Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-23 / 118. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Hét interaktív táblát állítottak fel a város különböző pontján, tele érdekes információval Érdekességek a helyi Mária-kultuszról Bátaszéken nagy hagyománya van a sváb emlékek, tárgyak megőrzésének, ápolásának valamint a pezsgő egyesületi életről Felavatták a hétállomásos német nemzetiségi tanösvényt Még a borús időjárás sem szegte kedvét az ünneplők­nek május 19-én, amikor át­adták Bátaszéken a német nemzetiségi tanösvényt. Több száz érdeklődő járta be a létesítményt a helyi He­imat Tánccsoport és a Báta­­széki Ifjúsági Fúvószenekar közreműködésével megtar­tott ünnepségen. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu BÁTASZÉK Elkészült a hatodik, magyarországi német temati­kus út Bátaszéken. Eddig Som­berekén (Baranya megye), Pi­lisszentivánon (Pest megye), Fekeden (Baranya megye), Tar­­jánban (Komárom-Esztergom megye) és Mecseknádasdon (Baranya megye) volt hason­ló. Az ünnep alkalmából szá­mos helyi lakos és meghívott vendég gyűlt össze, köztük dr. Hochmann András, az Oszt­rák Köztársaság tiszteletbeli konzulja, a bátaszéki szárma­zású dr. Gerner Zsuzsanna, a Németországi Szövetségi Köz­társaság tiszteletbeli konzul­ja, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) magasrangú képvise­lői, valamint a magyarországi német oktatási intézmények és média munkatársai, köztük a szintén bátaszéki származású dr. Gerner Éva, az Unser Bild­­schrim német nemzetiségi te­levíziós magazin szerkesztője. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzat ne­vében dr. lózan-Jilling Mihály szociális ügyekért felelős ta­nácsnok köszöntötte a jelenlé­vőket, mint mondta, magyaror­szági németként és Tolna me­gyeiként is nagyon büszke er­re a teljesítményre. - Ha itt kö­rülnézünk, minden az őseink kézlenyomatát hordozza. Kívá­nom, hogy az új tanösvény a város büszkesége és látványos­sága legyen! - mondta. Ezután kifejezte köszönetét a bátaszé­ki projekt vezetőinek, Witten­­dorfer Ildikónak, Gombkötőné Kemény Krisztinának, Kardos Gábornak és munkatársaik­nak, valamint dr. Gerner Zsu­zsannának és dr. Gerner Évá­nak, akik szakértőkként vet­tek részt a munkában. A csapatmunka egyik érin­tett tagja volt Wittendorfer Il­dikó pedagógus is, aki kérdé­sünkre elmondta, tavaly nyár elején adták be a - már elké­szített - pályázatot a Bátaszé­ki Német Nemzetiségi Önkor­mányzat támogatásával, de a munkájukat aktívan segítette a Bátaszéki Német Nemzetisé­gi Egyesület, valamint a vá­ros önkormányzata is. Ren­geteg téma közül választot­ták ki azt a hét állomást, ami a pályázatukban is szerepelt. Olyan témaköröket emeltek ki, amelyek a helyi németség életét bemutatják be, és egy­úttal megfeleltek mottójuk­nak: „városias életmód, vidé­ki idill”. Wittendorfer Ildikó elmondta, neki személy sze­rint a kettes és a hetes állo­más a kedvence, az előbbin az ősök vallását és a Szűz Mária tiszteletét mutatják be, meg­említve a Mária-kápolnát és a templomot is. A hetes állo­más pedig a Törökországból Törökországba címet vise­li. Ezen a tablón nagyon sok személyes érintettsége van a családnak, hiszen a nagyma­ma több fotón is látható. A tanösvényre készülődés során nagyon sok írásos anya­got, tudományos füzetet olvas­tak át, és sok idős, leszárma­zottal beszélgettek.- Egy csapatként dolgoztunk Gombkötőné Kemény Kriszti­nával és Kardos Gáborral, és sok-sok segítővel - tette hozzá. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Érzelmi kötődés Bátaszékhez- Elődeink sorában számos német származású, német anyanyelvű bátaszéki van, ezért részemről, részünkről magától értetődő az érzelmi kötődés a városhoz - osztotta meg családtörténetének rész­leteit dr. Gerner Éva. Hozzátet­te, Szekszárdon született, de tizenegy éves koráig Bátaszé­ken élt, és szívesen emlékszik vissza erre az időszakra. Húga, dr. Gerner Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Germanisz­tika Intézetének vezetője ünne­pi köszöntőjében hangsúlyoz­ta, a tanösvény kezdeménye­zői azon fáradoztak, hogy a he­lyiek és az idelátogatók minél több Bátaszékkel kapcsolatos ismerettel gazdagodhassanak. A tanösvény mind a hét állo­mása nagyon értékes ismere­teket tartalmaz. A táblák segítségével több titokra is fény derül Beküldött fotók A városias falu, falusias város A tanösvény hét állomásán különféleképp elevenedik meg a „városias falunak, fa­lusias városnak” nevezett Bá­­taszék Janus-arcúsága, azaz kettőssége. A látogatók szá­mos érdekességet tudhatnak meg a helyi Mária-kultuszról, a pezsgő egyesületi életről, korábbi elnéptelenedett külte­rületekről, a városias hangu­lat- és életérzésről, a szódavíz­készítésről, sőt, az is kiderül, miért mondható el egykori he­lyi iparosok tucatjairól, hogy „Törökországból” Törökország­ba mentek dolgozni. A báta­széki német tanösvény min­denképp megér egy látoga­tást. A magyarországi német tanösvények sora pedig folya­matosan bővül: hamarosan további hasonló tematikus út­vonalakat adnak át. A koronázási jelvényegyüttes témaköre szerepelt a történelemverseny döntőjében A „szürke eminenciás” bizonyult a legjobbnak SZEKSZÁRD A koronázási jelvényegyüttest, ezt mutatja a dolgok állása, Tolna megyében jelenleg Juhász Gergely ismeri a legalaposabban. Erről ugyanis hivatalos irattal, „aranyat érő” oklevéllel rendelkezik a Szek­szárdi Garay János Gimnázium 11. B osztályos tanulója. A tizenhét éves diák nemrég Budapesten, a Hozz rá víg esz­tendőt... című történelmi ver­seny országos döntőjében bizo­nyította tudását. A záró, harma­dik fordulóban a Szent Korona és a magyar királyi koronázási jelvények témakörben mérték össze felkészültségüket a fia­talok. A szóbeli és írásbeli fel­adatok mellett kisfilmet is kel­lett készíteni, Szülőföldem és a Szent Korona címmel. A szek­szárdi fiatal mindenkit maga mögé utasított.- Az eredmény nagyon meg­lepett, mert eddig csak egyet­len alkalommal, nyolcadi­kos koromban sikerült bejut­nom történelemverseny orszá­gos döntőjébe - mondta Juhász Gergely. - Voltaképpen amo­lyan „szürke eminenciásként” sikerült megszereznem a győ­zelmet. Mindez természetesen nem sikerült volna felkészí­tő tanárom, dr. Gesztesi Enikő nélkül. Rengeteg időt és ener­giát szánt arra, hogy minden Beküldött fotó Juhász Gergely az aranyat érő oklevéllel tökéletesen egyben legyen az utolsót fordulóra. Ugyanígy kö­szönettel tartozom barátaim­nak a kisfilm elkészítésében nyújtott segítségükért, vala­mint hasonló okok miatt a Tol­nai Megyei Levéltár munkatár­sainak és Kajdacs község né­hány lakosának. Számomra a verseny és az elért eredmény örök emlék marad, amire rend­kívül büszke vagyok. Juhász Gergely számára a történelem a nagy kedvenc. Emellett a labdarúgásnak hó­dol, mint a Szekszárdi UFC U19-es csapatának kapitánya. Jelenleg a másodosztályú baj­nokságban szerepelnek. Sz. Á. A történet 1527-ben, a kettős királyvá­lasztás után az I. Ferdinándhoz pártolt Perényi Péter koronaőr birtokában, Siklóson volt a ma­gyar korona. Mivel egy ellensé­ges sereg éppen vára felé tar­tott, Sárospatakra akart mene­külni. Elérkezett Kajdacshoz, ahol Szerecsen János tolnai főispán elfogta és a koronával együtt Szapolyai János király­nak adta. 1867-ben I. Ferenc József, 1916. december 17-én IV. Károly koronázási dombjá­hoz szállítottak 5-5 kilogramm földet Kajdacsról Budára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom