Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-24 / 94. szám
2019. ÁPRILIS 24., SZERDA GAZDASÁG y Többet keresnek a fővárosiak, de az ingatlanok is drágábbak Egy kutatás szerint Budapesten több mint kétszer annyi ideig kell dolgoznia egy fiatalnak egy 60 négyzetméteres lakásért, mint vidéken. Egyhavi keresetbe kerül a lakások négyzetmétere a Közép-Dunántúlon és Észa k- Magya rországon. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KUTATÁS Több mint kétszer annyi ideig, 8,5 évig kell dolgoznia egy budapesti fiatalnak ahhoz, hogy a fizetéséből egy 60 négyzetméteres ingatlant vegyen, mint egy északmagyarországinak - derült ki a Takarék Index elemzőinek kutatásából. A vizsgálat szerint az ingatlanárak jelentős regionális különbségei miatt egy háromgyermekes család a fővárosban állami támogatásként egy új lakás értékének harmadát, egy községben majdnem a kétharmadát kaphatja meg. Az elemzők számításai szerint Budapesten átlagosan 1,71 havi jövedelmet kell kifizetni egy négyzetméter lakásért, Észak-Alföldön 1,31 havi régiós átlagbért, Nyugat- Dunántúlon 1,29-et, Dél-Alföldön 1,05-öt, Dél-Dunántűlon 1,03-at. Kevesebb mint egyhavi keresetből lehet megvenni a lakások egy négyzetméterét Hány havi kereset egy négyzetméter lakás ára A lakásárak és a jövedelmek egymáshoz viszonyított aránya régiónként. A számításhoz a 2018-as régiós nettó átlagkereseteket és a médián fajlagos lakásárakat vettük alapul Budapest Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Magyarország MW-grafika, forrás: TAKARÉK Index és KSH, fotó: Shutterstock Közép-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon. Egy új lakás esetében az állami támogatás a két gyermeket vállaló családoknak Budapesten az átlagos vételár kevesebb mint 10 százalékára elég, egy községben viszont majdnem 20 százalékára is. A megyeszékhelyeken majdnem 16, a városokban valamivel több mint 16 százalékot tesz ki a tá-A csők egyszerűbbé teszi az indulást A támogatási arányokban jelentkező különbség megyék szerint is megmutatkozik. A használt lakásokat illetően Győr-Moson-Sopron és Pest megye kivételével bőven 10 százalék felett mozog a támogatási arány a két gyermeket nevelő családok esetében. A legnagyobb segítséget az állami támogatások Nógrád megyében kínálják, ahol a megvásárolandó otthon értékének átlagosan 36,6 százalékát teszi ki az állami támogatás, de Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is meghaladja a 20 százalékot az arányszám. mogatás. A legnagyobb különbség a három gyermeket vállaló, 60 négyzetméteres új lakást vásárló családok esetében jelentkezik: a fővárosban a lakás értékének 32,5 százalékát éri el az állami támogatások öszszege, a többi településtípuson azonban a lakás értékének a felét is meghaladja, a megyeszékhelyeken és városokban 51-59 százalékos mértékű az arány, míg a községekben majdnem 62 százalék. A használt lakásokra felvehető támogatás a fővárosban két gyermeket vállaló házaspár esetében egy átlagos árú, 60 négyzetméteres lakást illetően a vételár kevesebb mint 5 százalékára elég. A községekben viszont majdnem 30 százalékot tesz ki ez az arány, míg a megyeszékhelyeken 10, a városokban pedig 15 százalékot. A tavalyi negyedik negyedévben megvásárolható szabad, új fővárosi lakások árát alapul véve a két gyermeket vállaló, 60 négyzetméteres lakást vásárló családoknak adható állami támogatások öszszege Külső-Pesten 9,9, Belső-Pesten 7,8, Budán 7,1, míg a belvárosban a lakás értékének 5,6 százalékát teszi ki. A három gyermeket vállalók Külső-Pesten 33, Belső-Pesten 26, Budán 23,5, míg a belvárosban 18,7 százalékos támogatási arányt érhetnek el. HÍREK Nőtt a fogyasztói bizalmi index FELMÉRÉS A lakosság munkanélküliségtől való félelme még soha nem volt olyan alacsony, mint most áprilisban - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. A kimutatásból az is kiderül, hogy a fogyasztói bizalmi index értéke január óta javul, ennél magasabban utoljára tavaly szeptemberben állt A fogyasztók várható pénzügyi helyzetüket áprilisban kissé rosszabbnak, megtakarítási lehetőségüket viszont kedvezőbbnek érezték, mint márciusban. A GKI arra is felhívja a figyelmet, hogy az ipari és az építőipari várakozások pesszimistábbak lettek, minta korábbi időszakban. MW Éjjeli repülési tilalom lesz nyáron BUDAPEST Augusztustól bevezetik a repülési tilalmat Budapest felett éjfél és hajnali öt óra között, ilyenkor tervezetten nem szállhatnak majd fel és le repülőgépek a Liszt Ferenc repülőtéren. Az erről szóló megállapodást Tarlós István főpolgármester és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be. Tarlós azt mondta: adódhatnak azért rendkívüli helyzetek, amikor éjjel is leszállási lehetőséget kell majd biztosítani repülőknek. Palkovics közölte, hogy szankcióként zajvédelmi díjat vezetnek majd be, valamint az érintett lakosság számára újból meghirdetik az ablakszigetelési programot. MTI Sokat javulhat a versenyképesség Vitályos Eszter szerint befektetés az emberek fejlesztése Fotó: MTI Emelték az ökogazdálkodás támogatását Jó lehetőség a ERŐFORRÁSOK A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legversenyképesebb országa között legyen, ehhez hozzájárul az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (Efop) is, amely az egyik legnagyobb területet képviseli az uniós fejlesztések között - mondta a Magyar Nemzetnek az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. A lap keddi számában megjelent interjúban Vitályos Eszter elmondta, a humán fejlesztések területe a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kaphat a teljes pénzügyi kereten belül. A mostani ciklusban közel 981 milliárd forint áll az Efopban a rendelkezésünkre. Ha pedig optimistán számolunk, akkor az 1000-1100 milliárdot is elérhetjük - fogalmazta meg az államtitkár. Vitályos Eszter hozzátette, a csaknem ezermilliárdból 663 milliárd forintot meghaladó összeget juttattak el a pályázatok nyerteseinek. Példaként említette, hogy az iskolai lemorzsolódást szolgáló fejlesztésekre és a köznevelésre, valamint a mindenki számára elérhető felsőoktatás megteremtésére 350 milliárd forintot meghaladó összeget fordítottak. A pénzből jut a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi sikeres teljesítésének támogatására is, csakúgy, mint a digitális tananyagok és eszközhasználat fejlesztésére. A 2014-2020-as ciklusban a program teljes keretéből jelentős összeget, több mint 148 milliárd forintot fordítottak az egészségügyre. A szociális területre több mint 350 milliárd forint jutott. MW Kevesebben élnek már közmunkából FOGLAKOZTATÁS Az év első két hónapjában alig 12 milliárd forintot költött a kormány közmunkaprogramokra, ami a rekordalacsony közfoglalkoztatásnak köszönhető. A Belügyminisztérium adatai szerint februárban az átlagos létszám 117 831 fő volt, ami januárhoz képest 1,2 százalékos, tavaly februárhoz mérten 23,6 százalékos csökkenés. Ennél alacsonyabb adatot 2014 májusában mértek, akkor 113,6 ezer főre esett viszsza a közfoglalkoztatottak száma - írja a Világgazdaság. A közmunka leépítése a kormány célja, az egyre súlyosabb munkaerőhiány csökkentésének egyik forrásaként tekint a közmunkásokra, a létszámcsökkenést a piac érte el. A közmunka az ország legelmaradottabb keleti megyéiben jellemző, de jelentős változás, hogy az elmúlt évek béremelkedései miatt ezekben a régiókban is havonta százezer forinttal vihet haza többet egy kétkeresős család a közmunkásbérhez képest. A foglalkoztatók is változnak: mivel a munkaerőhiány miatt kevésbé válogathatnak, egyre bátrabban fordulnak olyan munkavállalókhoz, akik akár évtizedek óta nem voltak aktívak a munkaerőpiacon. A Magyar Államkincstár szerint az első két hónapban 11,6 milliárdot fordítottak a Start munkaprogramra, így az éves kiadás akár bőven 80 milliárd forint alatt maradhat. MW ZÖLDAGRÁRIUM Jelentősen, háromszorosára növelte az Agrárminisztérium az ökológiai gazdálkodásra igényelhető támogatás keretösszegét - közölte az MTI. A 36 milliárd forintra növelt pályázati keretből a biogazdálkodóknak is több lehetőség jut. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője kiemelte: ezzel a lépéssel mérföldkőhöz érkezett a hazai biogazdálkodás, az idei pályázat eredményeként összesen 96 ezer hektár terület részesül támogatásban, amelyből 88,7 ezer hektár az újonnan ökológiai művelésbe vont terület. Drexler Dóra emlékeztetett: Európa jelentős része az úgynevezett zöldebb agrárium felé halad, emellett a nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy az ökológiai gazdálkodás ma világszerte a legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ágazat. Az EU teljes ökológiai piaca 2017-ben 34,3 milliárd euró volt, amelyik ország tehát időben felismeri az ebben rejlő agrárgazdasági potenciált, komoly versenyelőnyre tehet szert. Magyarországon 2017- ben mintegy 200 ezer hektár számított ökológiai művelésű területnek, a pályázati keret megnövelésével az ilyen területek 300 ezer hektárra nőhetnek, 2020 végére pedig elérhetik a 350 ezer hektárt. Magyarország az ökológiai művelésű területek nagysága szerint csak az ötödik helyen áll a régiós rangsorban, az ökoterületek aránya és a biotermelők száma alapján azonban már dobogós helyen vagyunk, az elmúlt évtizedben pedig 62,6 százalékos bővülést ért el az ökológibioáru ai mezőgazdasági ágazat Magyarországon. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az ökogazdálkodásba bevont ültetvények és szántók aránya kedvező mértékben növekszik, a legjobban az állatoknak legelőül is szolgáló gyepterületek nőhetnek. Mészáros Dóra, a Hungária Öko Garancia Kft. júniusban hivatalba lépő ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy az ökogazdálkodást támogató program segíti a kitűzött célok, azaz a biodiverzitás és talajtermékenység megőrzését, fenntarthatóságát, a vidéki munkahelyteremtést, miközben fontos, hogy a támogatott területekről származó alapanyagokat élelmiszerré kell feldolgozni és úgy forgalomba hozni, ez a lakosság egészséges élelmiszerekkel való ellátását is serkenti. MW A támogatott területek közül 88,7 ezer hektárt újonnan vontak be az ökológiai művelésbe Fotó: MTI
