Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-24 / 170. szám

2019. JULIUS 24., SZERDA GAZDASÁG Y Elektromos autómotorok gyártására készülnek az üzemben Achim Heinfling, Borkai Zsolt és Szijjártó Péter együtt jelentette be a gyárbővítést Fotó: MTI Bővíti győri gyárát az Audi, a 41 milliárd forintos, 250 új munkahelyet jelentő beru­házást a kormány több mint hatmilliárddal támogatja. Magyarország erős nemzet­közi versenyben tudott ke­leti és nyugati befektető­ket is szerezni. Hazánk az el­múlt évek beruházásainak köszönhetően az új autóipa­ri korszak nyertesei közé ke­rült. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu AUTÓIPAR Az Audi 41 milli­árd forintból bővíti Győrben a járműgyártási infrastruk­túráját, motorfejlesztési köz­pontját és elektromos meghaj­tásokat gyártó egységét. A ma­gyar kormány 6,4 milliárd fo­rinttal támogatja a 250 munka­helyet teremtő beruházást - je­lentette be tegnap Budapesten a külgazdasági és külügymi­niszter. Szijjártó Péter elmond­ta, az Audi beruházása új ter­melési és kiviteli rekordokhoz is hozzájárulhat, az autóipar A győri üzem az Audi- és Volks­­wagen-konszern központi mo­torszállítója, amely a bővítés után csaknem 13 ezer dolgo­zónak ad majd munkát. Tavaly pedig idén is új csúcsot dönt­het, hiszen a termelési értéke 12 százalékkal nőtt az első öt hónapban. Magyarország az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően az új autóipari korszak nyerte­sei közé került gazdaságpoliti­kai intézkedéseivel, erős nem-2,3 százalékos visszaeséssel 2307 milliárd forint árbevételt értek el. A motorgyártás darab­száma 1954 301-re esett visz­­sza mintegy 10 ezres csökke­zetközi versenyben szerzett keleti és nyugati befektetőket. Az elektromobilitásra kitérve Szijjártó Péter kifejtette, hogy az új technológiák jelentősé­gét a gazdasági tényezők mel­lett a politikai folyamatok is növelik. A miniszter úgy látja, hogy a fenntarthatóság még néssel. A vállalat a járműipart érintő változásokkal indokolta a kismértékű visszaesést, idén újbóli növekedést is elképzel­hetőnek tart. sosem volt ennyire meghatáro­zó az európai gondolkodásban, a környezetyédélmi megközelí­tés pedig nemzetközi szinten is új versenyhelyzeteket alakított ki. A tárcavezető hangsúlyoz­ta, hogy a karbonsemlegesség 2050-re csak akkor vállalható, ha látszanak az ehhez szüksé­ges fejlesztések pénzügyi esz­közei is. Magyarország az ész­­szerűség oldalán áll, egyszerre tartja fontosnak a Föld jövőjét és Európa versenyképességét, ezért olyan gazdaságpolitikát támogat uniós szinten, amely sem a környezetet, sem a kon­tinens iparát nem teszi tönkre. Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere a város szerves részének, stratégiai partneré­nek nevezte az Audit, amely nem csupán családok ezreinek ad munkát, de a társadalmi fe­lelősségvállalása is kiemel­kedő. Az elektromos motorok gyártásának új korszaka a he­lyi munkaerő és a megyeszék­hely számára is új fejlődési le­hetőségeket hoz - mondta. Achim Heinfling, az Audi Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke kifejtette, hogy a válla­lat e-transzformációs projektje a gyártásra és a fejlesztésre is kiterjed. A győri üzemben je­lentősen bővül az elektromos hajtásrendszerek előállítása, a fejlesztési központ új mű­hellyel és tesztpadokkal gaz­dagodik 2022 végéig. Az autó­ipar átalakulását meghatározó innovációk közül az elnök ki­emelte az elektromos meg­hajtások és a digitális rend­szerek jelentőségét. Az Audi Hungária meghatározó szem­pontnak tekinti a fenntartha­tóságot is, hiszen