Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-29 / 123. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁJUS 29., SZERDA Fontos számukra a lakosság véleménye PAKS Ismét a településképi ar­culati kézikönyv elkészítésé­vel és a településképi rende­let megalkotásával kapcsolat­ban tartott lakossági fórumot az önkormányzat. Ezúttal a ké­zikönyv munkaközi anyagát mutatták be. Horváth András főépítész a Paksihirnok.hu­­nak' elmondta, hogy az arcu­lati kézikönyv szerkezete ösz­­szeállt. Sikerült megtartani az összhangot a város szabá­lyozási tervével, az ott kiala­kult és megszokott övezetek felhasználásával, helyenként azok összevonásával, de az ed­digi kontúrokon belül tudták a karaktereket megállapítani. A lakosság partnerként má­jus 16-ig bejelentkezhetett, és eljuttathatta javaslatait az il­letékesekhez. A főépítész hoz­zátette, azt szeretnék, hogy a lakosság által fontosnak tar­tott értékek jelenjenek meg a kézikönyvben, szinkronban a szakmaisággal. Mint mondta, az eddigi fórumokon elhang­zottak segítették a munkát, olyan véleménnyel nem talál­koztak, ami a tervezőkével el­lentétes lett volna. Az arculati kézikönyv jelenlegi formája el­érhető a Paks.hu oldalon. H. E. Horváth András főépítész ismer­tette a részleteket Fotó: M. Gy. Élete volt a kosárlabda, küldetését gyermekei teljesítik ki Égi pályákon fújja a sípot Szabó György mindig jókedély ű volt, sosem terhelte gondjaival környezetét Beküldött kép Egyből felfigyeltek rá „szabógyuris” bajsza miatt is Szabó György személyében nemcsak egy példamuta­tó sportember, elveihez ra­gaszkodó, szakszerű ko­sárlabda játékvezető távo­zott az élők sorából. Szak­májának, a mélyépítésnek is mestere volt. Emellett el­kötelezetten hódolt hobbijá­nak, a bélyeggyűjtésnek is. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRO Szabó György be­járta a fél világot, örömmel és ízesen mesélt élményeiről. A stafétabot, melyet legendás hírű édesapjától vett át, már életében jó kezekbe került. El­ső feleségétől, a Harsiként köz­ismert Harsányi Mária váloga­tott, bajnok és kupagyőztes ko­sárlabdázótól született három gyermeke közül kettő ebben a sportágban találta meg hivatá­sát: a volt játékos, Noémi és a korábbi játékvezető, Gergő az Atomerőmű KSC Szekszárd ve­zetői. Balázs fia korábban a po­litikai pályára lépett, amely­ről nemrégiben az üzleti élet­re nyergeit át. Második felesége Wind Katalin volt, tőle Emese nevű lánya született, aki a gya­korlóiskolában tanítónő. Szabó György 1952. novem­ber 23-án, Békésen született. Általános és középiskolás ko­rában, már Szekszárdon, édes­apjától, Szabó Ödön testneve­lő tanártól, hétszeres magyar bajnok, Magyar Kupa- és Ronc­­hetti Kupa-győztes mesteredző­től sajátította el a kosárlabdá­zás alapelemeit. 1971-ben csa­ládjával együtt a fővárosba köl­tözött, már ebben az évben ve­zetett mérkőzéseket a Budapes­ti Kosárlabda Szövetség bajnok­ságaiban. Hivatalos játékveze­tői minősítésre 1976-ban tett szert. 1977 szeptemberében, már mint szekszárdi játékveze-Természet iránti szeretete egyenesen vezette az embe­rek iránti szeretethez és fordít­va. Balázs fiával rendszeresen járta a Szekszárdi Dombsá­got, ezeken a felfedező utakon nagy kedvvel gyűjtötték a gom­bákat. Szakértőként csalha­tatlanul ki tudta választani az ehető, ízletes fajtákat. Nem ön­magának szedegette a termé­szet ezen ajándékait. Remek ételeket sütött-főzött belőlük családjának, baráti társaságá­nak. Sokan emlékeznek ezek­re az összejövetelekre, melye­ken kiváló szakácsként is be­mutatkozott. A gombák mel­lett legendás híre kelt pörkölt­­jeinek, halászlevének, káposz­tás birkájának, almás-téfeles levesének. Nem túlzás a sok­szor használt fordulattal élni: a szívét is beleadta minden főzt­­jébe. A kóstolgatás közepette a vendégsereg hol ámulattal, hol jókat derülve hallgatta a nagy mesélő Gyuri történeteit. Önzetlen barátként erénye egy­ben hibája is volt: nem szere­tett, nem is tudott senkinek ne­met mondani. Rengeteg isme­rőse volt, gyakorta fordultak hozzá. Mindenütt egyből felfi­gyeltek rá, először csak jelleg­zetes, „szabógyuris” bajsza mi­att, később már a társalgásban megnyilvánuló, színes egyéni­sége okán is. Találóan írta róla Venter Mariann kollégánk: ha nemcsak városképi jelentő­ségű épületek, hanem embe­rek is lennének, Szabó György minden bizonnyal közéjük tar­tozna. tő vezette első NB Il-es meccsét, a következő év októberében pe­dig az NB I-ben is debütált. Et­től kezdve sorra jöttek a felkéré­sek, az 1987-es, Athénban meg­szerzett nemzetközi minősí­tés után külföldre is. Összesen 1251 élvonalbeli mérkőzésen bíráskodott, ezek közül 1200 Magyarországon, 50 Libanon­ban és egy Szíriában zajlott le. Nem kevesebb, mint 273 nem­zetközi találkozón fújta a sípot. Ragyogó sportpályafutása mellett némileg kevesebb fény vetült szakmájára, melyben ugyancsak mesteri módon tel­jesült ki. Részt vett az M6-os sztráda hídjainak építésében, főépítésvezető volt a szekszár­di Szent László-hídnál, a du­naújvárosi és a most épülő ko­máromi Duna hídnál. Nem lé­tezett olyan kérdés, melyre ne adott volna azonnali és ponto­san odaillő választ, úgy a szak­mának, mint az érdeklődő köz­véleménynek. A ’90-es években egy időre elkanyarodott eredeti hivatásától, a mérnöki feladat­tól. Sokoldalúságát jelzi, hogy Tolna megye egyik vezető bizto­sítótársaságának kiemelt ügy­nöke lett. Belekóstolt a politiká­ba is, kezdetben a Fidesz, majd a Jobbik aktivistájaként tevé­kenykedett, de néhány éve fel­hagyott a politizálással. Elismert filatelistaként gyűj­tötte a bélyegeket, ezzel a hob­bival, édesapja ösztönzésére, már hétéves korában eljegyez­te magát. Kosárlabdával kap­csolatos, több ezres kollekciójá­ból időnként kiállítás is nyílt, de ugyanígy összeállított egy nép­szerű tárlatot Kossuth Lajos éle­téről is. Szabó György május 17-én szívinfarktus következtében vesztette életét szekszárdi ott­honában. Hamvait csütörtökön 15 órakor kísérik utolsó útjára az Alsóvárosi temetőben. A geodéták ott vannak a hivataloktól ÁaSó a Puskás Ferenc Stadion építéséig ÁXet SZEKSZÁRD Hét előadás hang­zott el a Tolna megyei földmé­rők szakmai napján Szekszár­don, a Sárosdi pincészet ren­dezvénytermében. Vörös Ta­más, a földhivatal szakfel­ügyelője a vizualitásról, nap­jaink adatdömpingjének ke­zelhetőségéről beszélt. Rámu­tatott, hogy a földmérők renge­teg adatot állítanak elő és hasz­nálnak fel. De sajnos nem tud­nak megfelelő mó­don sáfárkodni szaktudásukkal és a birtokukban lé­vő információkkal. A GPS-es helymeg­határozást minden­ki másnál hama­rabb használták, mégis sokszor má­sok - szakmán kívüliek - szer­zik meg az ilyen típusú, jól fi­zető munkákat. A világban ke­ringő adatok hetven százaléka térképen megjeleníthető; sokfé­le adatösszesítést, adatközlést jobban, szemléletesebben el­végeznének a földmérők, mint A GPS-es helymegha­tározást min­denki másnál hamarabb használták mások. Az adatóceán egyre nő, tudni kell szelektálni. Ugyan­akkor vannak már a befogadás és a megértés képességét növe­lő szoftverek is. Kozári Ágnes földügyi szak­értő az építészek és a geodéták kívánatos együttműködéséről tartott előadást, dr. Vörös Ró­bert igazságügyi szakértő pe­dig a telekhatárt kitűző mér­nök felelősségéről. Homonnay Zsolt műszaki igaz­gató arról beszélt, hogy cége, az FTV Zrt. milyen felada­tokat kapott a Pus­kás Ferenc Stadion kivitelezése során. Kulcsár László, a szekszárdi Geodé­zia Kft. mérnöke a lézerszkennerrel végzett mun­kák tapasztalatait ismertette, Páll Dávid pedig - a földméré­si műszereket forgalmazó Lei­ca cég képviseletében - a leg­modernebb technikát mutatta be. Vannak már olyan föld alat­ti vezetékeket kutató eszközök, A programon részt vevő földmérők előadásokat hallhattak georadarok, amelyeknek kö­szönhetően elkerülhető az épít­kezéseknél a vezetékroncsolás. A rendezvényt a Tolna Me­gyei Mérnöki Kamara szer­vezte. A szervezet vezetősé­gét Szente Károly elnökségi tag képviselte, a Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsopor­tot pedig Németh András el­nök. Utóbbi előadást is tartott, mégpedig arról, hogy a léte­sítmények tervezésével, kivi­telezésével és üzemeltetésével kapcsolatos mérnöki tevékeny­ség összefüggő egységet kell, hogy alkosson. Egyenrangú fe­lekként, egymást segítve kell részt venniük ebben az épí­tészeknek, a geodétáknak és más szakterületek szakembe­reinek. Wessely G. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu SZEKSZÁRD Az elkövetkező na­pokban a pázsitfűfélék pollen­koncentrációja sokfelé elérhe­ti a közepes-magas szintet, áll a Nemzeti Egészségügyi Köz­pont tájékoztatójában. Szek­szárdon már olyan mérték­ben volt jelen, amely tünete­ket okoz az erre allergiások­nak. Helyenként az útifű és a lórom pollenkoncentrációja is közepes lehet, ez utóbbi szin­tén okozhatott tüneteket Szek­szárdon is. Alacsony koncentrációban, de elkezdődött a csalánfélék pollenszórása is. A kevésbé je­lentős allergének közül a fe­nyőfélék pollenkoncentráció­ja többfelé elérheti a közepes, helyenként a magas szintet is. Előfordulhat egy-egy szem nyír, a hárs, valamint a cip­rus- és a tiszafafélék virágpo­rából is a levegőben. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony-közepes szintet ér el, Szekszárdon leg­utóbb közepes mennyiségben találtak a levegőben. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom