Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-22 / 143. szám

2019. JUNIUS 22., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Kevesebb üzlet és dolgozó a kiskereskedelemben Erősödnek a határon túli magyar vállalkozások TALÁLKOZÓ Határon túli ma­gyar vállalkozások egyeztet­hetnek, építhetnek ki kapcso­latokat egymással, így erősí­teni tudják saját vállalkozása­ikat, cégeiket és tovább fejlőd­het a magyar-magyar gazda­sági kapcsolatrendszer is - je­lentette ki Potápi Árpád lános nemzetpolitikai államtitkár a Kárpát-medencei vállalkozók vasárnapig tartó találkozóján. A Miniszterelnökség nemzet­politikai államtitkársága és a Design Terminal által negye­dik alkalommal szervezett ta­lálkozó színhelye Mezőkövesd. A rendezvényen csaknem két­száz határon túli mikro-, kis- és közepes vállalkozásnak tar­tanak továbbképzéseket. Egy friss felmérés szerint a határon túli magyar vállalko­zók a Kárpát-medencében és a tágabb régióban is jobbára más magyar társaságokkal működ­nek együtt. A szülőföldön va­ló boldogulás elősegítésének egyik eszköze a határon tú­li magyar vállalkozók támoga­tása - mondta az államtitkár. Potápi Árpád János hozzáfűz­te, minden évben írnak ki pá­lyázatokat határon túli magyar vállalkozóknak, ennek köszön­hetően mostanáig 500 mikro-, kis- és középvállalkozás kapott összesen kétmilliárd forint tá­mogatást, és több ezer társaság részesült különféle üzletsegítő képzésben. mw Nem tudnak lépést tartani a láncokkal a kisboltok, mos­tanra százezer alkalmazott­juk sincs. A vezető szerep­lőknek is meg kell küzdeni­ük a profitért az élelmiszer­kereskedelemben. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ZÁRÓRA Folyamatosan csök­ken az élelmiszer-kiskereske­delemben működő vállalko­zások és azok alkalmazottai­nak száma, a Nemzeti Cégtár legfrissebb adatai szerint már csak 7128 cég és 98 439 dolgo­zó van az ágazatban - adta hí­rül a Világgazdaság. A decem­ber végi kimutatáshoz képest alig fél év alatt újabb 408 bolt és 3994 dolgozó tűnt el a nyil­vántartásokból. Összehasonlí­tásképpen: 2013-ban még kö­zel 9500 vállalkozás működött a területen több mint 104 ezer alkalmazottal. A trendszerű visszaesés mögött szakértők szerint az áll, hogy a kisbol­tok a beszerzésben és a logisz­tikában nem tudnak lépést tartani a nagy áruházláncok­kal, ráadásul nehezen gazdál­­kodják ki a 2022-ig szóló hat­éves bérmegállapodás többlet­­költségeit. Míg egy lánc eseté­ben azzal a céllal tárgyalnak a munkáltatóval a szakszer­vezetek, hogy legalább 15-20 ezer forintos bérelőnyt harcol­janak ki a mindenkori garan­tált bérminimummal szem­ben, addig a kisvállalkozók az erre az évre érvényes brut­tó 195 ezer, illetve 149 ezer fo­rintos bérminimumot, illet­ve minimálbért is nehezen te­remtik elő. Nagy küzdelmet folytatnak a profitért a vezető szereplők is az egyre koncentráltabb ha­zai élelmiszer-kiskereskede­lemben. Az éllovas továbbra is a Tesco, amely a 2017-2018-as üzleti évben 623,18 milliárd forintos nettó árbevételt és 17,49 milliárdos adózott ered­ményt ért el, ami számottevő visszaesés az egy évvel koráb­bi 636,24 milliárd forintos for­galomhoz és 50,97 milliárdos nyereséghez képest. A globális jelentés szerint a februárban zárult üzleti évben a visegrádi négyek (V4) alkotta régióban 895 áruháza és 50 ezer dolgo­zója volt a Tescónak, a V4-es leányvállalatok pedig az egy évvel korábbi 119 után 189 mil­lió font (68,43 milliárd forint) profitot termeltek. A magyar­­országi Tesco 573,88 milliár­dos forgalmát a régióban csak a lengyelországi múlta felül. A Trade magazinnak az élelmi­szerbolt-láncok bruttó forgal­mát mérő listáját a Tesco ve­zeti 769 milliárd forinttal, mö­götte sorrendben a Coop (627), a Spar (617,6), a Lidi (549), a CBA (527), a Reál, az Áuchan, a Penny Market és az Aldi áll. HÍREK Nemzeti érdek a tudatosság BUDAPEST A magyar emberek pénzügyi tudatosságának nö­velése nemzeti érdek, mert az ismeretek bővítésének je­lentős hatása van a lakosság jólétére, kihat a gazdaság nö­vekedésére és stabilitásá­ra is. Közös érdeke az állam­nak, a pénzügyi szervezetek­nek, a bankoknak és az em­­bereknek is - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztéri­um államtitkára. Kiemelte: a pénzügyi ismeretek elsajátí­tását már fiatalkorban el kell kezdeni. A Készpénzkímélő iskolák programban 14 isko­la vett részt, közülük 12-ben már lehet az iskolai büfék­ben kártyával, illetve mobilte­lefonnal fizetni, 13-ban pedig elektronikusan is befizethetik az ebédet. MW Belső vizsgálat Ferihegyen BUDAPEST Belső vizsgálatot indította Budapest Liszt Fe­renc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője a szerdai rep­térzárat okozó futópálya-sé­rülés miatt, közölte tegnap a Budapest Airport. A repteret azután kellett lezárni, hogy a Wizz Air Stockholmból ér­kező Airbus A321-esének fu­tóműve megsérült a futópá­lya hibája miatt. Az üzemelte­tő hangsúlyozta: a betonfelü­let sérülése miatt sem az uta­sok, sem a repülőgép nem volt közvetlen vagy közvetett veszélyben. MW Szeretjük a készpénzt, pedig százmilliárdokat spórolhatnánk, ha már nem lenne Fotó: Shutterstock Inkább bankkártyára utalnák a nyugdíjakat is Sokba kerül a pénzünk PÉNZFORGALOM Magyarorszá­gon még mindig az a tenden­cia, hogy a lakosság jó része ra­gaszkodik a készpénzes fize­téshez. Jelenleg több mint 6000 milliárd forint van forgalom­ban bankjegyek és pénzérmék formájában, ennek a rendszer­nek a fenntartása évente mint­egy 400-450 milliárd forintba kerül az országnak - ismertet­te Balogh László, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtit­kára egy szakmai konferenci­án. A Pénzügyminisztérium a bankkártyás fizetések számá­nak és összegének jelentős emelkedését szeretné elérni. Emellett szorgalmazza, hogy például a nyugdíjasok ne kész­pénzben kérjék a járandósá­gukat. Az államtitkár kiemelte úttal, hogy még mindig kevés a kereskedőknél a kártyás fi­zetésre alkalmas terminál, rá­adásul a lakosság jelentős ré­sze is ragaszkodik a készpén­zes fizetéshez. A jegybank továbbra is azt javasolja a Pénzügyminisztéri­umnak, hogy töröljék el a tranz­akciós illetéket - hangsúlyozta Bartha Lajos, a Magyar Nemze­ti Bank pénzügyi infrastruktú­ráért és bankműveletekért fe­lelős ügyvezető igazgatója. El­mondta, hogy több országban, Skandináviában és Izraelben­­is meghirdette a kormányzat a készpénzmentes társadalmat, az ottani kormányok így akar­nak küzdeni a feketegazdaság és a drága készpénzhaszná­lat ellen. Magyarországon még a készpénz uralkodik, a fize­tések 80 százaléka még kész­pénzben zajlik le, miközben ez az arány Svédországban, Dáni­ában csupán 20-25 százalék. A jelenlegi 80 százalékról 40-45 százalékosra kell csök­kenteni a készpénzes tranzak­ciók arányát, az elektronikus tranzakciók számának - amely 2018-ban 1,25 milliárd volt - pedig évente 200 millióval kel­lene nőnie 2030-ig. Balogh László elmondta: a forgalomban lévő készpénz ál­lománya 2010 óta meghárom­szorozódott. Ennek háromne­gyede, 4500 milliárd forint a lakosságnál van. A bruttó ha­zai termékhez (GDP) viszo­nyítva mintegy 15 százalékot ér el a készpénzállomány, ami európai szinten is nagyon ma­gas. Az Európai Unióban épp emiatt több adminisztratív korlátozást is bevezettek már a készpénzhasználatra. MW Milliárdok munkahelyek teremtésére BUDAPEST Mintegy száz vál­lalkozás nyert el összesen 1,5 milliárd forint vissza nem té­rítendő támogatást a mik­ro-, kis- és középvállalkozá­sok (kkv-k) munkahelyte­remtő beruházásainak támo­gatását célzó program idei el­ső kiírásának keretében - kö­zölte Varga Mihály pénzügy­­miniszter. A program révén 2011 óta több mint 50 milli­árd forint támogatás jutott el a hazai vállalkozásokhoz, és ennek köszönhetően 27 ezer új munkahely jött létre. A mostani pályázati körben 98 cég nyert el támogatást, ami több mint 600 új mun­kahely létesítéséhez és csak­nem 1100 álláshely megőrzé­séhez járul hozzá, tovább ja­vítva a kkv-szektor verseny­­képességét. Ä miniszter kiemelte, hogy a kkv-k foglalkoztatják a ma­gyar munkaerő kétharmadát, így a kormány kiemelten tá­mogatja a technológiai fej­lesztésüket és dolgozóik szá­mának bővítését. Ezért a ko­rábbi pályázati kiírásokhoz képest az alaptámogatás ösz­­szege tovább növekedett, vál­lalkozásonként elérheti a 3,6 millió forintot. Augusztusban újabb kiírást hirdetnek meg, további 3,5 milliárd forint tá­mogatásra lehet majd pályáz­ni. Többek között új eszközök, gépek beszerzésére, ingatlan­­vásárlásra lehet elkölteni, de például bérleti díjak és lízing­költségek is elszámolhatók a terhére. MW HIRDETÉS Hétfői magazinunk Lakberendezési magazin Minden páros héten hétfőn • Vidám színek - A tulajdonos rajong a meglepő színkombinációkért és szerette volna, ha az otthona is tükrözi a személyiségét Bemutatjuk, hogy sikerült neki. • Falfestés - Amennyiben csak a színt szeretné megújítani, saját kezűleg is elvégezhet a munkát Ám ha repedéseket falhibákat is javítani kell. célszerűbb szakembert hívni. • A terasz díszei - Dézsák beültetésével gyorsan, egyszerűen feldobhatja az otthonát Megszűnő kisboltok

Next

/
Oldalképek
Tartalom