Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-12 / 160. szám

2019. JULIUS 12., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD g A demokráciát hiányolják a radikálisok az EP-ben Nem koronázó zöldek Ursula von der Leyen megérkezik az Európai Parlamentbe. Nem mindenki örül a jelölésének Fotó: AFP Ismételten remegés fogta el Merkelt BERLIN Kikerülhetetlen kérdés lett Angela Merkel egészségi ál­lapota, miután egy hónapon be­lül harmadszor tört rá remegés nyilvános eseményen. A német kancellár szerdán akkor kez­dett remegni, amikor egy kato­nai díszceremónián állt a finn miniszterelnökkel Berlinben. A 64 éves politikus először jú­nius 18-án, az ukrán elnök ber­lini fogadásakor kapott reme­­gési rohamot. Merkel összeszo­rított szájjal, két kezét össze­fogva próbált sikertelenül úr­rá lenni a remegésén. Akkor arra fogták a kancellár állapo­tát, hogy nagyon meleg volt, ke­vés vizet és sok kávét fogyasz­tott. Másodjára június 27-én, a Bellevue-palotában, az új igaz­ságügyi minisztere kinevezési ünnepségén kezdett reszket­ni. - Jól vagyok, ahogy a re­megések jöttek, úgy el is múl­nak majd - jelentette ki újság­íróknak. Merkel még szerdán, Ulrike Demmer helyettes kor­mányszóvivőn keresztül szin­tén közölte, jól van, majd egy sajtótájékoztatón is megismé­telte: nem kell aggódni miatta. A Stuttgarter Zeitung úgy ér­tesült, pszichológiai okai lehet­nek a legújabb rohamnak. Tegnap Merkel a dán minisz­terelnököt, Mette Frederisksent fogadta. Szokatlan módon a himnuszokat ülve hallgatták végig. Valószínűleg a kancellár állapota miatt. MW Szoros szavazás várható az Európai Bizottság új vezető­jéről. Még az is lehet, hogy elhalasztják a döntést. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BRÜSSZEL Sem a zöld, sem a radikális baloldali európai parlamenti (EP) frakció nem támogatja a jövő heti szavazá­son Ursula von der Leyen ke­reszténydemokrata német vé­delmi miniszter megválasztá­sát az Európai Bizottság élére. A két képviselőcsoport azután közölte ezt, hogy szerdán, il­letve tegnap egyeztetést foly­tatott az európai uniós tagor­szágok vezetői által előző hé­ten Jean-Claude Juncker utód­jául jelölt politikussal. Ska Keller, a zöldpárti frak­ció egyik társelnöke kiáb­rándítónak nevezte Von der Leyen nyilatkozatait, amelyek nem tartalmaznak semmifajta konkrét javaslatot sem a jogál­lamiság védelme, sem a klíma­­változás elleni küzdelem terén, és arról számolt be, hogy ezért ellene fognak szavazni. Ké­sőbb a radikális baloldali frak­ció (GUE-NGL) is bejelentette, hogy nem fogják támogatni a védelmi miniszter jelöltségét. Mint rámutattak, a brüsszeli testület vezetőjének kiválasz­tásához „valódi demokratikus eljárásra” lenne szükség. Von der Leyennek kineve­zése jóváhagyáshoz legalább 376 szavazatra lenne szüksé­ge a 751 tagú EP-ben. Elméle­tileg a három legnagyobb frak­ció, a néppárti, a szociálde­mokrata és a liberális-centris-Három magyart, Deutsch Ta­más és Gál Kinga fideszes, va­lamint Újhelyi István szocialista képviselőt választott meg szer­dán az EP szakbizottsági alel­­nöknek. Az ellenzéki pártok (Mo­mentum, DK, MSZP) korábban ta képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos - fő­ként szocdem - képviselő már jelezte, a csúcsjelölti rendszer elsüllyesztése miatt nem fogja áldását adni a német védelmi miniszterre, így szoros ered­bejelentették: mindent megtesz­nek azért, hogy megakadályoz­zák kormánypártiak ilyen posz­tokra kerülését. A Fidesz-KDNP szerint az ellenzék botrányosan viselkedik és a magyar érdekek­kel megy szembe. mény várható. Az is elképzel­hető, hogy végül szeptemberre halasztják az egyébként a jövő keddre tervezett szavazást. A jelölt egyeztetett az EP kü­lönböző frakcióival. Von der Leyen parlamenti meghall­gatása során kijelentette: az unió alapja a jogállamiság tisz­teletben tartása. Leszögez­te, egyik fő prioritásává teszi, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, va­lamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet tölt­sön be olyan területeken, mint a zöldgazdaság finanszírozása és a kutatás. HÍREK Golyót küldtek Salvininek MEGFÉLEMLÍTÉS Az olasz ha­tóságok 0,22-es pisztoly­hoz való lőszert találtak egy Matteo Salvini olasz belügy­miniszternek címzett név­telen levélben a Firenze melletti Sesto Fiorentio egyik postahivatalában. Nyomozás indult a feladó kilétének ki­derítésére. MW Érvénytelenített szankciók UKRAJNA Szabálytalanságok­ra hivatkozva érvénytelen­nek nyilvánította hét ember, köztük Viktor Janukovics ko­rábbi ukrán elnök esetében az Európai Unió (EU) által 2014-ben bevezetett szank­ciókat az EU luxembourgi székhelyű bírósága csütörtö­kön. Az EU legutóbb március­ban hosszabbította meg egy évvel a 2014-ben, vagyoni eszközök befagyasztásával járó szankciót. MW Bűnösök a záhonyi határrendészek ÍTÉLET A korrupciós bűn­­cselekmények miatt elítélt 51 határrendész a vád sze­rint 2015-ben a magyar-uk­rán határon pénzt fogadott el azért, hogy szabálysértési ügyekben eltekintsen a hiva­talos eljárásoktól. A bíróság negyven vádlottat letöltendő, tízet felfüggesztett börtönre ítélt. 38 vádlottról megálla­pította: a korrupciót bűnszö­vetségben követték el. MW Magyar alelnököket választottak LÁTOGATÁS Áder János köztársasági elnök tegnap fogadta Zuzana Caputová szlovák államfőt Budapesten, a Sándor-palotában. Egyetér­tettek abban, hogy az emberiség a klímavédelem területén az utolsó órában van, és az atomenergia nélkülözhetetlen a klímavédelmi célok teljesítéséhez. Caputová elmondta, a 450 ezer, magát magyarnak val­ló szlovákiai polgárnak is elnöke kíván lenni. Orbán Viktor kormányfő is fogadta az elnököt, köszönetét mondott neki azért, hogy egyik első hivatalos útja Magyarországra vezetett. A V4-ek együttműködése stra­tégiai kérdés Közép-Európa számára - mondta Orbán. Fotó: MTI Ausztriában pártokat vizsgál az ügyészség BÉCS Nemcsak az Osztrák Sza­badságpártnál (FPÖ), hanem a szocdemeknél (SPÖ) és az Oszt­rák Néppártnál (ÖVP) is vizsgá­lódik a korrupciós ügyekkel fog­lalkozó ügyészség Ausztriában. Illegális pártfinanszírozás után kutatnak. Osztrák és német la­pok közölték, a vádhatóság sze­rint a rendőrségnek nemcsak a FPÖ-höz köthető alapítvány ügyeit kell átvizsgálnia, ha­nem azt is, hogy a szocdemek­­hez és a néppárthoz közel álló alapítványokhoz érkezett-e ado­mány. Az illegális pártfinanszí­rozás gyanúját ugyanaz a rejtett kamerás felvétel veti fel, amely miatt lemondott Heinz-Christi­an Strache alkancellár, az FPÖ akkori vezetője, magával rántva a kormánykoalíciót. Az ibizai felvételen Strache a támogatásért közbeszerzési megbízásokat ajánlott egy ma­gát orosz milliárdosnak kiadó szélhámosnőnek. Itt vetette fel Strache, hogy a pénzt egy ala­pítványnak kell adományozni. Párttársa, Johann Gudenus az említett videón arról beszél, ezt a módszert az ÖVP és az SPÖ is alkalmazza. Ezt a pár­tok tagadják. MW Átalakulóban az ellenzéki erőviszonyok BöFís Johnsonüz alku nélküli bréxit híve -Vitatkozó elnökjelöltek KÖZVÉLEMÉNY A Fidesz tart­ja pozícióját a pártverseny­ben, a DK és a Momentum tá­mogatottsága az EP-választást követően látványosan megug­rott a Median legfrissebb lel .. mérése szerint. A Medián június végén és július elején készített felmé­réséből kiderül, hogy a Fidesz a várakozásoknak megfele­lően nagyarányú győzelmet aratott, népszerűsége szinte változatlan maradt. A teljes népesség körében tavasszal mért 41 százalékról 40-re, a választani tudó biztos szava­zók körében viszont 56-ról 57 százalékra mozdult. Ezzel szemben a vártnál jobban szereplő DK és Mo­mentum támogatottsága a vá­lasztást követően látványo­san megugrott. A DK a teljes népességben 7-ről 11 száza­lékra javított, így a Jobbikot és az MSZP-t is lehagyva je­lenleg a második legerősebb párt. A Momentum a teljes né­pességben 5 százalékra erősö­dött, a választani tudó biztos szavazók körében viszont már 6 százalékon áll. Eközben mind a Jobbik, mind az MSZP több száza­lékpontot veszített, jelenleg mindkét párt a választópol­gárok 6-6 százalékát tudhat­ja maga mögött. Az LMP sza­vazótábora pedig lényegében megfeleződött, a teljes népes­ségben 5-ről 3 százalékra, a választani tudó „biztos” sza­vazók körében 6-ról 2 száza­lékra zuhant. MW LONDON Létfontosságú, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tag­­ság megszűnésének (brexit) határnapján, október 31-én kilépjen az Európai Unióból - jelentette ki Boris Johnson volt brit külügyminiszter a minap egy televíziós vitában. Jeremy Hunt jelenlegi külügy­miniszter azt hangsúlyozta, hogy csak olyasmit szabad megígérni, aminek teljesíthe­tősége teljesen biztos. A két politikus a kormányzó Kon­zervatív Párt vezetői poszt­jáért verseng. A 160 ezer fős tagság közülük választja meg a párt új vezetőjét, aki a kö­vetkező brit miniszterelnök is lesz a távozó Theresa May kor­mányfő utódjaként. A kam­pány és a szavazás egyszerre folyik, sok párttag már vissza is küldte voksát. A győztes ne­vét július 23-án hozzák nyil­vánosságra, a formális váltás várhatóan 24-én zajlik le. A The Timesban hétvégén megjelent felmérés szerint a Konzervatív Párt tagságá­nak 74 százaléka Boris John­­sont támogatja, versenytársá­ra, Jeremy Huntra 26 száza­lék készül voksolni. A tagok 90 százaléka gondolja úgy, hogy Boris Johnson hajlandó lenne megállapodás nélkül kiléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióból. Jeremy Huntról a megkérdezettek­nek csak a 27 százaléka fel­tételezi ugyanezt, ez lehet te­hát a döntő szempontja a sza­vazásnak. Nem véletlen, hogy a fenegyerek Boris Johnson minden alkalmat megragad elszántságának hangoztatá­sára az ügyben. MW Pozsony: törtek-zúztak VANDALIZMUS Külföldi futball­­huligánok törtek-zúztak szer­da este Pozsonyban. Felvidé­ki lapinformációk szerint a Cracovia Krakow és az Ajax Amsterdam szurkolói csap­tak össze a bolgár Levski Sofia drukkereivel. A huligánok egész utcákat zúztak szét: szé­keket, asztalokat hajigáltak, több kávézó és étterem tera­szát megsemmisítve. Két rob­banásszerű hang is hallat­szott, az emberek ijedten sza­ladtak szét az utcákon. A rend­őrség több mint száz randalíro­zót őrizetbe vett. „Soha nem ér­tettem azokat, akik összekap­csolják a sportot, a szórakozást és a kikapcsolódást az erőszak­kal meg a pusztítással” - nyi­latkozta Pozsony polgármeste­re, Matus Valló. MW Külföldi futballhuligánok balhéztak Pozsonyban Fotó: Facebook

Next

/
Oldalképek
Tartalom