két fia, két testvére és hat unokája részesült - olvasjjS, ható az amerikai napilap szerdai számában. Neil Armstrong, az első ember, aki idegen égitest, a Hold felszínére lépett, 2012. augusztus 25-én halt meg, két héttel azután, hogy szívkoszorúér-áthidaló műtéten esett át. A család akkor azt közölte, hogy a beavatkozás szövődményei okozták halálát. A dokumentumok szerint Armstrong már lábadozott, amikor eltávolították a műtét során ideiglenesen beültetett speciális csöveket. Ekkor belső vérzés lépett fel nála, vérnyomása jelentősen csökkent. A kórház katéterlaborjában leszívták a vér egy részét a szívből, és csak ezután vitték ismét műtőbe. Egy héttel később halt meg. A bírósághoz eljuttatott orvosi szakvélemény szerint a komplikáció fellépésekor a beteget azonnal műtőbe kellett volna vinni, nem pedig a katéterlaborba. „Nagy hiba volt a katéterlaborba menni” - írta Joseph Bavaria, a Pennsylvaniai Egyetem szívsebészetének alelnöke. A 2014 szeptemberében létrejött bizalmas egyezségben a kórház kiállt ugyan az általa biztosított kezelés helyessége mellett, de belegyezett a hatmillió dollár kifizetésébe, hogy elkerülje az ügy nyilvánosságra kerülését. A kapott összeg nagy részét, mintegy 5,2 millió dollárt Armstrong fiai kapták meg, testvérei 250- 250 ezret kaptak, hat unokája fejenként 24 ezret. James R. Hansen, az Auburni Egyetem professzora és a First Man: A Life of Neil Armstrong című, 2005-ben megjelent életrajz írója az amerikai napilapnak elmondta, hogy nem sokkal Armstrong halála után már tudatában volt az űrhajós kezelésekor fellépett problémáknak. Ám műve 2018-as frissített újrakiadásakor viszszatartotta az információt, tekintettel a család egyes tagjaira - ismertette a történetet az Atv.hu. MW « Neil Armstrong szívkoszorúér-áthidaló műtéten esett át Fotó: AFP
