Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-11 / 159. szám
A vadak egyre közelebb kerülnek az emberek lakta területekhez. Egyrészt a könnyen elérhető táplálék, másrészt a viszonylagos védettség miatt Fotó: Shutterstock A vadkárok megelőzése nem csak a vadászok dolga, a Jó megoldás pedig közös érdek A mezőgazdasági termelők és a vadászok között állandó feszültséget jelent a vadkárok kezelése. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Természetesen nem minden térségben van így, hiszen sok példa van arra is, ahol azon dolgoznak együtt, hogy megelőzzék a kárt, például az Alsónánai Nimród Vadásztársaságnál. Az viszont -tény, sokat segítene a vitás helyzeteken, ha lenne végre egy egységes vadkárfelmérési útmutató. Vadkárnak minősül a gímszarvas, az őz, valamint a vaddisznó által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá a mezei nyúl által a gyümölcsösben és a kiskertekben okozott kár tíz százalékot meghaladó része. Tolna megyében is gyakori gond, hogy a vadak kárt okoznak a gazdálkodók kukoricájában, gabonájában, sőt még a bekerítetten kiskertekben is. A vad túlszaporodása miatt az utóbbi két évtizedben szinte folyamatosan növekedett a térített vadkár, ez tavaly országosan megközelítette a 2,6 milliárd forintot. Ennek negyede egyetlen megyében, Somogybán realizálódott, ezt Zala és Baranya, majd Tolna megye követte a sorban, derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adataiból. Egy szekszárdi olvasónk, Horváth Mihály arról számolt be, szinte egész évben a kertjében randalíroztak az őzek, egészen addig, amíg villanypásztort nem szereltetett fel. Hétről hétre ellenőrzi a vezetékek állapotát, nem szakadt-e el, így ez a szerkezet valóban távol tartja az elszaporodott vadakat. Egy bátaszéki vadász kérdésünkre elmondta, nem biztos, hogy a vadak elszaporodása a megfelelő kifejezés a jelenlegi helyzetre. Inkább arról van szó, hogy az emberek foglalják el a vadak életterét, ők pedig alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez. A másik ok pedig az, hogy a vadon élő állatok megtanulták, hogy az ember közelsége bizonyos fokú védelmet is jelent számukra, ezért húzódnak egyre többen az emberlakta területekre. A vadkár megtérítésére az kötetes, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett. A keletkezett kár megtérítése az esetek nagy részében nem kompenzálja a kiesett termést, így a gazda érdeke itt is egybeesik a károsításért felelős vadászatra jogosulttal abban, hogy tudásuk és tehetőségük szerint együttműködjenek a kár mértékének csökkentésében. Tolna megyében jelenleg hatvanhét vadászterület van, ebből öt az állami erdőgazdaságé, öt pedig a földtulajdonosok területe. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A vadászati törvény rendelkezik A vadkár kérdéskörét a 2015- ös vadászati törvény új alapokra helyezte. Ennek legfontosabb elemeként a jogszabály rögzíti: a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, megjelenése nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken. Ezzel együtt az ágazati szereplőknek kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére. A vadkár felmérése terén előrelépést jelent majd a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei által kialakítás alatt álló egységes vadkárfelmérési útmutató, amely négy pillérre épül: a körülmények tisztázására, a terepi szemlére, a pénzügyi értékelésre és a szakvélemény készítésére. A térített vadkár alakulása országosan 1994 és 2012 között n -iíűgazdasagi zadkái 3000 000 2500000: 2000 000 1500000 1000000: 500 évek és kárérték tainta 480000 750000 1 300000 1 250000 2100000 2 200000 2 500000 A mezei nyúl a fa kérgét rágja meg A vadkár kifejezés többféle kártípust foglal magában. A taposási kár a szarvasnál és a dámnál a szántóföldi kultúrákban ölthet jelentős méreteket. A túráskár jellegzetesen a vaddisznó által okozott kárforma. Elsősorban a kukoricát látogatja a vetéstől a kétleveles állapotig. A vaddisznó és a szarvas nyári fő tápláléka a búza, zab, rozs, kukorica lett az utóbbi időben, ami jelentős termésveszteséget okozhat. Szőlő- és gyümölcsoltványok rügyeinek megrágása a nyugalmi periódusban általános kárforma (őz, szarvas), különösen az őz válogató, csipegető táplálkozásformája káros. A gyümölcsfák háncsrétegének megrágása télen a mezei nyúl legjelentősebb kártétele, elsősorban fiatal alma- és körteültetvényekben. A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kéri a képviselő-testület az ügyben Maradjon-e Komját Aladár a mözsi utca? TOLNA A tolnai (mözsi) Komját Aladár utca nevének módosítását kérte a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz érkezett közérdekű bejelentésében a Magyar Patrióták Közössége (MPK). Mégpedig azért, mert a bejelentő szervezet álláspontja szerint Komját Aladár neve önkényuralmi politikai rendszerre utal. Ez pedig törvényellenes. Mivel az utcák, terek elnevezése önkormányzati hatáskör, a tolnai képviselő-testület tárgyalta a témát legutóbbi ülésén. A polgármester úgy vélte: annak eldöntésére, hogy Komját Aladár neve összefügg-e önkényuralmi rendszerrel vagy sem, nem a képviselő-testület hivatott. Ezért azt javasolta, hogy kérjék meg az ügyben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, és csak azután döntsenek az esetleges névváltoztatásról. A testület egyetértett a javaslattal. A Wikipédia szerint Komját Aladár (1891-1937) költő, újságíró, szerkesztő, jogász volt. Az első világháború alatt az antimilitarista mozgalom és a forradalmi szocialista csoport egyik vezetője. 1918-ban kommunista tett. Hangulatos, szép utca nevéről döntenek majd Fotó: Makovics K. 1919-ben tagja volt az írói direktóriumnak. 1920-tól illegalitás, majd emigráció következett. Később pedig Bécsben kommunista folyóiratot szerkesztett. A MPK-t anyaországi és határon túli magyar fiatalok hozták létre 2014-ben. Küldetési nyilatkozatuk szerint: „A Magyar Patrióták Közössége a Haza értékeinek oltalmazására alakult meg, különös tekintettel kulturális, épített és népi örökségünkre, természeti kincseinkre és nemzeti értékeinkre. Feladatunk, hogy a magyarság újra hazaszerető, áldozatkész, múltját és értékeit megbecsülő és jövőjébe felelősséggel tekintő, keresztény erkölcsi alapokon álló társadalom tegyen.” A Komját Aladár utca nevével az utca lakóinak tudomásunk szerint eddig nem volt különösebb problémája. • Egy esetleges utcanév-vál* toztatásnak feltehetően azért sem örülnének szívből az ott lakók, mert ez esetben te keltene cserélniük a személyi irataikat. Ismereteink szerint egyébként Tolnán (Mözsön) kívül Pécsett van még Komját Aladár utca. S. K.
