Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-17 / 164. szám
2019. JULIUS 17., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD g Magyarországon egyre elégedettebbek az életükkel az emberek Boldogok, ahol van gyerek A családban élők elégedettebbek a sorsukkal, a gyerekesek a legboldogabbak Fotó: Shutterstock Egyre inkább boldogok a magyarok, ennek is köszönhető, hogy megfordult az elvándorlási trend, és tavaly már többen jöttek haza, mint ahányan külföldre vándoroltak. A családos, gyermeket nevelő emberek a leginkább elégedettek az életükkel. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Kétezerrel többen jöttek haza Magyarországra tavaly, mint ahányan kivándoroltak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2018 című összefoglaló anyagából. Eszerint 2018-ban 18 150 magyar állampolgár távozott külföldre, közel háromnegyedük 40 évesnél fiatalabb, 53 százalékuk férfi, és túlnyomó részük - 66 százalékuk - nőtlen vagy hajadon volt. Ezzel párhuzamosan azonban 20 ezer korábban kivándorolt magyar állampolgár viszszatért Magyarországra tavaly. Nőtt a Magyarországon élők biztonságérzete, valamint a rendőrségbe és a jogrendszerbe vetett bizalom is 2013 és 2018 között, ugyanakkor enyhén csökkent a megkérdezettek politikai rendszerbe és em-A visszavándorló magyarok harmada Ausztriából, negyede Németországból, ötödé pedig az Egyesült Királyságból érkezett, kétharmaduk 40 évesnél fiatalabb, és 56 százalékuk férfi volt. A hazaköltözők csoportberekbe vetett bizalma. Évről évre nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek a köztereken sötétedés után: míg 2013-ban 65 százalékuk számolt be arról, hogy nagyon vagy eléggé biztonságban érzi ja is jellemzően - 53 százalékban - hajadonokból és nőtlenekből áll. Ugyanakkor a házasok aránya 35 százalék, ami magasabb, mint a kivándorló magyaroknál - ismertette az adatokat a Magyar Nemzet. magát, addig tavaly ez az arány már 83 százalék volt. A magukat biztonságban érzők aránya mindegyik településtípus esetében javult, és továbbra is a községek lakói érezték leginkább biztonságban magukat. Az elvándorlási trendek megfordulása mögött húzódó okok egyike lehet, hogy Magyarországon az elmúlt években nőtt az emberek úgynevezett szubjektív jólléte, ami azt jelenti, hogy egyre inkább elégedettek életkörülményeikkel. A KSH összeállításából kiderül, hogy a 16 éves és annál idősebb lakosság élettel való átlagos elégedettsége 2018-ra - tízes skálán mérve - 6,51-re nőtt, ami magasabb a 2013 óta folyamatosan mért átlagértéknél. A statisztikák szerint az élettel való elégedettség az életkor növekedésével fokozatosan csökken. Minél idősebbek vagyunk, annál kevésbé értékeljük pozitívan a helyzetünket. Az iskolai végzettség, valamint a jövedelem nagyságának emelkedésével párhuzamosan nőtt az élettel való elégedettség is. Mindezek mellett a településtípus is befolyásolja a szubjektív jóllétet: minél nagyobb lélekszámú településen éltek a válaszadók, annál elégedettebbeknek mondták magukat. A felmérésekből az is kiderül, hogy a családban élők elégedettebbek sorsukkal, mint az egyedülállók. A 2016-os mikrocenzus alkalmával fölvett adatokból kitűnik, az emberek érzelmi állapotát az is meghatározza, hogy milyen típusú családban élnek. A párkapcsolatban lévők ugyanis boldogabbak voltak, mint az egyedülállók, illetve mint a gyermeküket egyedül nevelő szülők. A boldogságérzetet az is befolyásolja, hogy van-e gyerek a családban, a gyermektelen élettársi kapcsolatban élők, a gyermeket nevelő házaspárok, valamint a gyermekes élettársak mintegy háromnegyede érezte magát mindig vagy többnyire boldognak, ami lényegesen meghaladja az egyszülős családokban élők közt mért 55, illetve az egyedülállók esetében mért 52 százalékot. HÍREK Hatályos az ukrán nyelvtörvény KIJE Hatályba lépett kedden a kisebbségek és a magyar kormány által is bírált ukrán nyelvtörvény, amely előírja, hogy minden állampolgár köteles beszélni az ukránt mint állama hivatalos nyelvét. A törvényt az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el az ukrán parlament. A jogszabály ellen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. MW Szanyi Tibor már nem MSZP-alelnök BUDAPEST Visszahívták az MSZP-ben viselt alelnöki tisztségéből Szanyi Tibort. A szocialisták szabad szájú politikusa többször nyilvánosan bírálta pártját és a vezetőség döntéseit főként miután elvesztette európai parlamenti a mandátumát. Belső mutyikról, külső alkudozásokról írt, ahol „a vezetők a tagság vállát taposva huzakodnak az egyre kevesebb koncon". Pártja fegyelmi eljárást indított ellene. A múlt héten még úgy tűnt, hogy megrovással megússza, az MSZP elnöksége azonban fellebbezett az országos etikai bizottságnál, amely végül viszszahívta Szanyit az alelnöki tisztségéből. MW * A falusiak érzik a legnagyobb biztonságban magukat Még nagyobb lehet a magyarok kenyere Soros szervezetei most sikertelenül lobbiznak Mindenkinek tetszene Szavazáskor derül ki, ki milyen érdeket képvisel Fotó: EU KÁRPÁT-MEDENCE A 2011-ben indított Magyarok kenyere - 15 millió búzaszem program keretében a kezdeti 10 tonna után tavaly már több mint 600 tonna búzát adományoztak a magyarországi és a határon túli magyar gazdák - mondta el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az idei gyűjtésről tartott sajtótájékoztatón. Az ak-. ciót a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (Magosz) 2013 óta szervező NAK elnöke szerint már nem az összegyűjtött búzaszemek mennyiségének a növelése a cél, hanem az, hogy minél szélesebb körből gyűjtsék be. Ennek eleget is tettek, hiszen míg 2016-ban háromezer, egy évvel később négyezer, tavaly pedig már 5019 gazdálkodó adományozott búzát a programnak. A gyűjtés július közepétől augusztus közepéig tart. A NAK-elnök elmondta, hogy tavaly a 19 magyarországi megyén kívül 12 határon túli régióból is érkeztek adományok, a legnagyobb adakozókedvet a kárpátaljai gazdák körében tapasztalták. Örömteli, hogy az összegyűjtött búzaadomány mennyisége már második éve lépte túl a 600 tonnát, ami 80 ezer rászoruló gyermeknek biztosít magyar kenyeret. A felajánlott búzából készült liszt nagy részét szeptemberben a program kiemelt kedvezményezettjei kapják, de újabb karitatív szervezetek is csatlakozhatnak. „A gazdaember jó cél érdekében örömmel adakozik lehetőségéhez mérten, hisz tudja, ezzel a következő nemzedékeknek is lehetőséget teremt arra, hogy megfelelő tudással felvértezve, szorgalommal és emberséggel szolgálják nemzetüket” - hangsúlyozta Jakab István, a Magosz elnöke. MW Szijjártó: Bűnözőket avatnak hőssé BRÜSSZEL Az Európai Unió egyes nyugati tagállamai leleplezték magukat, folyamatosan és nyíltan támogatják és bátorítják az embercsempészetet a Földközi-tengeren - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az EU- tagországok külügyminiszterei tanácskozásának szünetében. Szijjártó Péter botrányosnak és megdöbbentőnek nevezte, hogy Európában hőssé avatnak nemzeti szuverenitást sértő embereket, embercsempészeket, akik tevékenysége miatt emberek, köztük határt védők kerülnek veszélybe. Ezzel utalt az olasz partokon erőszakosan kikötő hajókra. Ha az unió világossá tenné, hogy Európába csak szabályosan lehet bejönni, azzal lehetne emberéleteket menteni - húzta alá. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a migrációt szervező erők ismét támadásba lendültek, az ezt támogató európai uniós tagállamok pedig nyíltan az embercsempészek oldalára álltak. Látható, hogy a Földközi-tengeren nemzetközileg szervezett, politikai eszközökkel támogatott embercsempészet zajlik - jelentette ki. Aláhúzta, a migráció szempontjából Európa számára két megoldás lehetséges. Vagy az embercsempészek oldalára helyezkedik, vagy pedig Matteo Salvini olasz belügyminiszternek a magyar véleménynyel is egybehangzó álláspontjára, amely azt szorgalmazza, hogy Európába csak legálisan lehessen belépni. MW STRASBOURG Minden politikai erő szimpátiáját igyekezett megnyerni Ursula von der Leyen, az Európai Bizottág elnökjelöltje a róla szóló szavazás előtt tegnap az Európai Parlamentben (EP). A migrációról azt mondta: többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot és támogatni kell a menekülteket, például humanitárius folyosók kiépítésével. Hasonlóan nyilatkozott több más témában, például a jogállamiság kérdésében, egyszerre ígérve passzívabb és aktívabb fellépést a tagállami önállósággal szemben. Az EP lapzártánk után szavazott arról, hogy elfogadja-e Von der Leyent a bizottság új vezetőjének. Közben (állítólag 200 szervezet nevében) levelet írt az Európai Néppártnak az European Civil Forum. Ebben az ellen tiltakoznak, hogy a néppárt Hidvéghi Balázst, a Fidesz EP-képviselőjét jelölte az állampolgári jogi, bélés igazságügyi (LIBE) bizottság harmadik alelnökének, illetve más fideszes alelnökjelöltek ellen is szót emeltek. Az aláírók általában Soros György által alapított és támogatott szervezetek. Ismert: korábban a Momentum, a DK és az MSZP brüszszeli képviselői is ugyanezért szervezkedtek. A bevándorláspárti Soroshálózat Gyurcsányékkal együtt kampányol a bevándorlást ellenző magyar képviselők ellen - reagált tegnap Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője az esetre a kormánypártok véleményét ismertetve. Mint mondta: a bevándorláspártiak teljesen szembemennek a magyar emberek akaratával, a demokratikus választások eredményével, hiszen a Fidesz- KDNP-s európai parlamenti képviselőink azért lehetnek az EP-ben, mert a magyar emberek rájuk szavaztak. A májusi választáson az ellenzéket messze megelőzve a szavazatok 53 százalékát a Fidesz kapta - idézte fel. Úgy vélte: a bevándorláspártiak azért akarják megakadályozni a kormánypárti képviselők kinevezését, mert így akarják elhallgattatni a magyar emberek hangját. Az Európai Néppárt frakciója hétfői ülésén úgy határozott, hogy nem enged a nyomásgyakorlásnak, a még meg nem választott szakbizottsági tisztségviselő-jelöltek tekintetében változatlanul kitart az eredeti néppárti jelöltek mellett - közölte hétfőn a Fidesz- KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja. A képviselőcsoport felháborítónak nevezte, hogy az aláíró civil szervezetek semmibe veszik az Európai Parlament 40 éve érvényesülő írott szabályait és szokásjogát. MW Jakab István Magosz-elnök a tavalyi gyűjtésen Fotó: MTI
