Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-28 / 122. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁJUS 28., KEDD Alattomos betegség a Parkinson-kór átlagos tünetekkel Nem szabad elhagynia magát a betegeknek, a tánc is javítja az életminőséget Fotó: Shutterstock Gyógyszer és terápiák kellenek Az együttes és az egyéni díjazott is Tolna megyei TOLNA MEGYE Ebben az év­ben taroltak a Tolna megyei­ek, együttesi kategóriában a nyolcvanöt éves őcsényi Bo­gár István Hagyományőrző együttes, egyéni kategóriában Herczeg Gábor a Hőgyészi Szé­kely Kör Bokréta néptánccso­portjának vezetője vehette át a Muharay-díjat szombaton, Budapesten a Hagyományok Házában. A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség a né­vadójáról elnevezett elisme­rést a „Májusi tánc” országos gálaműsor részeként adta át. A díj azokat a személye­ket, illetve együtteseket il­leti, akik szervező és alkotó­munkájukkal, együttesi ered­ményeikkel példát mutatnak. Ezzel is tisztelegnek Muharay Elemér előtt, aki a néptánc és népzenei mozgalom meghatá­rozó alakja volt. A névadó a Jászság szülötte, Nyugat-Eu­­rópát megjárva, az 1930-as években kötelezte el magát a magyar népművészet, a ma­gyar közművelődés ügye mel­leit. A Fóti Faluszínház, majd saját együttese, a magyar néphagyomány, s népművé­szet tiszta forrásaiból merí­tett. Törekvése az volt, hogy olyan új, közösségi, magyar művészet szülessen, melynek megtermékenyítője a népmű­vészet. Az 1948-ban alakult Népművészeti Intézetben Mu­haray Elemér a Néprajzi Osz­tályon, majd Pór Anna Tánc­osztályán dolgozott. Itt tevé­kenykedett az a nemzedék, akiknek a munkássága jelen­tős mértékben hozzájárult a hagyományőrzéshez. TN A hőgyészi Bokréta vezetőjét is díjazták Beküldött fotó A Parkinsor-kór jelenleg nem gyógyítható, de együtt le­het élni vele. Tolna megyé­ben ezerötszáz körüli lehet a diagnosztizált betegek szá­ma, de az érintettek köre jó­val nagyobb. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Nagyon érdekes és hasznos előadást tartott nemrég Péterné Sárvári Er­zsébet, a Parkinson Betegek Egyesületének pécsi elnöke, Bátaszéken. Mint elmondta, leginkább az ötven év feletti­eknél fordul elő, de sajnos van­nak harminc év alattiak is a betegek között.- Alattomos betegség a Par­kinson-kór, bagatell tünetek­kel. Ilyen a fáradékonyság, az ingerlékenység, a türelmet­lenség, mely egy adott életsza­kaszban bárkinél előfordul­hat, tette hozzá Péterné Sár­vári Erzsébet. Intő jel lehet a megváltozott járás, kézírás, a csoszogás, a végtagmerev­ség, a fájdalmas izomgörcsök, a lelassult mozgás, a végta­gok egyoldali, nyugalmi álla­potban észlelhető remegése, ügyetlensége, később a gör­nyedt testtartás, a kifejezéste­len arc, a mimikái izmok csök­kent működése, a beszédza­var, gyakran monoton, néha hadaró beszéd, illetve a nye­lészavar, szaglászavar, emész­tési problémák, és a depresz­­szió is. A késői fázisban pedig fokozott nyálképzésre, veríté­kezésre, megszédülésre, vize­lettartási zavarra, zavartság­­ra, hallucinációra, szellemi le­épülésre lehet számítani. Jelenleg nem gyógyítha­tó, de gyógyszerekkel és te­rápiákkal akár 20-30 évig is jól szinten tartható. Péter­né Sárvári Erzsébet kérdés­re válaszolva azt is elmond­ta, megelőzni sem lehet a Par­­kinson-kórt. Meg kell tanulni együtt élni vele. Azt is el kell fogadni, hogy folyamatosan romlik a beteg állapota. Nincs egyetlen optimális terápia, minden eset más. Azonban a rendszeres orvosi vizsgálat és a különböző, egyénre szabott terápiák jelentősen javítják a beteg életminőségét, ahogyan az is, ha nem hagyja el magát. Mozogni kell, sétálni, táncol­ni, kertészkedni. Elengedhe­tetlen a mentális „pörgés” is, ilyen például a rejtvényfejtés és az olvasás. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Péterné Sárvári Erzsébet az előadáson arról is beszélt, a betegséghez kapcsolódó­an tudni kell, hogy csak Par­kinson diagnózis esetén nem kaphat az érintett mozgáskor­látozottnak járó kedvezményt, mivel nem fizikai eredetű a betegsége. Akkor sem, ha nem tud járni. A lakást azon­ban mielőbb célszerű akadály­mentesíteni, és azzal is érde­mes számolni, hogy az érintet­tet idővel szállítani kell, mert nem vezethet. Hosszú távon ráadásul a tömegközlekedés is kizárt. Adókedvezményt sem igényel­hetnek az érintettek, ez a gya­korlatban országosan négy-öt­ezer aktív munkavállaló korú embert érintene, mondta Pé­terné Sárvári Erzsébet. Lelki segítségnyújtásra is szük­ség lehet. Ha kell, keresse­nek fel lélekgyógyászt, ugyan­is erős a depresszióra való haj­lam, tanácsolta az előadó. A helyi, megyei egyesületeknél pedig a betegek megbeszé­lik egymással a gondjaikat, ta­pasztalataikat, a közös progra­mokon pedig pozitív élménye­ket szereznek. Elhurcolt őseikre emlékeztek a németek PAKS, DUNAKŐMLÓD A paksi és a dunakömlődi németek kite­lepítésének 73. évfordulója al­kalmából tartott megemléke­zést vasárnap a paksi német nemzetiségi önkormányzat. Féhr György elnök elmondta, hogy 1946. május 28-án indult el az első vonat a kitelepítés­re ítélt svábokkal. Beszédében emlékeztetett arra, hogy Du­­nakömlődről több mint kéte­zer embert, a településen élő németség 98 százalékát hur­colták el. A hivatalos statisz­tikai adatok szerint Paksról mindössze tizenötöt száműz­tek Németországba, ám való­jában ennél jóval több embert hurcoltak meg. Megfosztották őket a vagyonuktól, bujkálni­uk kellett, voltak, akik roko­nokhoz menekültek, de arra is volt példa, hogy betelepített család bújtatta az üldözöttet. A beszédet követően megko­szorúzták a dunakömlődi em­lékművet, és műsort adtak a Bezerédj Általános Iskola di­ákjai, valamint a Roger Schil­ling Zenekar. A programot emlékmise zárta a Szent Im­re templomban. H. E. A bevétel jótékony célra megy HMOMTORNYA Két város ön­­kormányzata is összefogott a súlyos beteg ifj. Kurek Sán­dor gyógykezeléséért. Júni­us 13-án jótékonysági ren­dezvényt tartanak, amelyen fellép a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes, a Krammer Fe­renc Kórus, Fodor Otília, Soós József, a Gyönki Retro Dance Táncegyüttes és Csuti Csaba. Az estet a Simontornyai Vár udvarában, rossz idő esetén a Fried Művelődési Házban tartják. A támogató és belépő­jegyeket a Simontornyai Vár és a Gyönki Művelődési Ház irodáiban lehet megvásárolni.- Sándor barátunk simon­tornyai származású, a gyönki gimnáziumban dolgozik kar­bantartóként. Mi mindenben támogatjuk, ami a gyógyulását segíti - mondta Katz Gyula Ist­ván gyönki polgármester. B. M. Nyolcvanhat éves, krimiíró, de nem regényeket ír, megtörtént bűnügyekről szólnak a könyvei Mártinké Károly érdekes élete és történetei SZEKSZÁRD Nagyon oda kell figyelni dr. Mártinké Károly­ra, aki hétfőn délelőtt a főka­pitányság teljes vezérkará­nak és a városi kapitányok­nak beszélt az életéről a mű­veiről és mindenek felett a rendőrökről. Figyelni kell rá, mert egyszerre mesél há­rom-négy történetet, sosem lehet tudni, mikor melyiket folytatja, vagy fejezi be. Nagy sztorizó, akár megtörtént bű­nügyekről, akár rendőrök, vagy éppen a saját életéről esik szó. Mint elmondta, hat nap múl­va lesz nyolcvanhat éves, és valójában születésnapi aján­déknak tekinti ezt a találko­zást. Úszóversenyzőként kezdte az Újpesti Dózsánál, mindjárt annak a megalakulása után, majd később vizsgáló lett. El­ső feleségét egy moziban dur­ván megsértőnek adott pofon vetett véget vizsgálói karrier­jének. A Rejtő Jenő modorá­ban megírt igazoló jelentést viszont a főnöke, aki koráb­ban a lap főszerkesztője volt, azonnal elvitte a Magyar Ren­dőrhöz, amelynek dr. Mártin­ké Károly hamarosan a mun­katársa lett. Végül alezredesi rendfokozattal 1988-ban on­nan ment nyugállományba. Dr. Martinkó Károly megyei bűnügyekről is mesélt Fotó: M. K. Sok éven át a rádiónak is rendszeresen készített ripor­tokat. Bejárta az országot, jó­formán minden régi rendőrt és bűnügyet ismert. Van törté­nete, amelyben ártatlanul vé­geztek ki embereket, és olyan is, hogy a gyilkost nem is ke­resték, a szerinte emberölési ügyben. Akit érdekel A bűnüldözés mesterei és lovagjai, könyvé­ben Tolna megyei rendőrökről és bűnügyekről is olvashat. Sorjáztak az érdekes történe­tek, amelyeknek mindegyikét megírta a könyveiben, van amelyiket nem is egyszer. 1.1. A gyilkos verse „Mosolyog az ördög, megvette a lelkem, /Nyakamon a kötél, megremeg a fejem, Pereg a dob, süvít a szél,/ Nyakamon megszorul a kötél / Itt a vég, de magammal viszem az áru­ló fejét.” A Bűnüldözés mesterei és lo­vagjai című kötetben szerepel annak az 1967-ben kivégzett férfinak a története, aki megöl­te férfi szerelmét, feldarabolta, és a testrészeket a házuk vé­gében lévő, építkezésből visz­­szamaradt meszesgödörben helyezte, és salakkal fedte le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom