Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-24 / 144. szám
2019. JÚNIUS 24., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Még két hét, és beindul a hazai dinnyeszezon A nyaralók többsége fejenként 100 ezer forint alatt úszná meg Idén is Horvátország lesz a magyarok fő úti célja A horvát tengerpart évtizedek óta változatlanul a legnépszerűbb magyar idegenforgalmi desztináció Fotó: Shutterstock Egyre többet utazunk külföldre. Idén nyáron is abszolút kedvenc Horvátország: a 2019-ben külföldi nyaralást tervezők csaknem harmada déli szomszédunkat célozza meg, de más dél-európai, tengerparttal rendelkező országok és Ausztria is a népszerű úti célok között lesznek. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TURZMUS A magyarok egyre többet utaznak külföldre: az elmúlt bő tíz év alatt - 2007 és 2018 között - negyedével nőtt a határainkon túlra irányuló utazások száma. A Groupama Biztosító az iskolai vakáció beköszöntőnek apropóján egy reprezentatív, 1000 fő megkérdezésével zajló országos kutatásban felmérte, hogy a magyarok milyen gyakran és mennyi időre látogatnak külföldre turistaként. Mint kiderült, a magyarok közel kétharmada - legalább néhány évente - szokott külföldre utazni, ezen belül 31 százalék minden évben megfordul szabadidős céllal egy másik országban. Sokan vannak azok is, akik néhány évente jutnak el általában párnapos külföldi utazásra - minden negyedik megkérdezett mondta el ezt magáról. A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy jelentős azok száma is, akik évente többször is átlépik az országhatárt. A megkérdezettek 27 százaléka jelezte, hogy évente egy-két alkalommal, vagy akár többször is elutazik turistaként egy másik országba. Az utazásokból sokat időzítenek a nyári hónapokra: a megkérdezettek 42 százaléka tervez idén a meleg évszakokban külföldi nyaralást. Körükben változatlanul a legnépszerűbb úti cél Horvátország 27 százalékkal, további 30 százalék szintén valamelyik tengerrel rendelkező mediterrán országba, pl. Olaszországba (12 százalék) vagy Görögországba (8 százalék) tart. Ausztria is változaüanul népszerű, a magyarok 15 százaléka utazik ide, ugyanakkor minden ötödik honfitársunk még nem döntötte el június elején, merre veszi majd az irányt. A kutatásból kiderült, a magyarok takarékosan utaznak: 61 százalékuk a külföldi utazásukra szánt éves keretöszszeget igyekszik személyenként 100 ezer forint alatt tartani. Közel 20 százalékuk 100 és 300 ezer forint közötti összeget szán évente külföldi kikapcsolódásra, efölötti összeget már jóval kevesebben (8 százalék) adnak ki az év során, és érdekesség, hogy a turisták mindössze 3 százaléka költ évente félmülió forint fölött.A kutatás eredményei szerint a magyar turisták 58 százaléka utazik jellemzően biztosítással, amikor külföldre megy, igaz, harmaduk valamilyen bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítással, melynek fedezete nem minden esetben elegendő. Mindössze az utazók 17 százaléka mondta azt, hogy mindig, minden körülmények között köt külön utasbiztosítást, míg a válaszadók 14 százaléka például csak hosszabb, távolabbi út esetén teszi ezt meg. SZÜRET Kevesebb, de jó minőségű lesz az idei dinnyetermés - már csak két hét és hazai gyümölcsök kerülhetnek a polcokra. Először a klasszikus fekete héjú dinnyék érnek be, addig viszont ki kell húzni az import gyümölccsel. A termesztők attól tartanak, nyomott árakkal indulhat a szezon - hangzott el az Ml Híradójában. Több mint 3 hektáron termel dinnyét a Híradóban megszólaló erdőtelki gazda, Slakta Gyula, aki szerint tavalyhoz képest késik a magyar dinynyeszezon. Az áprilisi hideg ugyanis lelassította a palánták fejlődését, májusban pedig túl sok eső esett, de azóta kedvező az időjárás, ezért jó termésre számít. Szerinte a hazai dinynye legkorábban két hét múlva érkezik a boltokba. Magyarországon mintegy 10 ezer család él dinnyetermesztésből. Albert István a Fejér megyei Cece határában, mintegy 10 hektáron gazdálkodik. Azt mondta: a dinynyének napsütésre és vízre is szüksége van. Vagyis ha marad a kánikula, akkor locsolniuk kell, ami növeli a költségeket. A termés többségét a budapesti nagybani piacon adják el. A gazda most abban bízik, hogy a tavalyi felvásárlási árat idén is megkapja. A Híradónak nyilatkozó Ledó Ferenc szakértő azt mondta: július közepéig a spanyol és olasz import uralja az európai piacot. Itthon, a nagyobb bevásárlóközpontokban viszonylag olcsón, 200 forintért árulják kilóját. Felmérések szerint a magyarok átlagosan 15 kilogramm dinnyét fogyasztanak évente. A termelők most úgy számolnak, hogy idén augusztus végén is lesz még magyar dinnye a boltokban. MW Tovább nőttek az állam bevételei NÖVEKEDÉS Az államháztartás központi alrendszere május végi, 8427,7 milliárd forintos bevételei 13,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg a 8604,1 milliárd forintot elérő kiadásai 0,5 százalékkal elmaradtak a tavalyi azonos időszakitól - közölte az első öthavi, részletes adatokat a Pénzügyminisztérium. A PM tájékoztatójában kiemelte: nőttek az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a jövedéki adóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból származó bevételek. Emellett lényegesen magasabb összegben teljesültek az uniós programok bevételei, az uniós támogatások utólagos megtérítése. Idén május végéig általános forgalmi adóból 367,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 91,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból 46,5 müliárd forinttal, a szociális hoz-Varga Mihály Fotó: MTI zájárulási adóból és a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból összesen 209,2 milliárd forinttal több bevétel folyt be az államkasszába, mint az előző év azonos időszakában. Január-májusban az uniós fejlesztésekkel összefüggő költségvetési kiadások 608,1 milliárd forintot értek el, ezzel párhuzamosan 305,9 milliárd forintot utalt át Brüsszel Magyarországnak. A költségvetés továbbra is megelőlegezi ezeket az összegeket, miközben folytatódnak a hazai forrásból megvalósuló beruházások. MW Kikötőt és logisztikai bázist létesít Magyarország Triesztben Soha nem látott fejlesztések *cwt i,, ' - % §|fiU A trieszti kikötőből indulnának a magyar áruk külföldre Fotó: MTI MOGYORÓD Kikötőt és logisztikai bázist létesít Magyarország Triesztben, hogy a tengerentúlra exportáló magyar vállalatok gyorsan és akadálymentesen szállítmányozhassanak - mondta a külgazdasági és külügyminiszter Mogyoródon. Szijjártó Péter a V4+ Logisztikai Fórum megnyitó ünnepségén erősítette meg: Magyarország az olaszországi. Triesztben 32 hektáros területen kikötőt és logisztikai bázist hoz létre. A 60-100 millió euró közötti beruházással megteremtik a megfelelő infrastrukturális feltételeket ahhoz is, hogy a magyar cégek 24 órán belül eljuthassanak közúton vagy vasúton a tengeri kijárathoz. Hozzátette, hogy az adásvételi szerződést július elején írhatja alá a kormány. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország logisztikai versenyképességének erősítése érdekében javítania kell a történelmi adottságokból fakadó infrastrukturális lemaradását Nyugat-Európához képest. Ehhez négy területet emelt ki: az észak-dél irányú infrastruktúra fejlesztését, a határkeresztező út és vasúti kapcsolatok számának növelését, a Közép-Európából ma még hiányzó gyorsvasút építését és az eurázsiai kereskedelmi övezetre vonatkozó kínai kezdeményezésekből fakadó előnyök kihasználását. A külgazdasági és külügyminiszter beszélt arról, hogy 2024-ig a teljes magyar közúti és vasúti hálózaton rendkívüli fejlesztéseket hajt végre a kormány; közútfejlesztésre 3200 milliárd forintot, vasútfejlesztésre 2022-ig 1500 müliárd forintot fordítanak. Szijjártó Péter elmondta, hogy a Via Kárpátia elnevezésű kereskedelmi és szállítási útvonal, amely észak-déli irányban metszi ketté Közép- Európát és Litvániától Görögországig tart, Magyarországra eső 229 küométeres szakaszát 2022-re teljes terjedelmében kiépíti a magyar kormány, így a Kassa-Miskolc-Debrecen- Nagyvárad útvonalon autópályán lehet majd közlekedni. Az eurázsiai gazdasági lehetőségekről szólva Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarországnak ki kell használnia Kína Európára és Ázsiára kidolgozott kereskedelmi tervét, és a leggyorsabb szállítási lehetőséget kell biztosítani vasúton a görög kikötőkből Nyugat-Európa felé. Nagy hangsúlyt fektet ezért a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítésére is. MW
