Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-13 / 135. szám

2019. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK SPORT 15 Legutóbb Mexikó előtt vezettük félidőben a selejtezőcsoportot Novák Miklós, Ch. Gáli András szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS A magyart a szé­kely himnusz, az első tisztelet­kört a második követte. Ferge­teges ünneplésbe torkollott a Wales elleni 1-0-s győzelem. Sőt inkább eufóriába, ami­kor az érzelmek túlcsordulá­sa nem a gyengeség, hanem az erő jele, amikor minden egyszerűnek, magától értető­dőnek, természetesnek tűnik. Hát persze, hogy jó ötlet volt beszállni a 2020-as Európa­­bajnokság rendezésébe, s két­ség sem férhet hozzá, hogy ott leszünk a tornán... Legfeljebb csak azt bánhatjuk, hogy az új Puskás-stadion nincs még ké­szen, mert válogatott meccsen már most kicsinek érezzük a Fradi arénáját. Dzsudzsák Ba­lázs, miként újabban oly gyak­ran, kedd este is ráérzett a lé­nyegre, amikor ezt mondta: „Ez az ország, ez a csapat most egy szívként dobban.” A csapatkapitány önmagá­ra szabottan ezt a követke­zőkkel toldotta meg: „A PSV- ben és a Dinamo Moszkvában sem volt kérdéses, hogy mit szolgálok, mi jár a fejemben. Most tartok a karrieremben a legmagasabban, ezt az érzést egyetlen klubcsapat sem tud­ná überelni.” A többnyire kri­tikus Szalai Ádámból is ki­tört egy vallomás: „Először ér­zem azt, hogy tényleg formá­lódik egy jó csapat. Nincse­nek közöttünk világsztárok, de ha csapatként így funkcio­nálunk, akkor ilyen siker sül­het ki belőle.” S ha már Sza­lai... Hogy milyen változás zaj­lik le benne, azt meglepetésre egy háttérember fogalmazta Pátkai Máté újabb győztes gólt szerzett, Horvátország után ezúttal Wales ellen volt eredményes meg a legpontosabban, aki vá­ratlanul a középpontba került. „Volt idő, amikor úgy viselke­dett, mint egy durcás kisgye­rek, aztán ráérzett arra, hogy a csapatnak vezéregyéniség­ként van rá szüksége” - mond­ta ki Marco Rossi helyettese, Cosimo Inguscio. Van mit és miért számolgatnunk A walesiek feletti győze­lem nemcsak az őszinte, ér­zelmes mondatokra jogosít fel, hanem arra is, hogy hideg fej­jel számolgassunk. Mert mos­tantól bizony van mit és miért. Az már eldőlt, hogy a magyar válogatott a selejtezők félide­jében az élen áll; csupán az a kérdés, hogy egyedül vagy holtversenyben. Ez majd szep­tember 6-án dől el, amikor mi nem játszunk, s a minket kö­vető két hatpontos csapat, Hor­vátország és Szlovákia csap össze. Mi mást kívánhatnánk, mint békés pontosztozkodást, mi több: oda és vissza... Ám a legfontosabb meccs nekünk szeptember 9-én következik, amikor Szlovákiát fogadjuk. Ha azt megnyerjük - s per­sze a papírformát beváltva az azeriek ellenit is -, akkor alig­ha maradhatunk le az Európa­­bajnokságról. Félidőben ilyen jól legutóbb a mexikói vb előtt álltunk. Sőt, akkor ennél is jobban, három­ból három győzelemmel, de ne legyünk telhetetlenek. Bátran tervezhetjük a futballjövőt, s ennél többet nem is kérhetünk. Pátkai, a hétköznapi hős Pátkai Máté nagyon tud ér­kezni. Március 24-én, a horvá­­tok ellen és tegnapelőtt, Wales legyőzésekor is jókor volt jó helyen: a vb-ezüstérmest és az Eb-elődöntőst is a Mol Vidi FC 30 éves védekező középpályá­sa góljával vertük meg.- Lesz most egy hetem, amit a családommal fogok tölteni (Pátkaiéknak három gyere­kük van - a szerk.), nem túl sok, de máris kezdődik a fel­készülés a Vidivel az Európa­­liga-selejtezőre. A gólom? A félidőben felhívták a figyel­münket az edzőink arra, hogy jobban ügyeljünk az úgyneve­zett második labdákra, próbál­juk meg azokat „fölszedni”. És lám, éppen egy ilyen lecsor­­gó labdából adódó helyzetet sikerült értékesítenem. Sza­lai Ádám megharcolt egy vé­dővel, és elém pattant a lab­da, nekem már csak be kel­lett rúgnom. Igaz, hogy egy kis szerencsém is volt, mert a védő fején megpattant a labda, de ennek már nincs jelentősé­ge - mondta a vegyes zónában a fehérvári játékos. Pátkait megkérdeztük, amikor megin­dult kísérni a támadást, meg­fordult-e a fejében, hogy ebből akár gól is születhet.