Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-04 / 79. szám
2019. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK SPORT 15 A 2000-es korosztálynak az U19-es mezőny már erős volt Fáziskésésben a fiatalok Nem tudta megismételni a két évvel ezelőtti remek eredményt a 2000-es születésű magyar labdarúgó-korosztály: a 2017-ben az U17- es Európa-bajnokságon kis híján a legjobb négy közé jutott csapat, immár az U19- esek közé fellépve, rúgott gól nélkül vérzett el az úgynevezett elit körben, az Ebselejtező utolsó állomásán. Egy kis vigasz, hogy az U17- esek ezúttal is kijutottak a kontinensviadalra. Helyzetkép a magyar utánpótlásról. * Novák Miklós szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Amíg felnőttszinten a legjobbak között jegyezték a magyar labdarúgást, addig az utánpótláseredményeknek senki sem tulajdonított jelentőséget. A nyolcvanas évek közepétől aztán átestünk a ló másik oldalára: egy-egy kiugró korosztályos siker után rendre eluralkodott a csodaváró hangulat. így volt ez az 1984-es ifjúsági Európa-bajnokság, az 1996-os olimpia és a 2009-es U20-as vb után is. A legutóbbi reménysugárt a 2000-es születésű generáció csillantotta fel. A Szoboszlai Dominik vezette csapat két éve az U17-esek között kijutott az Európa-bajnokságra, és ott a franciák legyőzésével tette le a névjegyét, továbbjutott a csoportból, a negyeddöntőben csak 1-0-ra maradt alul Törökországgal szemben. A múlt héten ugyanez a gárda - immár az U19-esek között - az elit kört sem élte túl. Norvégiával (fél órán át ember-Csóka Dániel (labdával) sem tudott lendíteni az U19-es csapaton hátrányban) hősies 0-0-t játszott, Horvátországtól szoros meccsen végül 2-0-ra, Németországtól esélytelenül 3-0- ra kapott ki. Az együttesben ezúttal már nem szerepelt a felnőttválogatottban is bemutatkozott Szoboszlai Dominik, a csapat váza azonban változatlan. Közhely, hogy az utánpótlástól elsősorban nem eredményeket várnak el, hanem azt, hogy játékosokat neveljen. S elsősorban emiatt lehet hiányérzetünk. Két éve Szoboszlain kívül mindenekelőtt Csoboth Kevinnek, Schön Szabolcsnak, Szerető Krisztofernek, Kiss Tamásnak, Bencze Márknak és Csonka Andrásnak jósoltak szép jövőt. Nos, Schön és Szerető a télen jött haza az Ajaxtól, illetve a Stoke Citytől, s noha bemutatkoztak a Ferencvárosban, illetve az MTK-ban, stabil felnőtt játékosnak még egyikük sem tekinthető. Ugyanez igaz Csonkára (Ferencváros) és a Haladástól a nyáron a Puskás Akadémiához igazolt Kissre isi és Bencze sem tudta még átlépni a felnőttcsapat küszöbét a Vitesse-nél. Innen nézve nem derűs az összkép, amit Németh Antal a következőképpen árnyalt:- Kétségtelen, hogy ez az elit kör most nem sikerült jól, de ebből nem szabad messzemenő következtetést levonni - kezdte az U19-es együttes szövetségi edzője. - A néme-Fotó: MTI tek egyértelműen erősebbek voltak, de a norvégokkal és a horvátokkal nagyjából azonos szinten vagyunk. A norvégokkal például most 0-0-t játszottunk, két éve ugyanez a korosztály 1-0-ra nyert ellenük - egy gólon múlt. Ahogy akkor, úgy most is születhetett volna más eredmény. Nem magyarázkodni akarok, de tény, hogy Szoboszlai Dominikon kívül további öt alapember hiányzott: Mocsi Attila sérült, Kusnyír Erik, Zsóri Dániel, Bidzilya Anton és Tamás Nándor pedig a nemzetközi szabályok miatt nem szerepelhetett a csapatban. Hogy miért? Csak látszatra magyarázat erre, hogy Tamás és Zsóri erdélyi, Kusnyír és Bidzilya pedig kárpátaljai születésű. Két másik fiatal, a már említett Mocsi, valamint Kovács Krisztián ugyanis felvidéki, s ők játszhatnak a magyar válogatottban. A válasz döbbenetes. A szabály szerint az is elegendő a válogatottsághoz, ha az adott játékos szülei vagy nagyszülei a fogadó országban látták meg a napvilágot. S innen már könnyű kitalálni: Mocsi és Kovács nagyszülei az első bécsi döntés és a szovjet megszállás, tehát 1938 és 1945 között születtek. A viszontagságos magyar történelem ekképpen harmonizál a legglobálisabb sportszervezet, a Nemzetközi Labdarúgószövetség (FIFA) szabályzatával... Csak az U19-es korosztályban tehát hat határon túli tehetség bontogatja szárnyait - a magyar labdarúgás vonzereje ebből pontosan lemérhető a Kárpát-medencében. S szerencsére a felnőttválogatottnál már egyikük előtt sem tornyosulnak adminisztratív akadályok. Persze csak ha a fejlődésük töretlen lesz. Ha nem is általános szabályként, de rájuk is érvényes, amit Németh Antal is megerősített: nem is az lényeges, hogy ki hol nevelkedik, hanem az, hogy minél előbb vesse meg a lábát a felnőttfutballban. A Preisinger Sándor vezette mostani U17-es válogatott játékosainak még nem kell megfelelniük eme kihívásnak. Rögzítsük azt, amit a korábbi kiváló csatár is mondott: a továbbjutás azt mutatja, tehetségesek a fiatalok, de korai lenne megjósolni, hogy mire vihetik. Michael Oenning egyetlen negatív megjegyzést sem kapott a szurkolóktól Szívesen visszatérne Magyarországra Michael Oenning jelenleg a Magdeburg vezetőedzője Fotó: AFP LABDARÚGÁS Régi családtagként üdvözölték a Vasas korábbi német vezetőedzőjét, Michael Oenninget, aki mostanra túltette magát a múlton, és a Magdeburgot igyekszik megmenteni a kieséstől. A német másodosztályban szereplő együttes trénere az előző hétvégén a Vidi-Debrecen (2-1), az NB Il-es Vasas- Vác (7-4), és az NB III-as III. Kerület-Vidi II. (4-3) bajnokit nézte végig a helyszínen.- Melyik magyar labdarúgót szemelte ki a Magdeburgnak?- Egyiket sem, a hétvégén nem játékosmegfigyelőként, hanem érdeklődőként mentem ki a magyar meccsekre. Érdekelt, hogy mennyit változott a magyar futball tavaly nyár óta és kíváncsi voltam néhány korábbi játékosomra. Murka Benedek és Király Botond nálam is játszott, olykor Kovács Milán is a felnőttcsapattal edzett. Szerencsére azt láttam, hogy jó formában vannak.- A Vasassal bronzérmet és Magyar Kupa-ezüstöt nyert, majd a legutóbbi idényben kiesett a csapat az élvonalból. Hogyan fogadták a szurkolók?- Mint a régen látott családtagot. Néhány drukkerrel beszélgettem, és egyetlen negatív megjegyzést sem kaptam, úgy látom, mindenki próbál a szépre emlékezni. Ezért is szeretek Magyarországra jönni, Budapest szinte a második otthonommá vált.- Sokáig emésztette magát, miután kiesett a Vasassal?- Kellett némi idő, de mostanra túlléptem a történteken, a Magdeburg szakvezetőiéként egyébként sem rágódhatom a múlton. Igazából egy percre sem bántam meg, hogy annak idején belevágtam a magyarországi kalandba. Más futballkultúrában, idegen környezetben próbáltam eredményt elérni, ennek köszönhetően sokat tanultam. A távolabbi jövőben, ha úgy hozza az élet, szívesen dolgoznék ismét Magyarországon.- Nehezebb eredményt elérni a német másodosztályban, mint a magyar élvonalban?- A német másodosztályban talán gyakoribbak a három-négy gólos, nagy különbségű győzelmek, az NB I-ben az azonos szintű csapatok között többnyire egy gól döntött. A 2. Bundesligában talán kicsit gyorsabb a játék, a magyar élvonalban viszont több a párharc, úgyhogy maradjunk annyiban, mindkettőben nehéz bizonyítani.- A Vasasnál töltött idény után felüdülést hozhatott, hogy minőségi edzőpályán készülhetnek, megfelelő orvosi stábbal és szakmai háttérrel.- A Magdeburgnál nem panaszkodhatom a körülményekre, nagy stábbal dolgozunk, az akadémiára is bátran támaszkodhatok. Emellett hazai meccseinket csaknem harmincezer néző előtt játszszuk. De nem szeretném kritizálni az angyalföldi viszonyokat. Korábban a Nürnberg és a Hamburg vezetőedzőjeként a Bundesligában dolgoztam, az ottani állapotokat nem szabad a magdeburgiakhoz hasonlítani, a német futballt meg nem érdemes a magyarhoz.- Mostani klubjával a tizenhatodik, osztályozót jelentő helyen állnak, két ponttal megelőzve a kieső helyen szerénykedő Duisburgot. Sikerülhet kivívniuk a bennmaradást?- Reménykedem benne. Télen négy minőségi erősítéssel felérő labdarúgót szerződtettünk, az új esztendő első négy meccséből hármat megnyertünk, és bár az utóbbi időben kicsit megtorpantunk, játékunk folyamatosan fejlődik, ezért bízom a csapatban. Babják Bence/NS JEGYZET Evilági bugyrok Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu A Mucsajröcsöge-Halászivadász semmitmondó, a sportág legalacsonyabb osztályában kiírt futballmeccse előtt a játék vezetője váratlan kérdéssel fordult a házigazdákhoz. „A pálya melletti kamerás ember kinek készít felvételt?” - hangzott a meglepő felvetés a sípos embertől. De tényleg, kinek? - néztek egymásra tágra nyílt szemekkel a hazaiak, mert a válasz kapásból nem adta magát. Aztán jött a velőig ható felelet: a helyi tévének. Micsoda?! Na bumm, akkor jó, meg egyebek. Vagyis, így semmi akadálya, rögzítheti a perceket a derék médiamunkás. Ám készüljön jól fel! Pörgős küencven perc vár a fiúkra (meg az öregebbekre, akik között akadt hatvanon felüli szenior is), érdemes lesz résen lenni, egy megyei III. osztályú öszszecsapás sok kihívást tartogat a sajtó jeles képviselőjének - viccelődtek némelyek. A pályára nyugalmasan sétáló „footballisták” gyorsan túltették magukat azon a tényen, hogy amit majd egymás ellen és a másikkal művelnek, az immár megmarad az örökkévalóságnak, a vendéglátók kispadon ülő tagjait azonban nem hagyta nyugodni a téma. Miért kérdezte a sport, hogy mire ez a felvétel? Neki nem mindegy? Abban a korban, amikor szinte minden - persze leginkább fiatal - néző mobiltelefonnal érkezik a meccsre, és nemcsak fotót készít, de videót tölt fel és egyéb tartalmakkal boldogítja mindazokat, akik hasonszőrűként, de másik mérkőzésen élvezik ki a mennyei megyei minden pillanatát. Nos, éppen itt, ebben van a kutya elásva! Negyvenöt percnyi tanakodást követően a szünetben a játékvezető-asszisztens adott karakteres választ arra, ami kézenfekvőnek tűnt. A spori okfejtése a legutóbbi továbbképzéshez kapcsolódott, ahol nyomatékosították a bírókban: csak az készíthet felvételt a mérkőzésről, aki ehhez engedélyt kapott a szövetségtől, az illetékes igazgatóságtól. A háttér megértéséhez a fogadási csalások adják a megvilágosodást (a téma miatt persze inkább az elborulást). Akár hiszik, akár nem, Ázsiában akadnak helyek, ahol a mi kis futballunk legalsóbb szintje is alkalmat kínál arra, hogy pénzt keressenek egyesek. Tekintve, hogy a hazai szövetség nyilvántartásában szerepel az adott találkozó, vagyis az már hivatalosnak minősül, lehet tenni a téteket. A még meglepőbb tény, hogy várhatóan az edzőmeccsek nem kerülnek rögzítésre az adatbankban, nehogy alapot szolgáltassak a bundázásra. Lám, így érte el a mi „mennyeink” a pokol bugyrait. És ez nagyon is e világi történet.
