Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-24 / 94. szám

2019. ÁPRILIS 24., SZERDA KITEKINTŐ g Erdélyi gyerekeket hoznának fellépni a pályázati pénzből Koszorúzás a paksi kopjafánál a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepség keretében Beküldött kép PROGRAMOK SZERDA MOZI SZEKSZÁRD Mia és a fehér orosz­lán (francia családi film), 15 óra. Miután (amerikai romantikus drá­ma), 17 óra. Hellboy (amerikai ak­ciófilm), 19.30. VÁRMEGYEHÁZI ESTÉK SZEKSZÁRD Vármegyeháza: Mes­teri dallamok - részletek az ope­ra- és az operettirodalom remek­műveiből Ócsai Annamária és Bognár Szabolcs operaénekesek tolmácsolásában, zongorán kísér Horváth Judit, 18 óra. ELŐADÁS SZEKSZÁRD Művészetek Háza: Kineziológia mint a stresszoldás alternatív lehetősége - Gyulainé Nagy Márta coach-kineziológus és Bach-virág tanácsadó előadá­sa, 17 óra. KIÁLLÍTÁS TAMÁSI Galéria: Baky Péter fes­tőművész Válogatás című kiállí­tását Kis Pál István szépíró-költő nyitja meg, közreműködik Varga Balázs, 16.30. CSÜTÖRTÖK BÖLCSKE Kölcsönlakás (magyar romantikus vígjáték), 16, 18 óra és 20.30. SZEKSZÁRD Csodapark (amerikai animációs film), 15 óra. Bosszúál­lók: Végjáték (amerikai fantaszti­kus akciófilm), 17 óra. Hotel Mum­bai (ausztrál-amerikai akció-thril­­ler), 20.30. KIÁLLÍTÁS, KÖNYVBEMUTATÓ BONYHÁD Solymár Imre Váro­si Könyvtár: Gánszler Beáta Ti­zenkettő című novelláskötetének bemutatója, illetve kiállítás nyílik Wusching Ibolya könyvillusztrációi­ból. Közreműködik Kálóczi Andrea (vers) és Tóth István (gitár), beszél­getőtárs Szeri Árpád Csányi Lász­­ló-díjas újságíró, 17 óra. NÉPVISELET NAPJA BÁTASZÉK Városi Óvoda: a Né­met Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával elkészült német nemzetiségi viseletek bemutató­ja, 10 óra. Az Erdélyi Magyarok Tol­na Megyei Egyesülete min­dent egy lapra tett fel: várják a nemrég beadott kulturális pályázatuk eredményét. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu PAKS Amennyiben sikerrel járnak, akkor tudnák finan­szírozni annak a negyven ha­táron túli gyereknek az uta­zási költségét, akik csak azért érkeznének Paksra, hogy er­délyi és székely táncokat mu­tassanak be a Város Napján. Az Erdélyi Magyarok Tol­na Megyei Egyesülete egyma­ga nem biztos, hogy meg tud­ná oldani a költségek kifize­tését: az autóbuszos utazta­tás oda-vissza is jelentős ösz­­szeg, ezen felül pedig a szál­lásról és az étkeztetésről is gondoskodniuk kell. A projek­tet ugyanakkor megkockáz­tatják. Székelyföldön a gyere­kek már készülnek a fellépés­re, hogy amennyiben az egye­sület megnyerné a pályázatot, akkor már csak a részleteket kelljen megszervezni.- Egyetlen napra szeret­nénk Erdélyből áthozni és el­szállásolni egy nagyobb cso­portot. Az esemény címéül a Negyven gyerek negyven per­cen keresztül negyven mé­teres körzetben címet adtuk. A gyerekek a paksi körforgó­ban mutatnák be az erdélyi és székely táncokat - mondta la­punknak Bándi Imre, az egye­sület elnöke. Az esemény szorosan kap­csolódna a „Város hete” ren­dezvénysorozat utolsó, má­jus tizennyolcadikai napjá­hoz. Paks negyven éve kapott városi rangot, a jubileumhoz az egyesület pályázatának to­vábbi részletei is kapcsolód­nak. Augusztusban két tábo­ruk is lesz egy-egy hétig, Pak­son és Erdélyben; egy kézmű­ves és egy tánctábor. A pályá­zatukban a szeptemberi pak­si puliszkafesztivál, valamint a decemberi hagyományos ad­ventra készülődés a Székely­földön Is helyet kapott. A „Vá­ros hete” programsorozat utol­só napja nagyon megdolgoztat­ja az egyesület tagjait, ugyanis aznap még országos találkozót Is szerveznek Sikondára, közö­sen az Erdélyből Elszármazott Magyarok klubjával. A találko­zó évek óta hagyomány, min­den májusban. Az eseménye­ken körülbelül százötvenen vesznek részt. A kétnapos ta­lálkozón egész naposak a kul­turális programok, a fellépő er­délyi művészek - mint például Godzsa Béla népdalénekes, or­gonaművész, tanár -, fellépti díj nélkül adnak koncertet. Ő is annak a baráti társaságnak a tagja, akik az egyesület elnö­kével székely ruhában vonul majd fel a Város Napján. Mind­ez után pedig a Mecsek északi oldalán fekvő, Pécstől alig húsz kilométerre található Sikondá­ra mennek, hogy együtt legye­nek az erdélyiekkel. A márciusban lezajlott szé­kely szabadság napjáról az Er­délyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének elnöke elmond­ta, hogy hálásak Paks városá­nak, hogy megemlékezhettek az eseményről. Koszorúztak a kopjafánál, és műsoruk volt az evangélikus templomban. Az­nap délután pedig még elin­dultak a fővárosba, hogy részt vegyenek a budapesti székely szabadság napján is, ahol a fel­lépő gyerekekkel ugyanazt a műsort adták a közönségnek, a Hősök terén felállított színpa­don. A székely szabadság nap­ja a székelység összetartozásá­nak napja, amelyet minden év­ben március tizedikén tarta­nak. Ezen a napon az erdélyi magyar szervezetek Marosvá­sárhelyen is megemlékezést és felvonulást tartanak, vala­mint több más magyar város­ban szolidaritási megmozdu­lást szerveznek. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A helyszínelési munkáról tud­hattak meg hasznos dolgokat a diákok Fotó: police.hu Lopást és helyszíni szemlét szimuláltak a diákoknak SZEKSZÁRD A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Bűn­ügyi Igazgatóságának mun­katársai az AM Dunán­túli Agrárképző Központ Csapó Dániel Mezőgazdasá­gi Szakgimnázium, Szakkö­zépiskola és Kollégium ren­dészeti képzésében résztve­vő diákjainak tartottak a ren­dőrség munkáját népszerűsí­tő gyakorlati bemutatót a na­pokban. Hasznos ismere­tekkel gazdagod­tak egy fontos szakmai tárgyból A tanulóknak egy betö­réses lopást szimuláltak a rendőrök. A diákok betekint­hettek a helyszínbiztosítás, a bűnügyi helyszínelés, a ku­tyával történő keresés és az elfogás rejtelmeibe is. A tanu­lók az észlelt bűncselekmény bejelentésétől egészen az el­követő elfogásáig nyomon kö­vethették a rendőrök munká­ját. Az egész délelőttön át tar­tó helyszínelés során számos hasznos ismeretet kaptak az éppen belügyi rendészeti is­meretekből érettségire ké­szülő diákok. A rendőrségi bemutató cél­ja az volt, hogy népszerűsítse a rendőri munkát, és bemu­tassa a fiataloknak a szakma rejtelmeit. TN TOLNA-MÖZS Kevés helyen ápolják az Emmausz-járás hagyományát, a Pécsi egyházmegyében csak Bolyban és Mözsön. A bibliai történet szerint a feltámadt Jézus először az Emmausz felé tartó tanít­ványainak jelent meg. A helyi, húsvéthétfői Emmausz-járás Tolnától Mözsigtart. A hívek menete a tolnai kápolnától indul minden évben, s a végcél a mözsi templom, ahol a plébános, Ravasz Csaba, misét celebrál. A hagyományos búcsújárás csatlakozó rendezvénye a megye egyik legnagyobb, két­napos kirakodóvására, több mint száz árussal. Szöveg és fotó: Wessely Gábor Betöltötte a tizedik évét a Baka Múzeum SZEKSZÁRD Évente mintegy ez­ren, ezerötszázan látogatják a szekszárdi Baka Múzeumot az ország minden tájáról és kül­földről is. A régi Vármegyehá­za légópincéjében található, I. és II. világháborúban szolgá­ló Tolna megyei katonáknak emléket állító múzeum mű­ködése a kezdetekkor labilis volt. A nehézségek sorát gya­rapította, hogy a tárlatnak ott­hont adó épület többször cse­rélt fenntartót, tulajdonost, és hosszú ideig, amíg a Várme­gyeháza épületét felújították, nehéz volt megközelíteni. Az első négy-öt év a tulajdonosok szerint „döcögős volt”, ám on­nantól kezdve nem találkoz­tak nagyobb hullámvölgyek­kel. A kezdetek óta a háborús relikviák száma a többszörö­sére nőtt. Mint ismert, a múzeumban elsősorban az Osztrák-Ma­gyar Monarchia és a második világháború magyar fegyve­reit és tárgyi eszközeit gyűj­tik, valamint külön kategó­ria a Tolna megyében lezu­hant repülőgépekből szárma­zó fedélzeti fegyverek és re­pülőgép-alkatrészek. B. Ni. Népszerűek- Elégedettek vagyunk az ed­digi eredményeinkkel, nem számítottunk arra, hogy a mú­zeum megéri a tizedik évét. Magángyűjtemény vagyunk, a lehetőségeink szerényeb­bek mint egy állami fenntar­tású intézménynek - mond­ta Tálosi Zoltán és Borbandi György tulajdonos, hozzáté­ve, különösen büszkék arra, hogy hozzájárulhatnak Szek­­szárd és Tolna megye kulturá­lis életéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom