Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-02 / 77. szám

2019. ÁPRILIS 2., KEDD GAZDASÁG 7 Válogatnak a munkák közül a diákok ÓRABÉR Azok a diákok, akik munkát keresnek, most már célzottan figyelik a lehetősége­ket, a szakmába vágó munka­típusokat. Bizonyos esetekben nagy a túljelentkezés, ezért az adott cég többkörös interjú so­rán dönt, ki lesz a megfelelő - mondta a Világgazdaságnak Kolozsváry Júlia, a MŰISZ Is­kolaszövetkezet munkatársa. Az iskolaszövetkezet tapaszta­latai szerint a nyári időszakban a középiskolákból felszabadu­ló diákok vannak többségben, s általában a szaktudást nem igénylő munkákat részesítik előnyben. A bérekkel kapcso­latban kiemelte: általános ten­dencia, hogy a diákok a nettó ezer forint alatti órabért kínáló munkákat már meg sem nézik. Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet cégvezető­je közölte: a diákok általában 1000-1500 forintos bruttó óra­bérért dolgoznak, amiből 15 százalékos személyi jövede­lemadót fizetnek. A havi át­lagos ledolgozott óraszám az iskolaszövetkezetnél 40-60 óra körül alakul. Szakmai gyakor­lati munkák esetében átlago­san havi 100-120 órát vállal­nak a diákok, míg a többi lehe­tőség keretében átlagosan ha­vi 60-80 órát dolgoznak. A nyá­ri időszakban akár heti 40 órá­ban is szívesen dolgoznának a diákok, és ezt a lehetőséget so­kan meg is adják. MW A parlament megszavazta a családvédelmi törvényt Elfogadott akcióterv Az Országgyűlés tegnap elfo­gadta a családvédelmi akció­terv bevezetéséhez szüksé­ges törvénymódosításokat. Idén 40-50 milliárd forintba kerülnek az intézkedések, jö­vőre a költség 270-300 milli­árd forint lehet. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ORSZÁGGYŰLÉS A parlament tegnap 176 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 6 tartózko­dás mellett hagyta jóvá a csa­ládvédelmi akcióterv beveze­téséhez szükséges törvénymó­dosításokat. Novák Katalin az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma (Emmi) családpolitiká­ért felelős államtitkára komoly eredménynek tartotta, hogy a vitában résztvevő pártok is ki­jelentették: a családok segítése mindenkinek fontos, és intéz­kedésre van szükség a demog­ráfiai helyzet javítása érdeké­ben. Az elfogadott törvény ki­mondja: az állam kezesként fe­lel a központi költségvetés ter­hére a 2019. július 1. és 2022. december 31. között megkötött hitelszerződések alapján fo­lyósított babaváró támogatás­sal nyújtott banki kölcsönök­re. A módosítás érinti a szemé­lyi jövedelemadóról (szja) szó­ló törvényt, a babaváró támo­gatást, valamint a nagycsalá-Jelentős kedvezményeket kapnak a családok Fotó: Shutterstock dosok személygépkocsi-vásár­lási támogatásának szja-men­­tességét is. Az elfogadott, július 1-jén hatályba lépő javaslatban az áll, 2022 végéig igényelhető maximum 10 millió forintos, kamatmentes támogatás, há­zaspárok vehetik igénybe, ha a feleség legalább 18, de leg­feljebb 40 éves, a házaspár egyik tagja dolgozik vagy biz­tosított, büntetlen előéletű és nincs adótartozásuk. A törlesztés legfeljebb 50 ezer forint lehet, de ha úton van az első baba, a várandós­ság 12. hetétől felfüggeszthető a visszafizetés. Ha csak egyet­len gyermek érkezik a család­ba, a hitel mindenképpen ka­matmentes marad, de ha há­rom utód születik, a teljes ösz­­szeget elengedi az állam. A nagycsaládosoknak új, hétszemélyes autó vásárlásá­hoz legfeljebb 2,5 millió forin­tos támogatást nyújt az állam, maximum a jármű árának 50 százalékáig. Ez a lehetőség is 2022-ig áll fenn. Százmilliárdok a gyermekeseknek A Világgazdaság közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői úgy kalkuláltak, az idén 40-50 milliárd forintba ke­rülnek a kormány családpolitikai intézkedései és a középiskolá­sok külföldi nyári tanfolyama, de jövőre ez elérheti a 270-300 mil­liárd forintot. A családvédelmi akcióterv kiterjesztése a kétgyer­mekes családokra 45 milliárd forintos kiadással jár, ennél né­mileg kisebb hatása lesz a falu­si csők bevezetésének. Elemzők szerint a hétszemélyes autók vá­sárlása 2020 és 2022 között 35 ezer családot érinthet. A költsé­ge 40-50 milliárd forint lehet. HÍREK Albán bankot vásárolt az OTP BUDAPEST Az OTP Bank száz­­százalékos tulajdonába került a Société Générale Csoport albán leánybankja, a Ban­ka Societe Generale Albania SH.A. (SGAL), miután márci­us 29-én lezárult a pénzügyi tranzakció. A SGAL csaknem 6 százalékos részesedésé­vel Albánia ötödik legnagyobb bankja. MW Tovább csökkent az államadósság BUDAPEST A magyar gazda­ság egyre jobb teljesítményé­nek és a felelős költségveté­si gazdálkodásnak köszönhe­tően az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 73,4 százalékról 70,8 százalékára csökkent, miköz­ben a költségvetés hiánya a tervezett 2,4 százalék helyett 2,2 százalékon alakult tavaly - mondta tegnap Varga Mi­hály pénzügyminiszter. MW Suzukit vesznek a legtöbben AUTÓPIAC Márciusban 4,9 százalékos éves bővüléssel 13 391 új személyautót he­lyeztek forgalomba Magyar­­országon, az első negyedév­ben a gépkocsieladás 8,6 százalékkal 34 335 darabra nőtt - közölte a Carinfo.hu. A legtöbb személygépkocsit továbbra is a Suzuki értéke­síti, piaci részesedése 2058 autó eladásával meghaladta a 15 százalékot. MW Az M49-es Mátészalkától Csengerig halad Épül az új autósztráda BUDAPEST Épülhet hamaro­san a harmadik magyar sztrá­da a román határ felé, a Nem­zeti Infrastruktúra-fejlesz­tő (NIF) Zrt. ugyanis nemré­giben eredményt hirdetett az M49-esre vonatkozó pályáza­ton (Az M49 gyorsforgalmi út M3 autópálya-Mátészalka­­országhatár közötti kapcso­lat fejlesztésének előkészíté­se, M3 autópálya-Ököritófül­­pös közötti szakaszra vonat­kozóan engedélyezési és kivi­teli terv készítése) - adta hírül a Magyar Nemzet. Az ország keleti végében az M3-as autópálya háromfelé bomlik: maga a 3-as sztráda Beregdarócnál éri majd el az ukrán határt, tőle északra az M34-es Záhonyig épül ki, dél­re pedig az M49-es Mátészal­kánál ágazik el az M3-asból, és Csengerig, a magyar-ro­mán határig vezet. A 25 kilométeres pálya terve­it az Uvaterv Zrt. és az Unitef ’83 Zrt. konzorciuma készíti el 1,496 milliárd forintos költség­gel. A gyorsforgalmi út fejlesz­tését a kormány nemzetgazda­sági szempontból kiemelt köz­lekedési beruházássá nyilvá­nította. A csengeri gyorsfor­galmi határátkelő a harmadik lesz a magyar-román határ­­szakaszon: a jelenleg is műkö­dő M43-as (Nagylak) mellett már épül az M4-es keleti vé­gén a Berettyóújfalu-Nagyke­­reki szakasz. Ha elkészül az M44-es Békéscsabáig, akkor - negyedikként - a Gyulánál lé­vő határátkelő is ideszámítód­Hamarosan három sztráda visz a román határig Fotó: MTI hat, hiszen a két város közötti útszakasz felén már elkészült a kétszer két sáv. A csengeri átke­lő az erdélyi Szatmárnémeti és Nagykároly, az M4-es Nagyvá­rad és Kolozsvár elérését szol­gálja majd. A magyar sztrádák az erdélyi autópályákhoz csat­lakoznak. Az elmúlt évtizedekben az M3-as az ország keleti felének főútjává vált, a Nyíregyházá­ra és az ukrán határra vezető autópályáról számos leágazás vezet a megyeszékhelyekhez és határátkelőkhöz. Ilyen pél­dául az M21-es, amely Salgó­tarjánt és Somoskőújfalunál a magyar-szlovák határt köti össze az M3-assal. Várhatóan még idén elkészül a teljes, 52 kilométeres új út, így gyors­forgalmin, kétszer két sávon lehet majd megközelíteni Sal­gótarjánt. Tartanak a munká­latok az M25-ösön is, amely Egert köti be az M3-asba. Az M30-as Miskolcot, illetve a magyar-szlovák határt kap­csolja az M3-ashoz. Az új út összesen 56,7 kilométer hosz­­szú lesz, Miskolctól a már el­készült Tornyosnémeti-ha­­társzakaszig vezet, a szlovák R4-es gyorsforgalmi úttal te­remt kapcsolatot, és Kassán keresztül Eperjesre, sőt Pop­­rádra visz. Az M35-ÖS Debrecenig, il­letve a közelmúltban átadott újabb szakasz révén Berettyó­újfaluig juttatja el az M3-as utasait, ahol a pálya majd az M4-essel találkozik. MW Frissíteni kell banki adatainkat ÜGYFÉL A nemzeti bank újabb emlékeztetője szerint a 2017 júniusában hatályba lépett, a pénzmosás és terrorizmus­finanszírozás elleni törvény miatt a magyarországi hitel­­intézeteknek legkésőbb jú­nius 26-áig azonosítaniuk kell valamennyi ügyfelüket. Ez azt jelenti, hogy a bankok­nak új okmánymásolatokat kell begyűjteniük ügyfeleik­től, akiknek további nyilatko­zatokat is alá kell írniuk. A CIB Bank összes számla­vezetett és kapcsolt ügyfele érintett, s hasonló becslés jött az MKB-tól. A Magnet Bank ügyfélköréből hozzávetőle­gesen hét és fél ezer vállal­kozásnak és 23 ezer magán­­személynek kell azonosítania magát. A Budapest Bank la­kossági ügyfeleit nem érinti a kampány, mivel az adatokat a korábbi azonosítási folya­mat során rögzítették. A CIB Bank tavaly óta folyamato­san tájékoztat az átvilágítási kötelezettségről. A kampány­ban szinte valamennyi ügyfe­lét informálta, de még folytat­ja a tájékoztatást. A Sberbank már értesítette azokat az ügy­feleit, akikkel 2017. június 26-a előtt lépett üzleti kap­csolatba. A piacvezető pozí­cióiban lévő bankok, mint az OTP vagy az Erste, csak ápri­lisban kezdik el az értesítést. A nemzeti bank dönté­se értelmében nemcsak ha­gyományos módon, hanem videótelefonon is eleget lehet tenni az előírásoknak. MW Dupla juttatás a közmunkásoknak BUDAPEST Kétszeresére, 45 600 forintra nőtt az elhelyezkedé­si juttatás, amit azok a köz­munkások kapnak, akik még a közfoglalkoztatotti szerző­dés megszűnése előtt helyez­kedtek el a versenyszférában - mondta a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor. A pénzügyi tár­ca államtitkára kiemelte, az el­helyezkedési juttatást mintegy 110 ezren igényelhetik a Köz­foglalkoztatásból a verseny­­szférába elnevezésű program keretében. A szerződések át­lagosan nyolc hónaposak, ez azt jelenti, hogy a maradék hét hónapban a munkabéren felül összesen nettó 320 ezer, egy­éves szerződések esetén évi félmillió forint pluszjuttatásra számíthatnak az érintettek. A program célja, hogy a kellő motivációjú, szakképzettségű, munkára kész személyek ne a közfoglalkoztatásban, hanem a versenyszférában dolgozza­nak. Egy minimálbéres mun­kavállaló - gyermekszámtól függően - havi nettó 145 ezer forintot is megkereshet, ha a közfoglalkoztatotti szerződésé­nek lejárta előtt munkát talál a versenyszektorban. A nettó 45 600 forintos juttatást az igényelheti, aki legalább harminc nap közfog­lalkoztatotti jogviszony után el­helyezkedik a versenyszférá­ban, az összeg a munkabérén felül illeti meg. A támogatás­ra a mezőgazdasági idénymun­kások is jogosultak, nekik na­pi kétezer forint pluszjuttatás jár. Az elhelyezkedési juttatást eddig 14 ezren vették igénybe, a program időközben bővült, s már munkaerőpiaci szolgálta­tásokat, többek közt pszicholó­giai, álláskeresési tanácsadást, munkatanácsadást is biztosíta­nak - közölte Bodó. Az intézke­déseknek köszönhetően 2016 óta több mint százezer fővel csökkent a közfoglalkoztatot­tak száma. MW A cél az, hogy az álláskeresők a versenyszférát válasszák Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom