Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-08 / 132. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚNIUS 8., SZOMBAT A keresztény ember érzi, mert tapasztalta Isten szeretetét Mise egy lettországi pálos templomban Beküldött kép Mind az öt kontinensen jelen vannak A közelmúltban jelent meg egy dekoratív, gazdagon illusztrált könyv a fehér ruhás barátok, a pálosok templomairól, kolostorairól. Mind az öt kontinensen jelen vannak. A központ a lengyelországi Czestochowában található, ahol a híres kegykép, a Fekete Madonna is látható. Magyarországon a budapesti Sziklatemplomot működtetik, továbbá a pálosszentkúti zarándokhely, a marianosztrai es két pécsi templom tartozik hozzájuk: a Lyceum és a Szent Imre. A magyar tartomány része az erdélyi - hargitafürdői - Szent István kolostor is. Jellemző a pálosok Mária-tisztelete, a kultúra, a művészet és a tudomány iránti elkötelezettsége, valamint a hazaszeretete. A pálos templomokban világszerte imádkoznak a nemzetekért, a békéért. dig a lelkipásztori teendőket látták el.- Miből él ma a rend? Vannak bevételeik? Adóznak? Használnak számítógépet, internetet?- Természetesen, végezzük a szükséges adminisztrációt, használunk internetet, amikor és amire kell. Adományokból, az egyháznak nyújtott állami támogatásokból és az idős atyák nyugdíjaiból származnak a bevételeink.- Sokan járnak a pécsi pálos misékre Tolna megyéből is. Mi lehet ennek az oka? Jobbak a szentbeszédeik?- Ezt nem tudom megmondani. A jó szentbeszéd egyrészt Jézusról szól, jó hírt közöl, másrészt kapcsolódik a hallgatóság életéhez; megszólítja őket. Nem a fejük fölött beszélünk el.- Pünkösdkor az apostolok úgy szólították meg a hallgatóságot Jeruzsálemben, hogy minden náció tagjai a saját nyelvükön értették a mondottakat. Mi ennek a lényege? Hogyan lehet elmagyarázni a ma emberének, aki a „hiszem, ha látom” elv alapján gondolkodik?- Nehéz elmagyarázni olyanoknak, akik nem hitközeli emberek, hogy a hívők ilyen és más jelekből megtapasztalták Isten jelenlétét. Vitathatatlan, hogy mindannyian szeretetre, örömre vágyunk. Jut is néhány morzsa ebből-abból, de egy idő után sokan azt gondolják: ez van, ennyi van, ezzel kell kiegyezni, ez a realitás. És a szív mélyén élő vágyat, hogy szeretve legyek és én is szeressek, elengedik. Beletörődve, hogy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ezzel szemben amit a kereszténység hirdet és ünnepel pünkösdkor is, hogy nekünk tapasztalatunk van arról, hogy ez a túl szép: igaz. Isten szentlelke kiáradt a szívünkbe, beáradt a bensőnkbe, átéljük, megtapasztaljuk, hogy végtelenül szeretve vagyok, és képessé válók embertársaimat igazán szeretni.- És akik nem ilyen töprengés alkatok? Akiknek csak legyen kaja, pia, csaj...- Azzal nem lehet mit kezdeni. Akinek nem kell több, az bizonyára rendben van úgy. Voltam börtön lelkész is Márianosztrán, tudom, hogy akadnak, akiknél ez minden. A többség szerencsére nem ilyen.- De akkor miért csökken a papok és a hitgyakorlók száma egész Európában?- Maga a kor nem kedvez az elköteleződésnek. Gyorsan változó világban-élünk, ezért állandó bizonytalanság vesz körül bennünket. Ami ma érték, nem biztos, hogy tíz év múlva is annak számít. Ki tudja, hogyan változnak a körülmények akkorra? Nagy a kapkodás, sok a rizikó. Miből maradok ki, ha ezt bevállalom? Emiatt még a rövid távú elköteleződés is kockázatos, nemhogy a hosszú távú: házasságot kötni, papi, szerzetesi fogadalmat tenni. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu PÉCS Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké. Történelmi okok miatt, 1785-ben a központ Lengyelországba tevődött át. Már minden lakott kontinensen jelen vannak. A magyarországi tartományfőnök, Csóka János a pécsi rendházban él. Fiatalnak számít a szerzetesek között a maga 45 évével. Imával, vezekléssel és a hívek szolgálatával - misézéssel, gyóntatással, lelki vezetéssel - telnek napjai. Elöljáróként nyilván más, ügyintézés teendői is akadnak. Az ünnep közeledtével a pünkösd lényegéről, jelentéséről, jelentőségéről is kérdeztük. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- A tartományfőnöki tisztség kötött időre szól?- Három évre választható meg valaki, egymás után kétszer, aztán egy ciklus kihagyásával, esetleg még egyszer. Én most az ötödik évemet töltöm magyarországi tartományfőnökként.- Sok helyen jelen vannak a világban?- Igen, már az USA-tól Dél-Afrikáig minden lakott kontinensen működnek pálosok, még Ausztráliában is - mondja Csóka János. - A legtöbben persze Európa országaiban. Nem nagy létszámban. Mi, magyarok 19-en vagyunk: Budapesten, Pécsen, Márianosztrán, Pálosszentkúton, és idetartozik az erdélyi Hargitafürdő kolostora is.- Az első számú vezető Lengyelországban van? Hogyan alakult ez így, ha magyar alapítású a rend?- Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította a rendet 1250-ben a Pilisben. Maga köré gyűjtötte az ottani remetéket. Később csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez az ország más területein élő remeték. Pécsen például Bertalan püspök kereste fel a Jakab-hegyen akkoriban remeteségben élőket, s úgy csatlakoztak Özséb atyáékhoz. A pápai jóváhagyást 1308-ban kapta meg a pálos rend, s a török időkig a virágkorát élte. Királyok, főurak támogatták. Sokan jelentkeztek szerzetesnek. A középkori Magyarországon körülbelül száz pálos kolostor működött. Aztán viszsza kellett húzódni a törökök által meg nem szállt területekre. Az ország visszafoglalását követően újabb virágzás indult, ami II. József feloszlató rendeletéig, 1785-ig tartott. A lengyel tartomány akkor már levált, így oda átmenekíthető volt a rend. A központ máig ott, Czestochowában van. A generális atya: Arnold Chrapkowski.- A rend visszatelepülése mikor történt?- Csak 1934-ben. Érdekességképpen megemlítem, hogy Csóka János, a pálos rend magyarországi tartományfőnöke Nagy Lajos király 1382-ben tizenhat pálost küldött Lengyelországba az ottani rendet létrehozni, s a visszatéréskor ugyancsak tizenhatan érkeztek onnan ide. A háború után megint nehéz időszak következett. Feloszlatás és 1989- ben az újraindulás. Közben azért működgetett a rend, voltak titokban belépők is.- Ön hogyan lett szerzetes? Sokat vacillált vagy egyértelmű volt, hogy erre az útra lép?- Az érettségi után könyvtáros asszisztensi végzettséget szereztem, s aztán jelentkeztem a pálosokhoz. A belső indíttatás és az odaföntről való megerősítés megvolt; akkor már tudtam, hogy itt a helyem. Elvégeztem a hittudományi főiskolát, elkezdtem a szerzetesi életet.- Mi mindent csinál egy pálos szerzetes?- Szemlélődő rend vagyunk, alapvető fontosságú az istenkapcsolatunk; anélkül nincs értelme az egésznek. Egy pálos szerzetes legalább négy órát imádkozik naponta. Három koncentrikus körrel tudnám szemléltetni, hogy mit is csinálunk. A belső kör az Istennel töltött időt jelenti. A kicsit tágabb körbe tartozik a közösségben végzett ima, zsolozsma és a vezeklés. Ezt nem magunk miatt, hanem az országban a világban élőkért végezzük. A harmadik körbe pedig a hívek konkrét szolgálata tartozik, a lelkipásztorkodás.- A vezeklés része az önostorozás is, mint ahogy Gárdonyi regényében, az Isten rabjaiban olvasható?- Ez már kötelező jelleggel nincs nálunk. Mindenki maga dönt a vezeklés mikéntjéről. A lényeg, hogy amit az élet hoz, ami Isten akarata, azt vállaljam, azt békével hordozzam.- A lelkipásztorkodás alatt a saját templomukban való misézés, gyóntatás értendő? Gyorsan változó világban élünk, ami nem kedvez az elköteleződésnek A szerző fotója- Pécsen két templomot látunk el. Misézést, gyóntatást, lelki vezetést, lelkigyakorlatok tartását is végeznek pálosok. Esetenként hittantanítást, helyettesítést más plébániákon, zarándoklatvezetést. A legtöbbünk pap, úgyhogy ezek a feladatok eléggé lekötnek bennünket.- Nem mindannyian papok?- A szerzetesség nem jár együtt automatikusan a papsággal. Ha egy fiatalember elhatározza, hogy Istennek szenteli az életét, három fogadalmat tesz: szegénység, szüzesség és engedelmesség az elöljárónak, valamint a rend szabályzatának. Aztán, ha akarja és a közösség is helyesnek tartja, felszentelhető papnak, de ez nem kötelező. A régi közösségekben volt 10-20 szerzetes és egy-két pap. A szerzetesek földet műveltek, építkeztek, dolgoztak és imádkoztak, a pap-szerzetesek pe-
