Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-06 / 81. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. ÁPRILIS 6., SZOMBAT Az eurázsiai hód természetvédelmi értéke példányonként ötvenezer forint Visszatelepítésük sikertörténet, nem okoznak nagyobb károkat A hódok köszönik szépen, jól érzik magukat és szaporodnak. A gemenci erdőben ez 1996-tól vette kezdetét, a következő esztendő márciusában pedig újabb öt példány talált otthonra az ártérben.. Nem akárki, hanem Fülöp Edinburgh-i herceg, II. Erzsébet férje patronálta őket. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu GEMENC Dombi Imre, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre mondta el, hogy az eurázsiai hód másfél évszázaddal ezelőtt kipusztult Magyarország területéről. Ennek oka elsősorban a vadászat volt, de hozzájárult a folyamathoz az is, hogy a vízszabályozások következményeként csökkent az élőhelyek száma. Elsősorban a szőrméjéért vadászták, de a szépészeti iparban a hódpézsmát is Vadászat miatt kipusztult, így aztán másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy ismét megjelenjen nálunk felhasználták. így aztán másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy ismét megjelenjen nálunk. Előbb fel-felbukkant néhány példány a Szigetközben és a Kerka mentén. Aztán 1996-ban beindult egy program, amely kifejezetten a hód visszatelepítését célozta. Azok a hódok Ausztriából származnak és az Alsó-Dunavölgybe telepítették őket. 1996 óta meglehetősen elszaporodtak. A Szigetközből is, Gemencből is a vízfolyások mentén nagy területeket népesítettek be. Leginkább a lassú folyású, esetleg az állóvizeket kedveli, bár ennek némileg ellentmond, hogy már a Dráván is erős hódállományról beszélhetünk. A kanadai hód gátakat, hódvárakat épít, Schurk László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre egy kidöntött fával Fotó: 6. K. Fiilöp herceg (jobbra) és az első betelepített gemenci hód Fotó: G. K. a mi eurázsiai hódúnk inkább partfalakba vájt üregekben, kotorékokban él. Monogám, élete végéig együtt van a hím és a nőstény. Minden évben tavaszszal hozzák világra egy, esetleg két kölyküket, amelyek kétéves korukig a családdal maradnak, amíg az idősebbek el nem űzik őket. Ezek a fiatal hódok aztán kitolják a faj elterjedésének határát. Egy-egy család 1-1,5 kilométeres partszakaszt birtokol. Szekszárdtól lefelé az országhatárig 100-110 hódcsalád található a Duna mentén, de a Sárvíz és a Sió mentén is sok hód található. Szinte biztos, hogy egyhamar nem pusztulnak ki ismét. Sötétvölgyi megtelepedésük újabb keletű dolog, bár régebben is előfordult ott hód, de el is tűnt. A tó szigetein, gátjain láthatjuk jelenlétük nyomát, néhány megrágott, kidöntött fa képében. A természetvédelmi szakemberek és az erdészek szerint rágcsáló tevékenységük nem olyan mértékű, hogy nagyobb kárt okozzanak. Másutt volt már rá példa, hogy vízparthoz közeli gyümölcsfát is megrágtak, de ez nem gyakran fordul elő. Ha mégis, akkor be lehet keríteni a fát, legvégső esetben meg befogni és áttelepíteni a hódot. Általában a puha fákat kedvelik, a fűzet, a nyárt. Sajnos az invazív, tájidegen fafajok nem érdeklik őket. A hód éjszakai állat, Dombi Imre sem gyakran találkozik velük. Ugyanakkor ahol hosszabb ideje élnek, ott hozzászoknak az ember jelenlétéhez is, például a horgászvizek mentén. Olykor meglepő helyeken is felbukkannak, például nem csak a Szekszárd melletti Sötétvölgyben, hanem a Szálkai-tavon, de a szekszárdi Bodri Pincészet tavánál is figyeltek már meg hódot. Állítólag városok utcáiban is feltűnt néhány példány. Susztek Pál, a TOHOSZ, a megyei horgászszövetség hivatásos halőre szerint sem okoznak nagy kárt a hódok, de a vízbe döntött fák révén szűkül a horgászható terület nagysága. Ez a halnak előnyös, a szaporodás szempontjából is, a horgásznak talán hátrányos a horgászhatóság szempontjából. Sajnos az invazív, tájidegen fafajok nem érdeklik a hódokat Interaktív játékot játszottak TAMÁSI Interaktív tanórákat tartott Szalai Ágnes, a Tamási Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója a a Béri Balogh Ádám Katolikus Gimnázium diákjainak március végén. A tanulók bűnmegelőzési témájú feladatokkal színezett, szabadulószoba nevű társasjátékot játszottak. A fiataloknak a kirekesztésről szóló és az internet veszélyeivel kapcsolatos feladványokat kellett megoldaniuk. A kérdésekre adott helyesen válaszok árán lehetett „kiszabadulni a szobából". A foglalkozás végére mindenkinek sikerült kijutnia. 1.1. A tavaszra hangoltak SZEKSZÁRD Tavaszváró műsorra várták a szülőket és minden érdeklődőt a Babits Mihály Általános Iskola diákjai. Botos Ilona igazgató elmondta, hogy az intézmény hagyományos kulturális műsora volt ez. Csoportos és egyéni előadásokat, így például drámajátékot, zenés-táncos produkciókat, szavalatokat egyaránt láthatott, hallhatott a közönség a Garay gimnázium dísztermében. Galéria: Teol.hu. H. E. Beküldött fotó Indul a Pedagógiai Szakszolgálatok Hete TOLNA MEGYE A Pedagógiai Szakszolgálatok Hete országos szinten megrendezett programsorozat. A Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat is várja az érdeklődőket nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Bonyhádon, Dombóváron, Tamásiban, Pakson. A látogatható foglalkozások igen sokszínűek. Április 8. és 12. között a Babits Mihály Kulturális Központban tekinthetők meg azok az alkotások, amelyek alsó tagozatos diákok számára meghirdetett „Mi leszel, ha nagy leszel?” című rajzpályázatra érkeztek. Dombóváron lehetőség nyílik megismerni az állatasszisztált terápiát, Bonyhádon sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknek tartanak csoportos foglalkozást. A szekszárdi tagintézményben filmrészletek segítik az iskolai bántalmazásról szóló konzultációt. Április 11-én, csütörtökön 17 órai kezdettel a Szekszárdi Garay János Gimnáziumban Beszéljünk a pályaválasztásról! címmel Gubik András a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pályaválasztási tanácsadó pedagógusa tart előadást pedagógusoknak, szülőknek és diákoknak. B. K.