- Igen, nyilván ezért indul­tam el. Nem az a játékos va­gyok, aki 25-30 méterről meg­ereszt egy bombát, mint pél­dául Kleinheisler Laci, én ezekre a lecsorgókra szeretek odaérni. Mondhatni, szeren­csém volt... Említettem Pátkainak, hogy hovatovább hősnek számít a közönség szemében, amire így reagált:- Nem áll jól nekem a hős­szerep, és nem is szeretek hős lenni. Azt azonban remélem, hogy egyre fontosabb lánc­szeme vagyok ennek a válo­gatottnak. Hiszen az lehet, hogy ebben a csapatban egy picit kevesebb a nagy egyé­niség, mint egyik-másik ko­rábbi válogatottban volt vagy néhány jelenlegi európai csa­patban, de pontosan tudjuk, hogy napjaink európai foci­jában nem mindig az a csa­pat győz, amelyikben sztárok kergetik a labdát. Az is lehet a siker kulcsa, ha jó sok mun­kás és jó sok csapatember van együtt. Fotó: Török Attila Nem érezték meg Rossi hiányát A mezőny egyik legjobbja vitán felül az ellenfél kapu­ját ezúttal is veszélyeztető kö­zéphátvéd, Willi Orbán volt, aki Baráth Botonddal lassan olyan magabiztos kettőst al­kot, mintha tíz éve játszaná­nak együtt.- Az esélyeink most már igen jók, félúton vagyunk, persze még négy mérkőzés áll előttünk - mondta az RB Leipzig védője. - Nagyon kell összpontosítanunk, ez a lé­nyeg. Gareth Bale-re végig nagyon figyeltünk, kollek­tív védekezéssel semlegesí­tettük, amibe a középpályá­saink is bekapcsolódtak. Tud­tuk, hogy, bár nincs kirobba­nó formában, de egyetlen vil­lanással képes lehet eldönte­ni a meccset. Rossi hiánya? Nem éreztük, mert tartott egy remek motivációs beszédet a mérkőzés előtt. Ami hiány­zott, az legfeljebb az volt, hogy nem hallottuk a kiabálását a pálya széléről - tette hozzá a védő, s közben elmosolyodott. 1. Magyarország 4 3 2. Szlovákia 3 2 3. Horvátország 3 2 4. Wales 4 1 5. Azerbajdzsán 3 -A magyar labdarúgó-válo­gatott mindenképpen első­ként zárja az Európa-bajno­­ki selejtezők első felét, már csak az a kérdés, hogy egye­dül vagy holtversenyben. Ha­sonló részsikert legutóbb az 1986-os világbajnokság se­lejtezői alatt jegyezhettünk fel. A hasonló folytatás per­sze nem garantálható, de a hazai rendezésre gondolva az eufória a három és fél év­tizeddel ezelőttit is megha­ladhatja; ahogy Dzsudzsák Balázs fogalmazta meg: ez az ország, ez a csapat most egy szívként dobban. an Öt válogatott nyert meg négyből négy mérkőzést a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőin Szeptemberig szünet lesz az Eb-selejtezőkön, így ér­demes helyzetképet adni, de a tíz csoportból csak öt­ben, az F, a G, a H, az I és a J jelűben van túl minden csapat négy mérkőzésen - azokban a csoportokban, amelyekbe hat együttest soroltak be. Az A, B, C, D és E csoportban öt csapat szerepel, így a játéknapokon egy mindig szabadnapos, és tovább bonyolítja a tisztánlá­tást, hogy az elmúlt hét végén Portugália, Hollandia, Anglia és Svájc a Nemzetek Ligája négyes döntőjében volt érdekelt, így ezek a válogatottak eddig csupán két Eb-selejtezőt játszottak. Érdekesség, hogy az angolok két győzelmükkel így is vezetik az A csoportot. A Nem­zetek Ligája-győztes portugálok viszont két hazai dön­tetlennel nyitottak - márciusban az ukránok és a szer­­bek ellen -, így a B csoportban egyelőre az utolsó előt­tiek, és a luxemburgiak is megelőzik őket. Mind a négy mérkőzésüket az észak-írek, a spanyo­lok, a lengyelek, a belgák és az olaszok nyerték meg, nem veszítettek pontot eddigi három meccsükön a né­metek, valamint a már említett angolok is hibátlanok. Kedden a németek gálaelőadást tartottak Mainzban, ahol 8-0-ra ütötték ki az észteket. Manuel Neuer 88. válogatottbeli fellépésén a 37. alkalommal nem ka­pott gólt, s utóbbi tekintetben lehagyta a német örök­ranglista élén a legendás Sepp Maiért. Az olaszok To­rinóban bajba kerültek a bosnyákok ellen, mert Dzeko a 33. percben a vendégeknek szerzett vezetést, akik Insigne egyenlítése