Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-24 / 170. szám

4, MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚLIUS 24., SZERDA A parázson járás szembesít azzal, hogy képes vagy-e úrrá lenni a félelmeiden » Felkészülés után gyors döntés: így menj át a tüzes szőnyegen! Szentes Gábor egy sámándobbal. A monoton dobolás segíti a ráhangolódást a tűzön járásra A szerző fotója Visszatér a tűzön járáshoz, még az idén Ötvenszer ment már át a pa­rázsból készített szőnyegen Szentes Gábor, különböző rendezvényeken. Most egy kis szünetet tart. Nem maga miatt, hanem azért, hogy mások felkészítését a lehe­tő legjobban elvégezhesse. Az egyén dolga, hogy nekiin­­dul-e, de a segítő dolga a rá­hangolás, és a figyelemfel­hívás arra, hogy ez nem egy veszélytelen séta. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu BONYHÁD-HIOAS Földmunkagé­peket, traktorokat javít Bony­­hád és Hidas térségében Szen­tes Gábor. Ezen információ alapján kevesen gondolnának arra, hogy ami igazán érdek­li, az a sámánizmus, az ősi hit­világ és gyógyítás. Rengete­get olvasott e tárgykörben az ötvennégy éves férfi, és ki is próbált magán ezt-azt. A leg­látványosabb elem a parázson járás. Ötvenszer ment már át a tüzes szőnyegen, negyvenéves ko­rától kezdve. Jóté­kony hatással volt rá ez a megtisz­tulás. Mert meg­tisztulni - ahogy mondja -, minden­kinek van mitől. Másoknak is se­gít a felkészülésben, hangsú­lyozza, hogy megfelelő ráhan­golódás nélkül nekiindulni esztelenség. Most maga is fel­készülési időt, szünetet tart. A folyamatok lelki hátterével foglalkozik.- Volt egy hullámvölgy az életemben - meséli -, 38 éve­sen elváltam, munkahelyi, egészségi problémák is adód­tak, minden összejött. Ilyen­kor az ember nem koncentrál a feladataira, mert lekötik a nyű­gei, a fájdalmai. Nincs semmi­hez kedve, energiája, egysze­rűen kiég. De a kiégést kiéget­heti a tűz. Elkezdtem figyel­ni a testemben, a lelkemben, a szellememben lejátszódó fo­lyamatokra. Utánaolvastam, megtapasztaltam a hogyano­kat és miérteket, kiutat ke­resve. Az alapprobléma, hogy a félelmeink, aggodalmaink olyan sok energiánkat lekötik, hogy a változtatásra nem ma­rad erőnk. Erre jó a parázson járás. Egy nagy elhatározás, és félresöpörjük, legyőzzük, ma­gunk mögött hagyjuk mind­azt, ami addig gátolt, megbék­lyózott bennünket. Visszanyúlni az ősi módsze­rekhez persze nem könnyű. Nagy a káosz e téren, sok az önjelölt gyógyító, a hókuszpó­kuszt kínáló pénzvadász. Segí­tik az önmegvalósítást, önisme­reti tréninget, életmód-tanács­adást tartanak. Szentes Gábor csak olyasmit kínál másoknak, amit már magán kipróbált, és működőképesnek talált.- Amikor megértettem, hogy mi áll az adott folyamat hátterében - mondja akkor adok tanácsot, saját tapaszta­lataimra támaszkodva. Van­nak, akik szombaton elvégez­nek . egy tanfolya­mot, és hétfőn már kiírják az ajtajuk­ra, hogy „mester”. Aztán csekély­ke tudással, nul­la gyakorlati ta­pasztalattal elkez­denek emberekkel foglalkozni, „gyó­gyítani” - jó pénzért. Nálam az anyagiasság nem játszik szerepet. A segítőkészség a lé­nyeg. A parázson járás előtt mindig elmondom, hogy ez nem veszélytelen. Ha valaki nincs felkészülve, meg fog ég­ni. Csontszáraz, keményfából kell rakni a tüzet, mert a ned­ves fa parazsa már eleve ve­szélyforrás. S ha ott áll az em­ber, egy pillanat alatt hoz egy döntést: átmegy vagy nem. Ez az ő felelőssége. A külső tüzet csak a mi belső tüzünk tudja ellensúlyozni. Képes vagyok megszabadulni a démonjaim­tól, vagy úgy maradok... Az ősi magyar hitvilágra jellemző sámánizmust, mint Sok mindent kipróbált, most az önhipnózis foglalkoztatja leg­inkább Szentes Gábort. Ennek az ősi alapja a ráolvasás. A mo­dern tudomány hívja hipnózis­nak, melynek egyik részterüle­te az önszuggesztió. A legegy­szerűbb változatának az agy­­kontrollt tekinti. A stressz, a pánik, a depresszió ellen vet­hető be. Sokat olvasott minderről. Mi, hogyan hat az emberre? Azt például kísérletek igazolják, hogy a sámándob monoton hangja, az erőteljes, ritmikus zene hatására az immunrend­szer aktiválódik. Kellemes, jó érzés tölt el bennünket, és csökken a félelem, az aggo­dalmaskodás. Az is tény, hogy az embernek a négy elem kö­zül hármat - a földet, a leve­gőt és a vizet - már sikerült alaposan beszennyeznie. A tűz nem hagyja magát. Ezért is szereti ezt a tiszta és tisztító elemet Szentes Gábor. Vissza is tér a tűzön járáshoz, még az idén, a fény valame­lyik ünnepén: az őszi nap-éj egyenlőség vagy a téli napfor­duló idején. gyökeret, a kereszténység­re való áttéréskor, István ki­rály idejében elvágták. Szen­tes Gábor szerint most elkezd­tek behozni mindenféle „ősi show-t” Ázsiából, Afrikából, még az indiánoktól is, és szü­letik valami katyvasz. Még azon is megy a vita, hogy ki a sámán, ki a táltos, mert az egyik dobolhat, a másik nem. Kaotikus a helyzet a múltat illetően, ugyanakkor nem ve­szik észre, hogy időközben át­léptünk a 21. századba. Bizo­nyos változásokat be kéne en­gedni, természetesen hagyo­mánytisztelő módon. Példá­ul a hangszerhasználatban. Napjaink dobja a gitár. A fia­talok ezt használják a tábor­tűz mellett. A törzsi kultúra ápolását nem teszi tönkre a gitározás.- Meghívtak rengeteg fesz­tiválra, falunapra - emlékszik vissza -, hogy este égjen a tűz, terítsük szét a parazsat, szólja­nak a sámándobok, esetleg gi­tár is, és legyen érdekes a mű­sor! De én nem kívántam eb­ből egy cirkuszi produkciót csinálni. Nem volt arra szük­ségem, hogy a falunap végén, a félrészeg emberek az alkohol­tól megbátorodva nekiindulja­nak átmenni a tüzes szőnye­gen. Ez nem arról szól. Ez arról szól, hogy józanon, felkészül­ten, a megfelelő fizikai, lelki és a szellemi erő birtokában nekivágjak megcsinálni vala­mit, amitől tartok. Magamat nem féltem, én már ötvenszer átmentem. De most pár évet kihagytam, azért, hogy minél több ismeretet szerezzek a mö­göttes, pszichés folyamatok­ról, és aztán másokat megfe­lelő módon vihessek át. Az el­ső élmény mindig meghatáro­zó. A parázson járás szembesít azzal, hogy képes vagy-e úrrá lenni a félelmeiden. A tűznél nem lehet hazudni. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Nem akart cirkuszi pro­dukciót csi­nálni a pará­zson járásból A fiatalembernek 49 rendbeli rongálás miatt kell felelnie Összefirkálták az épületeket Fekete éve van a fekete gólyáknak SZEKSZÁRD A szekszárdi ren­dőrök három férfit gyanúsí­tanak azzal, hogy a megye­­székhely különböző pontjain legalább 51 graffitit készítet­tek. A Szekszárdi Rendőrkapi­tányság Vizsgálati Osztályán dolgozó szakemberek befejez­ték az eljárást, majd az ügy­ben keletkezett iratokat meg­küldték az ügyészségnek. Több bejelentés is érkezett 2018 tavaszán a rendőrségre arról, hogy valaki, vagy va­lakik épületek nyílászáróit, illetve falfelületeit összefir­kálták. Az ügy vizsgálata so­rán beszerzett bizonyítékok elemzését követően a nyomo­zók azonosítottak egy 19 éves Szekszárdon élő férfit. Megál­lapították továbbá azt is, hogy a gyanúsított nem egyszer egy 35 éves szekszárdi, valamint egy 18 éves mórágyi társával ment a tettek helyszíneire. Né­hányszor az utóbbiak is részt vettek a falfirkák készítésé­ben, elhelyezésében. A 19 éves fiatalembernek negyvenkilenc rendbeli ron­gálás vétsége miatt kell felel­nie. Jellemzően közintézmé­nyeket csúfított el. Társai pe­dig legalább egy-egy alkalom­mal szintén részt vettek a bűn­­cselekmények elkövetésében, közölte a rendőrség. 1.1. Bosszúságot és kárt okoznak a firkálok Illusztráció: Shutterstock TOLNA MEGYE A Gemenc közel 18 ezer hektárnyi erdőségé­ben harmincöt pár fekete gó­lya költ, így egész Európában ez az általuk legsűrűbben la­kott terület. Ez az év azonban nem kedvezett e félénk ma­dárnak. A Duna-Dráva Nem­zeti Park Igazgatóság közle­ményében azt írják, hogy idén huszonnyolc fészekben bizo­nyíthatóan megkezdték a köl­tést a gólyák, a májusi hűvös, csapadékos időjárás nem ked­vezett az éppen kikelő fiókák­nak, több fészekalj már akkor elpusztult. Azok közül, ame­lyek sikeresen átvészelték ezt az időszakot, jó pár fészekben a tartós táplálékhiány miatt további fiókák, de akár teljes fészekaljak is elpusztultak. A Természetvédelmi Őrszol­gálat tagjai figyelemmel kísér­ték a fészkeléseket, így pontos adatok állnak rendelkezésre mindegyik párról. Az idei ered­mény igen lehangoló: mindösz­­sze hat fészekből repült ki ösz­­szesen tizennégy fióka. A szomszédos Béda-Karap­­ancsa Tájegység Duna menti részén is hasonlóan gyengék lettek az idei eredmények. Ott tíz megkezdett költésből csu­pán három esetben volt ki­fejlett fióka, összesen öt pél­dány. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom