Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-09 / 157. szám
2019. JÚLIUS 9., KEDD KITEKINTŐ g Gottvald Károly fotóriporter nyugdíjasként is szerves része volt a Tolnai Népújság mindennapjainak. A Médiaworks Hungary Zrt. saját halottjának tekinti Fotó: Makovics K. Elhunyt Gottvald Károly, de életmű-kiállítását megtartják Nagy szakmai rutinra tett szert, 1970 óta fotózott Elhunyt Gottvald Károly kollégánk, a megye legismertebb fotóriportere. Életművének bemutatására készült a tolnai Mag-házban. A kiállítást nem fújják le. Özvegye - többek segítségével - megszervezi azt. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu Készült az életmű-kiállítására. Már kezdte bekereteztetni a kinagyított fotóit. A tárlat augusztus 16-án nyílik, a tolnai Mag-házban. Rendhagyó esemény lesz, a képalkotó jelenléte nélkül. Gottvald Károly, a megye legismertebb fotóriportere elhunyt. Hetven évet élt. Temetése pénteken lesz. Tolnán nőtt fel, rövid ideig a textiliparban dolgozott, a Patexnél, s már általános iskolás korában, az ötvenes évek végén bekapcsolódott a gyári fotószakkör munkájába. A Tolnai Népújsághoz (illetve annak elődjéhez, a Tolna Megyei Népújsághoz) 1970-ben vették fel. Főállásban végig ott állt alkalmazásban, 2012-es nyugdíjba vonulásáig. De nyugdíjasként is rendszeresen bedolgozott lapunknak. Gottvald Károly 1949-ben született Tolnán. Házasságot 1970-ben kötött Boros Katalinnal. Két fiuk és három unokájuk született. Tolnán 1978-ig élt, aztán családjával Szekszárdra költözött. A megyei lapnál dolgozott, de sokat fotózott az MTI-nek, a Magyar Ifjúságnak, az Új Tükörnek, Nagy szakmai rutinra tett szert, belevetette magát a munkába, legyen szó bármilyen eseményről - a püspöki misétől az aratósztrájkig -, s csak akkor nyugodott meg, amikor érezte, hogy megvan „a kép”. A másnapi újság címlapfotója. Legemlékezetesebb sorozata a paksi atomerőmű építése során készült. A legjelentősebb a Szekszárdi Vasárnapnak, a Tolnai Extrának és a Tolnai Hírlapnak is. Képei illusztrálták Csányi László, Vadas Ferenc, Hazafi József és Ékes László könyveit. Felnagyított felvételei láthatók az Atomenergetikai Múzeum homlokzatán. Munkásságát számos díjjal ismerték el: Urántoll (1996), Csányi-díj (2001), szakmai elismerést a 12 áldozatot követelő pörbölyi iskolabusz-baleset humánus bemutatásáért kapta. Akkor, „Az év sajtófotója” pályázaton II. díjat nyert, ami vidéki fotóriportereknek ritkán adatik meg. Ott volt a technikatörténeti forradalom sűrűjében: pályája kétharmadát a filmes, egyharmadát a digitális korszak-Tolna Városi Sajtódíj (2002), Németségért Nívódíj (2006). Hetvenévesen érte a halál. Helytörténeti szempontból rendkívül értékes anyagot hagyott hátra, archiválva. Fél évszázad Tolna megyei közéleti eseményeinek képi anyagát őrzik filmszalagjai és digitális adathordozói. ban töltötte. Fotózott uránbányászokat 1200 méteres mélységben, és lencsevégre kapta a gemenci erdőt, madártávlatból, helikopterről. Találkozott a híres kortársakkal: politikusokkal, művészekkel, tudósokkal, sportolókkal. Megörökítette II. János Pál pápát a pécsi miséjén, Teller Edét a paksi látogatásakor és Fülöp herceget, amikor visszahozta az első hódokat a Gemencbe. Rengeteg kiállítása volt, köztük olyan is, amelyet vándoroltattak az országban, Nyíregyházától Pécsig. Állandó tárlata Tolnán, Bogyiszlón és Pakson van. S szülőhelyén, Tolnán most lesz még egy. Egy időszaki, mely bemutatja a munkáját, a pályáját, az életét. Gottvald Károlyt a Tolnai Népújságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. saját halottjának tekinti. PROGRAMOK KEDD MOZI SZEKSZÁRD Yesterday (angol zenés vígjáték), 17 óra. Annabelle 3. (amerikai horror), 19.30. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD Yesterday (angol zenés vígjáték), 17 óra. Annabelle 3. (amerikai horror), 19.30. Megyei alkotók is szépítettek KOVÁCSVÁGÁS Folytatódott a hagyományos faluszépítési program a szekszárdi Törő György fafaragó népi iparművész vezette Nemzetközi Dunai Alkotókor tagjainak részvételével Kovácsvágáson. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a helyi önkormányzat által szervezett zempléni táborban a megyéből Törő György mellett a bonyhádi Szemcsuk István fafaragó és Ékes László író, újságíró vett részt. Hozzájuk csatlakoztak a Srecko Ornik vezette szlovén faragók, a nagyatádi Szalai Norbert, a dédestopolcsányi Simon Attila, a dunakeszi Semes - Bogya Eszter faszobrász, dalénekes, népgyógyász, valamint a kárpátaljai fafaragók, Pocsai Vince tiszteletes és Tóth Gyula. Természetesen az Alapítvány elnöke, az ezer-dolgú Nick Ferenc is derekasan kivette a részét a munkából. A jó hangulatú táborban összes ékítményével elkészült egy székelykapu, amit majd jövőre állítanak fel, három pletykapad, amelyek tartóoszlopai végére állatfigurákat - lófejeket, kakadut, baglyot, ölyvet, csigát - mesterkedtek, és egy kopjafa. Srecko Ornik befejezte az I. világháborús ejtőernyős egészalakos szobrát - a helyi önkormányzat beruházásában épülő katasztrófavédelmi továbbképző elé kerül majd - és Kossuth Lajos mellszobrát, mellette pedig faragott egy Petőfi és egy Kossuth portrét. Az estek jóízű beszélgetések, Simon Attila szaxofonjátéka és Ékes László harmonikázása, daltanítása, nyomdában lévő új kötete novelláinak felolvasása mellett teltek. TN Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Fél évszázad eseményeit örökítette meg az utókornak Hét év alatt jól bejáratott írótábor lett a Magasiskolából Mészöly nyomában járnak SZEKSZÁRD Hetedik alkalommal rendezik meg a „Szekszárdi Magasiskola” Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia, írói Mesterkurzus címet viselő egy hetes rendezvényt. Hétfőn délután, a Vármegyeháza Pollack kávézójában Szörényi László professzor, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke köszöntötte a kurzus résztvevőit. Mészöly Miklós első kötetét, a Vadvirágot tartotta a kezében, és közben elmondta, Mészöly hallatlanul igényes volt, és egyben önpusztító abban az értelemben, hogy nagyon sokáig még csak másolatot sem készíttetett műve-Sok a visszatérő vendég a táborban Fotó: Makovics K. iről. Ennek aztán olyan következményei is lettek, hogy van olyan műve, amely, legalábbis részben, elveszett, mert odaadta valakinek, aki aztán nem adta vissza. Hét év alatt jól bejáratott írótábor lett a Szekszárdi Magasiskolából. Sok a visszatérő ember, művész, író, akik életre szóló barátságokat kötöttek egymással, és már Szekszárd is fontos szerepet tölt be az életükben. A programok összeállításában mindig figyeltek arra, hogy az sokszínű legyen, ne csak egy-egy íróhoz kötődjenek a felolvasások, beszélgetések. M. I. Hatvan újrahímzett falvédő a tárlaton IREGSZEMCSE Jövő hét péntekig még megtekinthető a „Falvédők világa” című kiállítás, amelyen az iregszemcsei Domokos Jánosné közel száz újrahímzett falvédőiből mindösszesen hatvan alkotást tekinthetnek meg az érdeklődők. Domokos Jánosné évek óta gyűjti a régi korok falvédőit, a mintákat pedig új anyagra rajzolja, és az édesanyjával közösen hímzi. A néprajzos, Tolna megyei közösségfejlesztő mentor Bíró Boglárkától még a megnyitón elhangzott, hogy a feliratos falvédőknek a német kultúrában gyökerezik a múltja, hazánkban népszerűvé a tizenkilencedik század végén vált. Először a magasabb társadalmi osztályok körében lett kedvelt, úri szokás falvédőt kirakni, majd ez később fokozatosan terjedt el előbb a polgárság, majd a parasztság rétegeiben is. Hazánkban a huszadik század elejére lett általános a magyar parasztság között is az iratos falvédő, ugyanis a füsttelen konyha is ekkoriba terjedt el az országban. A falvédők feliratait sokáig a német eredet határozta meg. A kiállításnak a Bartók Béla Művelődési Ház ad otthont. B. M.