után sokáig tartották a döntetlent. Verratti a 86. percben szerezte meg az olaszok győztes gólját (2-1). S ha a bosnyákoknak nem is jött össze a pontszerzés, a keddi játéknap legnagyobb meglepeté­se ebben a csoportban született: az örmények idegen­ben 3-2-re legyőzték a görögöket. Csoportállások négy játéknap után - Élen az angolok, az olaszok, a spanyolok és a lengyelek A CSOPORT; 1. Anglia 6 pont/2 mérkőzés, 2. Cseh­ország 6/3,3. Koszovó 5/3, 4. Bulgária 2,5. Monteneg­ró 2. B CSOPORT: 1. Ukrajna 10, 2. Luxemburgé 3. Szerbia 4/3,4. Portugália 2/2,5. Litvánia 1/3. C CSOPORT:! Észak-íror­­szág 12,2. Németország 9/3,3. Hollandia 3/2,4. Fe-D CSOPORT:! Írország 10, 2. Dánia 5/3,3. Svájc 4/2, 4. Grúzia 3, 5. Gibraltár 0/3. F CSOPORT: Norvégia 5,5. Málta 3, 6. Feröer 0. G CSOPORT: 1. Lengyelor­szág 12,2. Izrael 7,3. Auszt­ria 6,4. Szlovénia 5,5. héroroszország 0/4,5. Észt- 1. Spanyolország 12,2. Ro- Észak-Macedónia 4,6. Lett­ország 0/3. mánia 7, 3. Svédország 7,4. ország 0. H CSOPORT: 1. Franciaor­szág 9,2. Törökország 9, 3. Izland 9,4. Albánia 6, 5. Moldova 3,6. Andorra 0. I CSOPORT:! Belgium 12, 2. Oroszország 9, 3. Kazahsztán 6,4. Skócia 6,5. Ciprus 3, 6. San Marino 0. J CSOPORT: 1. Olaszország 12,2. Finnország 9,3. Ör­ményország 6,4. Görögor­szág 4,5. Bosznia-Hercego­vina 4,6. Liechtenstein 0. A szikra megvolt Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu Erdei Zsolt vezényelt: bal, jobb, bal! A ringet körbevevő gyereksereg pedig - szinte teljesen - úgy végezte a gya­korlatot, ahogy azt a koráb­bi profi ökölvívó-világbaj­nok megmutatta. Némi kép­zavarral élve „Madár” szin­te szárnyalt a szorítóban. Látszott, élvezi a helyzetet, a berögzött mozdulatok ma­guktól jöttek, a fogadó felet jelentő fiatalság pedig vevő volt a mozgásra. A rendha­gyó testnevelésóra a legelő­kelőbb színvonalon jegyzett honi utánpótlás-bokszver­­senyt volt hivatott beharan­gozni, és semmi kétség afe­lől, hogy a 69. Bornemissza Gergely junior és ifjúsági vi­adal kellő reklámot kapott. A sportolói múltat öt éve maga mögött hagyott Erdei a Magyar Ökölvívó-szakszö­vetség elnökeként nem az íróasztal mögül papolt, ha­nem „lement” arra a szint­re, ahonnan vár valamit, mi több, valakiket. Ez a lépés azonban önmagában még kevés, mert a félnehézsúly hajdani legjobbja azt is vilá­gosan látja, hogy az idő sok­kal gyorsabban szalad an­nál, hogy a nem is oly ré­gi dicsőségek megmaradja­nak a mai kor (fiatal)embe­­rének emlékezetében. így aztán, amikor a sportveze­tő a példaképek fontosságát hangsúlyozta, nem önma­gára gondolt, hanem az eg­ri sportág-népszerűsítőn ve­le együtt kötelek közé lépett Jóni Mátéra utalt. A Kl-világbajnok az Exatlon Hungary egyik sztárjaként a fiatalság köré­ben ma már sokkal jobban futó név, mint Madár. A tizen­évesek sorban álltak, hogy Jónival szelfizhessenek, mi­közben Erdei mellé odalé­pett egy idősebb úr. Az au­togramkérő nem rejtette vé­ka alá, hogy nála Madár még Kokénál (értsd: Kovács Ist­ván) is nagyobb alakja a ho­ni bokszéletnek. Lehet, hogy a röpke párbeszédben Papp László is szóba került, mi­ként az is lehet, hogy az iga­zi közegében oldottan és fel­szabadultan viselkedő elnök „csak” azt ismételte, ami a sportág sajátosságából ered, vagyis, hogy nekik a szegé­nyebb rétegek, a nehéz sor­sú gyerekek megmozgatá­sa szerepel a zászlajukon. Egyébként meg: köszöni az elismerést. A köríves rúgás Jóninak jutott kiváltságként a ring­­ben, azt viszont nehéz meg­jósolni, hogy több száz meg­szólított gyerek közül ki marad meg a kesztyűk vi­lágában. Mert lehet bármi­lyen jó hangulatú egy tobor­­zó, a lényeget azt jelentené, hogy gyarapodjon az ökölví­vók tábora. Az ajándék pó­ló, a sapka, a versenyre szó­ló belépő vagy az edzőtermi bérlet szinte elengedhetet­len eszköze a kedvcsináló­nak. A szikrát Erdei és Jó­ni megadta. A tüzet fenntar­tani sokkal nehezebb. Oda már türelem, alázat és fe­gyelem kell. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom