Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-26 / 146. szám
2019. JÚNIUS 26., SZERDA GAZDASÁG Y Folyamatosan nő a hazai élelmiszeripari vállalkozások exportja Lendületben az agrárium ■§* Az agrár-külkereskedelem alakulása | milliárd euro-I m i I n ■ ■ ■ Vannak tartalékok a termelékenységben, de a hazai agrárium közelíti az unió régi tagországainak mutatóit - mondta Nagy István agrárminiszter. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu LENDÜLET A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete közölte: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 2,45 milliárd euró volt az idei első negyedévben, miközben 1,56 milliárdnyi élelmiszer-gazdasági import érkezett az országba. Ez az agrárkülkereskedelmi aktívum javulását eredményezte: a 891 millió eurós szaldó 180 millióval volt több, mint egy évvel korábban. Drasztikusan, 62,5 százalékkal nőtt az élő sertés exportja, miközben az import 20 százalékkal volt kevesebb, és Magyarországról 41,2 százalékkal több, 1,8 millió tonna gabonát értékesítettek. Az élelmiszer-gazdasági termékek külkereskedelme makrogazdasági szempontból is meghatározó, hiszen évről évre nagymértékben járul hozzá á nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez - mondta külgazdasági attasék előtt tartott előadásában Nagy István, hozzátéve, hogy az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét biztosította. A miniszter szerint az agrárkivitel aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül tavaly 8,3 százalék volt, az agrárgazdaság csaknem 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság mintegy 5,6 milliárd eurós többletéhez. Sokatmondó adat, hogy 2010 és 2018 között az ágazat exportja 49 százalékkal, azaz 2,8 milliárd euróval, az importja pedig 57 százalékkal, 2,1 milliárd euróval növekedett, így az egyenleg is 35 százalékkal javult. Az utóbbi három évben az élelmiszergazdasági export értéke folyamatosan nyolcmilliárd euró fölött alakult. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége a látványos növekedés ellenére még mindig jókora tartalékokkal rendelkezik. A 2010-es árakon számolt, egy hektárra jutó 615 eurós bruttó hozzáadott érték meghaladja az új tagországokét, de nagymértékben elmarad az Európai Unió régi tagországainak 1163 eurós mutatójától. A fejlődés ugyanakkor jól látható - emelte ki Nagy István -, hiszen 2010-ben az EU régi tagállamaihoz képest csak 36 százalékot ért el a magyar agrárium, ez az arány 2018-ban már 53 százalék volt. A miniszter hangsúlyozta: Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agráriumban és az élelmiszeriparban van. Az ágazati szereplőknek is fontos a külföldi piacokon való megjelenés: a csaknem ötezer élelmiszeripari vállalkozásból közel ezer exportál, számuk és árbevételük folyamatosan nő, utóbbi már megközelítette az 1300 milliárd forintot. Az élelmiszeripar árbevételének több mint 30 százaléka származik exportból, a legtöbb a húsiparban, az állateledel-gyártásban és a zöldség-gyümölcs feldolgozásban jelentkezik. A stratégiai ágazattá minősített élelmiszeriparba 2014 óta beáramlott támogatások összege meghaladta a 300 milliárd forintot - emlékeztetett a miniszter. Mint mondta, a termelékenység és hatékonyság növelésére az Ipar 4.0 és a digitalizáció alkalmazása is számos új lehetőséget kínál, ígérete szerint a jövő év elejéig elkészítik a digitális élelmiszeripari stratégiát. Nagy István emlékeztetett arra is, hogy a hazai agrárium legfőbb célkitűzése az ország egészséges élelmiszerrel való ellátása. Ennek érdekében Magyarország a világon a legszigorúbb, az unió által kialakított állat- és növényegészségügyi előírásokat követi és alkalmazza, így a magyar élelmiszer-gazdasági termékek betegségektől mentesek és kiváló minőségűek. Magyarország csak olyan export- és importtevékenységet támogat, amely figyelembe veszi a hazai mezőgazdaság érzékenységét, valamint hozzájárul az állat- és növényegészségügyi előírások betartatásához. HÍREK Jövedelempótlás a méhészeknek MEGŐRZÉS A mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele érdekében az agrártárca új támogatási konstrukciót dolgozott ki. 2019-ben az elkülönített 600 millió forint közel 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaládjának jelenthet segítséget. A szélsőséges időjárás és a piaci viszonyok hullámzása indokolttg tette egy új jövedelempótló támogatás bevezetését. Az Agrárminisztérium méhcsaládonként 500 forint támogatást nyújt. A támogatási kérelmek július 15. és augusztus 31. között nyújthatók be az államkincstárhoz. NIW Adócsökkentésben az élen állunk VERSENYKÉPESSÉG A szó ciális hozzájárulási adó július 1-jei csökkentésével az idén is biztosított a dobogós hely az adócsökkentési versenyben - mondta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár. A 2017-2018-ban a munkabér adóterhelésének csökkenése a legnagyobb volt az OECD-országok között, Magyarország két év alatt 3,2 százalékpontos csökkentést hajtott végre. A második Észtország lett 2,5, a harmadik az Egyesült Államok 2,1 százalékponttal. Izer emlékeztetett rá, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken. MW Kevesebb távhőre volt igény tavaly Biztosító a kártérítések mértékéről HŐTERMELÉS Tavaly 9 százalékkal csökkent a Magyarországon előállított hő mennyisége a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint. A szolgáltatók által eladott hő 73 százalékát a lakosság használja fel fűtésre és használati meleg víz fogyasztására. A termelés csökkenése mögött a lakossági igény szűkülése áll, amely összefügghet az időjárás alakulásával, a takarékoskodással és az épületek államilag támogatott szigetelésével. A fűtőanyagok tekintetében a hazai hőenergia-termelésben 2016 óta csökken a szén felhasználása. Egyértelmű növekedés csak a már 5,7 százalékos aránynál járó geotermikus energiánál mutatható ki. Tavaly a MEKH 33 távhőtermelési működési engedélyt módosított, ötöt visszavont és három létesítési engedélyt adott ki, jelenleg az országban 138 társaság jogosult távhő előállítására. Ma országszerte 94 településen csaknem 650 ezer lakásban van távfűtés, ezt 101 szolgáltató szolgálja ki, amelyek a hőenergiát távhőtermelőtől vásárolják és/vagy maguk állítják elő kazánokban, kapcsolt hő- és áramtermelő készülékben, valamint geotermikus rendszerben. 64 településen van olyan fűtőmű, amely egyszerre állít elő áramot és hőt. NIW UTAZAS A legtöbb kárbejelentés horvátországi nyaralás közben történik, a kellemetlenséget elszenvedők átlagéletkora 37 év. Az esetek többségében megbetegedés miatt tesznek bejelentést, illetve sok esetben a jármű műszaki mentéséhez, baleset vagy poggyászkár okán kérték a biztosító segítségét - derül ki az Union Biztosító kimutatásából. A balesetet szenvedő ügyfelek 30 százaléka strandon vagy vízben szerezte sérülését. A medúzacsípés ellátásáért a szolgáltatók átlagosan 50 ezer, egyéb strandsérülések esetén 45 ezer forintot fizettek tavaly. Gyomorrontás, hányás, hasmenés miatt a biztosítottak átlagosan 36 ezer forintért kaptak ellátást. Járművel kapcsolatos probléma legtöbbször Horvátországban történik, míg Görögországban a gyomorrontás jellegű megbetegedések aránya magas. Fontos tudni, hogy a biztosító az utasbiztosítási károk jelentős részénél nem egy meghatározott összeget, hanem a ténylegesen felmerült költségeket téríti meg. Az utasbiztosítás döntően a sürgősségi ellátásokra nyújt térítést, a halasztható műtétekre, beavatkozásokra nem használható fel. Autós probléma esetén legtöbbször csak a jármű szervizbe szállítását, a hazaút megszervezését, esetleg a javítás idejére a szállásköltséget fedezik, a jármű javításának árát nem. MW 32 723 A hőenergia előállításának forrásai (Terajoule) Földgáz Szén, széntermék 4360 Biomassza | 3636 Geotermikus 1 2743 Nukleáris 620 Komm, hulladék* 516 Kőolajtermék 64 Biogáz 40 Egyéb i 3367 Forrás: MEKH, MW grafika ‘megújuló része Összesen 48 069 Beépítik a normatívába a béremelés fedezetét Biztonság a segítőknek Megerősíti a kormány a szociális szférát Fotó: Shutterstock STABILITÁS Jelentősen nő jövőre a szociális intézményeknek folyósított, az ellátottak száma alapján járó állami támogatás. Beépítik az egyházi, önkormányzati és civil fenntartású szociális intézményeknek járó normatívába a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt bevezetett bértámogatást - jelentette be Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár. Erre azért van szükség, mert a kormány nagymértékben emelte a minimálbér és a garantált bérminimum összegét, szükségessé vált a szociális ágazatban dolgozók bérének növelése is. Az ezzel járó terhet a kabinet az intézményektől már korábban is átvállalta.- A kormánynak ugyan nem volt jogi kötelezettsége ezt a támogatást megadni a szociális intézményeknek, ám mivel azok nem feltétlenül tudták volna kitermelni a minimálbér emelkedéséből adódó összeget, segítettünk nekik - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az államtitkár. A bértámogatást eddig egyedi döntés alapján kapták az egyházi, önkormányzati és civil fenntartású intézmények, jövőre azonban ezt az összeget beépítik a nekik járó normatívába, amivel jelentősen csökkenni fognak az adminisztrációs terheik, és stabilabbá válik a szociális szféra. Az államtitkár elmondta, a szociális ágazat mintegy 85 ezer dolgozójának bérezését érinti a normatívaemelés. Erre 40 milliárd forintot tervezett a kormány a 2020-as költségvetésben, számottevő segítséget jelentve a szociális intézményeknek, amelyek kétharmadának nem az állam a fenntartója. Fülöp Attila példaként említette a sajtótájékoztatónak otthont adó Schweitzer Albert Református Szeretetotthont, ahol az egy ellátottra jutó normatíva eddig 652 ezer forint volt, és a jövő évtől 965 ezerre emelkedik, így az intézmény ellátottanként 313 ezer forint emelkedéssel számolhat. A gyermekotthonokban több mint 500 ezer forinttal is több lehet a normatíva, a fogyatékos emberek nappali intézményi ellátása esetén is 30 százalékot meghaladó mértékű növekedés várható jövőre. Az államtitkár hozzátette: a bejelentett intézkedés élő cáfolata az ellenzék kritikáinak a szociális szféra finanszírozásával kapcsolatban, hiszen az elmúlt években nem volt ilyen típusú normatívaemelés. Ez a lépés is mutatja, hogy a kormány odafigyel a szociális szférára, és jelentősen segíti az ott dolgozók munkáját. NIW