a cégcsopor­ton belül vezető szerepet ját­szik az elektromobilitásban. Heinfling üdvözölte, hogy Ma­gyarország kedvező környeze­tet teremt a beruházások szá­mára, amelyek nem csupán vonzó és versenyképes mun­kahelyeket teremtenek, de a magyar gazdaság versenyké­pességét is erősítik. Rekordösszegű útdíj folyt be : Rekordösszeget, bruttó 186,3 milliárd forintot fizettek be a magyarországi utakat használók az idei első fél évben, 15 százalékkal töb­bet, mint tavaly ugyanebben az időszakban - mondta teg­nap a Nemzeti Útdíjfizetési • Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezér­­igazgatója. Bartal Tamás kö­zölte, hogy az e-matricák vá­sárlásából bruttó 48,5 milli­árd forint folyt be, 11 száza­lékkal több a tavalyi első fél­évinél. Szerinte évek óta meg­figyelhető tendencia, hogy a gazdasági növekedéssel együtt nő az útdíjbevétel is. A befolyt útdíj költségvetési bevétel, amit a hazai közutak fenntartására, karbantartásá­ra, javítására fordítanak. MW Létszámleépítést tervez az UniCredit ELBOCSÁTÁSOK Akár 10 ezer embert is elbocsáthat az UniCredit olasz bank műkö­dési költségcsökkentő tervé­nek részeként. A Bloomberg forrásai szerint a mérlegfő­összege alapján legnagyobb olasz pénzintézet bel- és kül­földi érdekeltségeinél is csök­kenti a létszámot. A bank december 3-án ismerteti a 2020-2023-ra vonatkozó üz­leti tervét, ekkor hozza nyil­vánosságra az elbocsátások­ra vonatkozó végleges adato­kat. A létszámfeépítésről már megkezdődött az egyeztetés a bank és a szakszervezetek között. MW Közel 13 ezer dolgozónak adnak majd munkát Szöcske, tücsök, lisztkukac az étlapon? Rovarevés kockázattal Hőkezelés nélkül nem tanácsos rovarokat enni Fotó: Shutterstock A hét végére már learatják a búzát TÁPLÁLKOZÁS Számos élelmi­szer-biztonsági kérdést felvet az étkezési célú rovarok euró­pai engedélyezése. Az Euró­pai Élelmiszer-biztonsági Ha­tóság (EFSA) várhatóan a kö­vetkező években megalkotja azokat az iránymutatásokat, amelyekkel a rovartenyésztés és -feldolgozás biztonságos lesz, ezt követően az Európai Bizottságnak kell döntenie ar­ról, nyilvántartásba veszi-e ezeket az új élelmiszereket - írta a Magyar Nemzet. Az étkezési célú rovarokat jelenleg nem lehet kereske­delmi forgalomba hozni, eh­hez hosszas engedélyezési eljárásra van szükség, hogy új élelmiszerként bekerülje­nek az uniós nyilvántartás­ba. Eddig a szöcske, a tücsök és a lisztkukac étkezési cé­lú felhasználásának engedé­lyezését kérték a piaci sze­replők, döntés egyelőre nem született. Az Agrárminisztérium megkeresésre azt közölte, hogy az uniós szintű döntés mellett nemzeti hatáskörben is szabályozható az étkezé­si célú rovarok forgalmazása. Kiemelték: ha rovaralapú élel­miszereket engedélyeznek az Európai Unióban, akkor a leg­szigorúbb szabályozásokat és előírásokat lesz célszerű ala­pul venni, mivel ezen a terüle­ten rendkívül kevés az isme­ret és a tapasztalat. Aggályos például a rovar­alapú élelmiszerek potenciá­lis allergén, keresztallergén hatása. A veszélyekről szól­va a tárca azt emelte ki, hogy alapvetően bármelyik élelmi­szer-biztonsági veszély nö­velheti a rovarevés kockáza­tait. Ezek a tapasztalatok sze­rint lehetnek biológiai veszé­lyek, egyebek mellett kóroko­zó baktériumok, vírusok, pa­raziták, gombák, prionok. Előfordulhatnak kémiai kockázatok, nehézfémek, toxi­­nok, állatgyógyászati szerek, hormonok, növényvédőszer­­maradékok vagy a csomago­lóanyagból kioldódó anya­gok. A rovaroknál a fizikai ve­szélyt is figyelembe kell ven­ni. A veszélyforrások és a koc­kázat mértéke nagymérték­ben függ a rovartenyésztés kö­rülményeitől, elsősorban a ro­varok tartásának módjától, a takarmányozásukra használt anyagtól, a betakarított rova­rok életszakaszától, de magá­tól a rovarfajtól és a további feldolgozás módjától is. A tárca hangsúlyozta: bár a rovarok étkezési felhaszná­lása nem új keletű ötlet, a te­nyésztésük a hagyományos állattenyésztési gyakorlattól eltérő, az állati eredetű élel­miszerek előállításánál al­kalmazott élelmiszer-bizton­sági, minőségbiztosítási gya­korlatot igényel. A lehetsé­ges mikrobiológiai veszélyek miatt azonban csak megfele­lően hőkezelt rovar, rovarké­szítmény fogyasztása java­solható. Egyes rovartermé­keknél speciális kémiai koc­kázatot jelenthet a túlzott ki­tinbevitel. MW Segítséget kapnak a méhészek KÁRMENTESÍTÉS Új támogatási konstrukciót dolgozott ki a méhészeknek idén az Agrár­minisztérium, hogy a méhé­szet versenyképesebbé váljon és megőrizhessék a méhállo­­mány egészségügyi kondíció­ját. A tárca idén 600 millió fo­rintot különített el e célra, az összeg nagyjából húszezer méhész 1,2 millió méhcsa­ládjának jelenthet segítséget. A jogosultak kaptáranként 500 forintot igényelhetnek, a támogatás mértéke arányo­san csökken, ha a kérelmek meghaladják a keretösszeget, közölte az Agrárszektor.hu. A tavaszi időjárás miatt a méhészeknek szükségük lesz a támogatásra. A repcét elvit­te a szárazság, a méztermés a tavalyi mennyiségnek csu­pán 20-30 százalékát érte el. Az akác virágzását a szoká­sos 10-12 nap helyett 20-25 napra nyújtotta a hűvös, esős idő, az ország bizonyos ré­szein a méheknek csak öt­hat nap volt alkalmas a kire­pülésre. Az idei akácmézter­més így jóval alatta maradt az évi átlag tízezer tonnának. A belföldi ellátást ez nem ve­szélyezteti, exportra azonban kevesebb jut - mondta a Ma­gyar Nemzetnek Bross Péter, az Országos Magyar Méhé­szeti Egyesület elnöke. A tá­mogatás iráni kérelmet au­gusztus 31-ig elektronikus úton nyújthatják be az Állam­­kincstárnak az erre a célra kialakított elektronikus űr­lapkitöltő felületen. MW MEZÓ6A2DASÁQ Bár minőség­ben vegyes a kép, termésátlag­ban a korábbi várakozásokhoz képest jobbat hoznak a kalá­szos gabonák. Ha az időjárás is megfelelő lesz, e hét végéig befejezik a búza aratását. Az árpa aratásával már vé­geztek, az eddigi adatok sze­rint 5,3-5,4 tonnás hektáron­kénti termésátlaggal, ami lé­nyegesen jobb, mint ahogy a korábbi várakozásokban állt - nyilatkozta a Világgazda­ságnak a Gabonatermesz­tők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Petőházi Ta­más elmondta, hogy a búza is jobban teljesített a vártnál, az országos hektáronkénti ter­mésátlag egyelőre 5,1-5,2 ton­na, ez szintén felülmúlja az előzetes termésbecsléseket. • A minőségről még korai bár­mit mondani, hiszen a leg­utóbbi hét végén a termény 20-25 százaléka még kint volt a táblákon. Az időjárás-előre­jelzések szerint abban lehet bízni, hogy nem lesz akadálya a betakarításnak, így e hét vé­gére már végezhetnek is a bú­za aratásával. Az új termésre még nin­csenek árak, nagyon nehe­zen mozdul a piac - mondta Petőházi Tamás. Ennek egyik oka, hogy mindenki a német és a francia adatokra vár, ott viszont csak augusztus ele­jén indul be az aratási nagy­üzem. Azért is várják izga­tottan az ottani eredménye­ket, mert Nyugat-Európában a magyarországinál lényege­sen erősebb volt a hőhullám, és éppen a kalászosok teljes érésének időszakára esett. Ennek hatása várhatóan meg­látszik majd a terméseredmé­nyekben is, de a mértéke még kérdéses. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom