Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-14 / 136. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚNIUS 14., PÉNTEK HÍREK Duna-Rock Motoros Találkozó Rockzenétől volt hangos a település környéke, ugyanis a tizenegyedik Ger­­jeni Duna-Rock Motoros Ta­lálkozót rendezték meg az el­múlt hétvégén, amelyre per­sze nem csak a motorral ér­kezőket várták, hanem a ke­ményebb rockzene kedvelő­it is. Többek között, és már nem az első alkalommal, a programokhoz kapcsolódott a Tolnai Trabant-Wartburg Team éves találkozója is. A színpadon pedig a közönség örömére egymást váltották a zenekarok, köztük több ne­ves banda. H. E. Útlezárás lesz ballagás miatt Útlezárás lesz jú­nius 14-én, pénteken 15.30 és 19 óra között a Kálvin té­ren. A Comenius Általános Is­kola ballagási ünnepségét rendezik 17 órától, emiatt lesz az utca teljes hosszában le­zárva, és a feloldásig az átjáró forgalomra sem lesz lehető­ség - tájékoztatottak az intéz­mény közleményében. H. E. Letörte a sorompó csapórúdját SiMONTORNYA A MÁV tett fel­jelentést a rendőrségen is­meretlen tettes ellen, aki áp­rilis 15-én a vasúti átjáróban letörte a sorompó csapórúd­ját, és a helyszínt adatai hát­rahagyása nélkül elhagyta. Az eljárás során a rendőrök látókörébe került egy akasz­tói sofőr, aki egy teherautó­val közlekedett az átjáróban a kérdéses időpontban. A férfit elszámoltatták, aki ki­hallgatása során elismerte, hogy figyelmetlensége miatt hajtott át a vasúti átjáró ti­los jelzésén, és ezért törte le a sorompó csapórúdját. A Ta­mási Rendőrkapitányság a keletkezett iratokat a napok­ban megküldte az ügyész­ségnek. TN Jó, ha a gyermek azt látja, hogy a szülei olvasnak Az olvasóvá nevelés a szülő szép feladata A jövő héten kezdődik a nyá­ri szünet, és a nyár nagyon jó alkalom arra, hogy so­kat olvasson a gyerek, főleg az, akinek ezen a területen lenne mit bepótolnia. Nem kis feladat a szülő számára, hogy megszerettesse szeme fényével az olvasást. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu Nem mondunk vele újat, ha ismét megállapít­juk - újabb és újabb felmérés eredményeként -, hogy a mai fiatalok többsége nincs jó vi­szonyban az olvasással. A köte­lező olvasmányokat inkább fil­men nézik meg, ha valamilyen információra szükségük van, akkor nem a lexikont csapják fel, hanem a neten keresgélnek. A pedagógusok szerint ennek oka sokrétű. Nem csak megyénkben és nem is csak hazánkban gond az, hogy a fiatalok egyszerűen leszoktak a könyvekről, ez saj­nos nemzetközi trend lett. Farkas Beáta, a szekszárdi Szent József Katolikus Általá­nos Iskola tanára elmondta, ő mindig a tanulóra bízza, hogy elkezdi-e nyáron a kötelező ol­vasmányokat, melyeket majd a következő tanévben tanul­nak. Az iskolában igyekeznek megszerettetni a könyveket, alsóban havonta egyszer ellá­togatnak a gyermekkönyvtár­ba az osztályok, ahol nem csak tájékozódnak arról, hogy me­lyik polcon mit találnak a gye­rekek, de megismerkednek az új könyvekkel is. Felsőben pe­dig még gyakrabban mennek a könyvtárba a diákokkal. Saj­nos tény, sokan vannak, akik olvasási nehézséggel küszköd­nek. És ez is egy ok lehet arra, hogy az adott gyerek miért nem szeret olvasni, mert technikai­lag nehezen megy nekik a be­tűk felismerése, összekapcsolá­sa. Mivel nem tudnak jól olvas­ni, ezért csak az egyes szavak­ra koncentrálnak, így a szöve­get sokszor nem is értik. A má-Természetesen mesekönyvvel kell kezdeni Fotó: Makovics Kornél Világszerte gond az olvasás hiánya Világszerte egyre nagyobb hang­súlyt fektetnek a 6 éven alu­li gyerekek olvasási kultúrájá­nak fejlesztésére. Nagy-Britan­­niában korai fejlesztési prog­ramokat kezdeményeznek, és a kisgyermekeknek szülőkkel közös könyvtárlátogatást szer­veznek. Finnországban a köze­li óvodából rendszeresen men­nek át csoportok meseolvasás­ra, könyvlapozgatásra a könyv­tárba. Észak-Amerikában moz­galom indult azért, hogy a szü­lők minden hónapban vegyenek egy könyvet a kicsinek, hogy öt­éves korára legalább 60 darab saját könyve legyen. Egy hazai, kisgyermekes szü­lők körében végzett tavalyi olva­sásfelmérés eredményeiből ki­derült, hogy az alacsonyabb vég­zettségű, általában rosszabb kö­rülmények között élő szülők ke­veset olvasnak, sok időt tölte­nek a képernyő előtt, ritkán vagy egyáltalán nem járnak könyvtár­ba, és általában nincsenek tuda­tos törekvéseik a könyv és az ol­vasás megszerettetésére. sik probléma, hogy nem látnak otthon jó mintát, vagyis a szü­lők is keveset olvasnak. Termé­szetesen azt is át kell gondolni, mit olvastassunk a fiatalokkal, a kötelező olvasmányok egy ré­sze nagyon vontatott, nem elég érdekes, és sokszor nem is gye­rekeknek való, tette hozzá a ta­nárnő. Mészárosné Kriszta, két kis­kamasz gyermek anyukája is hasonlóan látja a kérdést. Mint mondta, ő gyerekként nagyon szeretett olvasni, de a kötelező olvasmányok egy részén egy­szerűen képtelen volt átrágni magát.- Azt javaslom, közösen men­jenek el a gyerekkel a könyv­tárba, vagy könyvesboltba. Vá­lasszanak a gyerek érdeklődé­sének megfelelő könyvet. Pél­dául, ha az autókat szereti, ak­kor autósat, ha a focit, akkor fo­cisát, ha az öltözködésért van oda, akkor öltözködőset. Fon­tos, hogy a betűk nagyok le­gyenek, és ne legyen vastag a könyv. Tulajdonképpen addig, amíg nem tanul meg jól olvas­ni, teljesen mindegy, hogy mit olvas, csak gyakoroljon. Ez akár még képregény is lehet. Egy ismerősöm most, negyven felett kezdte elolvasni azokat a klasszikusokat - Nyomorultak, Anna Karenina -, amin fiatal korában nem tudta átrágni ma­gát. Sok mindent az ember csak érettebb fejjel tud megérteni. Király Gabriella, klinikai gyermek-szakpszichológus, a megyei Pedagógiai Szakszolgá­lat főigazgatója szerint a szülői minta a legfontosabb. Ha a gye­rek azt látja, hogy a szülei na­ponta olvasnak újságot, köny­vet, ő is ezt a mintát követi. Egy-egy mesét, a szereplő jelle­mét akár meg is vitathatja egy­mással a szülő és a gyerek, így nem csak a szókincse, de az ér­velési készsége is fejlődik a lur­kónak. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Változatlanul azt kérik mindenkitől, hogy a kutyát ne etessék ÉRTÉNY Orvosi segítséggel sze­retnék befogni azt a kutyát, amely Érténytől nem messze, egy hídon lakik április óta. Ko­vács Anett, a Tamási Állatba­rátok egyik alapítója elmond­ta: nagy gond, hogy elhalmoz­zák az ebet élelemmel, ugyan­is pont az ételébe szeretnének nyugtatót helyezni, hogy be le­hessen fogni. Jelen helyzetben viszont ez nem lehetséges, pe­dig befogadót is találtak már neki. A Tamási Állatbarátok kö­rét magánszemélyek alkot­ják, de mint azt Kovács Anet­től megtudtuk, idővel, szeretné­nek egyesületté alakulni. A ta­gok jelenleg is hét kutyáról gon­doskodnak, akiket ideiglenesen helyeztek el, és oldottak már meg az értényi ebéhez hason­ló helyzetet. Tamási-Kishenyé­­nél szintén forgalmas és így ve­szélyes helyen kóborolt egy ku­tya, amely szerencsére bejárt egy házhoz, ennek köszönhető­en tudták befogni. Az értényi esetben felmerült az is, hogy bejegyzett állatvé­dő szervezet segítségét kérik. A környékbeli önkormányzatok, köztük az értényi is, kapcsolat­ban állnak a székesfehérvári Alpha-Vet Kft.-vel, szoros köz­reműködésben az ASKA Alapít­vánnyal, amely kóbor ebek be­fogásával foglalkozik, és őket is többször látták el jó tanáccsal. Egyelőre viszont mindenkitől azt kérik, hogy ne etessék az ér­tényi gazdátlan kutyust, ha jót kívánnak neki. B. K. Hívásra inkább menekülőre fog­ja az értényi eb Fotó: M. D. Az elszármazottak találkozóját is megtartották egyben Kölesdi falunap elismerésekkel Nem mindegy, hogy széna vagy szalma KO LESŐ Falunapot és elszárma­zottak találkozóját tartották az elmúlt hétvégén Kölesden. Ez utóbbira százhatvan egyko­ri kölesdi regisztrált szomba­ton, de ennél jóval többen tér­tek vissza a településre. A rendezvénysorozat pén­teken egy vajdasági hímzés­pályázat anyagaiból nyílt ki­állítással kezdődött az IKSZT- ben, ezt követően koncerte­ket hallgathattak éjszakába nyúlóan a résztvevők, tud­tuk meg Greifensteinné Zse­be Anita. művelődésszerve­zőtől. Szombaton ünnepelték a református templom szen­telésének kétszázharminca­dik évfordulóját, igét Rácz Jó­zsef hirdetett. Ebédet ötszáz főre főzött az önkormányza­ti kft., de nemcsak ez, hanem minden program és szolgálta­tás ingyenes volt a hétvégén. Három borász, dr. Benedek Jó­zsef, Nagy Tibor és Kovács Jó­zsef kínálta nedűjét. Elismeréseket is átadtak az arra érdemeseknek a faluna­pon. Dr. Kiszler Gyula dísz­polgári, Berényi István pol­gármester Kölesd Községért kitüntető címet kapott. Berta Andrásnét és Régi Istvánnét közszolgálatért, dr. Kiszler Gyulánét a kulturális örökség védelméért tüntették ki. B. K. Nagyszabású rendezvénysorozatot tartottak Kölesden Fotó: M. D. A Bukovinai Szé­kelyek Szekszárdi Egyesüle­tének közösségi házában tar­tott előadást dr. Fazekas At­tila Tibor jogász, aki maga is bukovinai származású, és az egyesület tagja. A házas­sággal kapcsolatos hagyomá­nyokról beszélt, korabeli fo­tókkal is illusztrálva mon­dandóját. Kétféle lakodalom létezett: tipikus és atipikus. A szegé­nyebbek 24 órás, kis lakodal­mat tartottak, míg a tehetősek 48 órás, nagy lakodalmat. Ezek voltak a tipikus házassá­gok. A lányszöktetéssel, atipi­kus házasság jött létre, ame­lyet egy szűk körű, kis lako­dalom követett. Az érdekességek között megemlítette az előadó a „szé­na, szalma” elhangzásának je­lentését. Amikor a kérők a lá­nyos házhoz betérve a „széna” szót hallották, akkor leülhet­tek és folytatódhatott a láay­­kérés. Ha azonban a „szalma” szó hangzott el, akkor nem volt kívánatos a jelenlétük, és el kellett távozniuk. A válás nagyon ritka volt a bukovinai székelyeknél. Az előadás után a hallgatóság kötetlen beszél­getésbe kezdett, és a családja­ikban történt lánykérős esete­ket is elmesélték. W. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom