Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-15 / 88. szám

2019. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ KITEKINTŐ g SZEKSZÁRDI A hiányzó láncszem (amerikai animációs kalandfilm), 15 óra. Dumplin' - így kerek az élet (amerikai vígjáték), 17 óra. Kedvencek temetője (amerikai horror), 19.30. MEGEMLÉKEZÉS BONYHÁD Zsinagóga: megem­lékezés a holokauszt 75. évfor­dulója alkalmából, 16 óra. Be­szédet mond Filóné Ferencz Ibo­lya polgármester, Geiger And­rás, a Mensch Alapítvány alapí­tója és Pasitka Hermann, a holo­­kauszt-emlékmű tervezője. Percek tánca - zenés életrajzi memoár Szenes Hanna naplójából a Clean- Art Társulat előadásában, Szentki­rályi György zenéjével és tradicio­nális dallamokkal, 16.30. ILLYES-NAP SZEKSZÁRD Egyetemi kar: meg­nyitó beszédet mond prof. dr. Szé­­csi Gábor dékán, 14 óra. Rendha­gyó irodalomóra, 14.15. Dr. Feke­te Richárd: „hol szabadság van, ott szabadság van”. A versfilm pá­lyázat eredményhirdetése, 15 óra. Illyés Gyula szobrának megkoszo­rúzása, 15.45. Interaktív kiállítás Illyés verseiből - „Azt hittem, hogy az anyukám volt az utolsó, aki Jly­­lyést olvasott”. Megnyitó, 16 óra. HÚSVÉTI KÉSZÜLŐDÉS BÁTASZÉK Petőfi Sándor Művelő­dési Ház: a kézműves foglalkozást Szabóné Béda Anita és Csötönyi László vezeti, 17 óra. KEDD MOZI SZEKSZÁRD:A hiányzó láncszem (amerikai animációs kalandfilm), 15 óra. Dumplin' - így kerek az élet (amerikai vígjáték), 17 óra. Kedvencek temetője (amerikai horror), 19.30. KIÁLLÍTÁS PAKS ESZI: a Tolnai Fotós Víkend képeiből nyílik kiállítás, 14.30. Megnyitja Tisza Veronika művé­szetreferens, kommunikációs re­ferens, valamint dr. Kalotás Zsolt természetfotós, közreműködnek az iskola tanulói, Tábori Emese (ének) és Vidákovics Elián (vers). ELŐADÁS SZEKSZÁRDI Digitális Jólét Prog­ram Pont: Digitális evangelizáció - bemutatják azokat a módszere­ket, amelyekkel a digitális techno­lógiák segítségével teljesebbé le­het tenni a hitéletünket, 17.30. HÚSVÉTI KÉSZÜLŐDÉS GYONK Művelődési Ház: ünnepi készülődés Répási Jenőné tojás­festő népi iparművésszel 9 órától és egész nap közös tojásfadíszítés a Dózsa György téren. Életét kockáztatta a haditudósításokért AI Ghaoui Hesna Családjával érkezett pén­teken, a kora esti órákban Szekszárdra AI Ghaoui Hes­na külpolitikai riporter, új­ságíró, médiaszemélyiség, hogy előadást tartson élet­­útjáról és háborús tudósítá­sai kulisszatitkairól. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Nagy érdeklődés kísérte „Az Üveghegyen túl!”­­címmel tartott előadást, ame­lyet a Magyar Vállalkozói Sza­lon szervezésében péntek este a Hotel Meropsban tartottak. A1 Ghaoui Hesna Prima Pri­­missa díjas szerkesztő, ripor­ter, a Magyar Televízió koráb­bi tudósítója az elmúlt években több mint húsz országból, a vi­lág számos háborús övezetéből adott tudósításokat, elsősorban a Közel-Keletről, melyhez szo­rosan kötődik. A1 Ghaoui Hesna édesap­ja szíriai, édesanyja magyar származású, szülei Magyaror­szágon ismerkedtek meg. Pá­lyájával kapcsolatban elmesél­te, hogy első szakmai sikere a 2006-os libanoni háborús ese­ményekhez fűződik, amikor sikerült rábeszélnie az akkori Panoráma műsor főnökét, hogy engedje ki a helyszínre tudósí­tani. Huszonévesen az utolsó pillanatban sikerült golyóálló mellényt szereznie kollégáival, amelynek a hátán lévő Határőr­ség feliratot átírták „Press”-re, azaz Sajtóra. Ahogy fogalma­zott, minden viszontagság és veszély ellenére imádja a mun­káját, mert az elképesztő érzés, hogy a történelem ott formáló­dik körülötte, olyan a számára, mintha két lépéssel a föld felett járna. Hesna elmesélte, hogy a Ma­gyar Televízió külpolitikai szer­kesztőségének megszűnése után Bábel címmel indult mű­sora, amelyben lehetősége volt Afganisztánban is forgatni. Forró helyeken járt, háborús helyszínekről tudósított AI Ghaoui Hesna tévériporter Fotó: Makovics K. Nem sokkal a konvojuk után robbant fel egy bomba, és félő volt, hogy őket is felrobbantják. Hesna elmondta, hogy jelen­leg főállásban édesanya, hi­szen egy 5 éves és egy 8 hóna­pos kislány anyukája.- Most vagyok először Szek­­szárdon, de a későbbiek során tervezem, hogy visszatérek egy bortúrára, mert nagyon kedve­lem a helyi borokat, és szerek ném megismerni a szekszárdi borvidéket - mondta lapunk­nak A1 Ghaoui Hesna. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Könyve is megjelent a félelemről Hesna elmondta, hogy bár fo­lyamatosan arról beszél, hogy a félelemtől nem szabad félni, de a civil életben ő is fél. Egy­­egy utazása előtt egész éjsza­ka hánykolódott, és feltette magának a kérdést, megéri-e vajon egy-egy tudósítás, ha az lesz a vége, hogy meghal. A félelemről egy mesekönyve, Holli a hős és egy „Iránytű a ki­hívásokhoz”, a Félj bátran című könyve is megjelent. AI Gha­oui Hesna a szekszárdi előadá­sán is kiemelten kezelte a fé­lelem érzését, amely persze akár motiváló erő is lehet vész­helyzetekben, ha az egyén fel­készül rá, és megtanulja meg­felelően kezelni. „Természe­tesen félek. Mint mindannyi­an. (...) Tudósítóként, társként, anyaként, félig arab nőként, magyar állampolgárként ku­takodtam, és rájöttem, hogy a félelem üzemanyagként műkö­dik bennünk, ami kihozhatja a legjobb és a legrosszabb olda­lunkat is. De vajon mitől függ, hogy melyiket? Erre kerestem a választ, amikor elindultam a félelem feltérképezésének az útján" - írja többek között a könyvében. Megnyugtató, hogy ilyen aktívak Tolnán a polgárőrök TOLNA - Az elmúlt esztendő si­kerév volt a tolnai polgárőrség számára is - fogalmazott dr. Szilák Mihály, a Tolnai Polgár­őrség Közhasznú Egyesület el­nöke a civil szervezet közgyűlé­sén. A mözsi Berkenye vendég­házban pénteken rendezett ese­ményen elhangzott: a polgárőr­ség jó színvonalon, maradékta­lanul ellátta a feladatait stabil gazdálkodás mellett. A 18 ta­got számláló szervezet tavaly 250 napon összesen 2815 órá­nyi szolgálatot adott. Ebből kb. 250 órányit a rendőrökkel, kö­zel száz órát a közterület-fel­ügyelettel közösen. A lovas pol­gárőrök 260 órányi fogatos szol­gálatot teljesítettek. A rend ön­kéntes, civil őrei emellett a he­lyi rendezvények biztosítását tavaly is kifogástalanul látták el. Az elnök szerint idén csak egy dologban lenne kívánatos némi változás: jó lenne, ha a lét­szám 3-4 fővel bővülne. áí Wiesner Csaba, a Tolnai Rendőrőrs parancsnoka kivá­lónak minősítette az együttműködé­süket Széles János, a megyei pol­gárőrszövetség elpöke ezúttal is elismerően nyilatkozott a tol­nai polgárőrökről, megköszön­ve munkájukat. Wiesner Csa­ba, a Tolnai Rendőrőrs parancs­noka kiválónak minősítette az együttműködésüket, és hang­súlyozta, hogy nagy szükség van a polgárőrök munkájára. A közgyűlésre meghívást kapott Kiss Géza is. A tolnai Nemere-Silvano Kft. ügyve­zetője azt mondta: sokszor ta­pasztalja, hogy a polgárőrök az éjszakai órákban is járőröz­­nek, az állampolgárok számá­ra megnyugtató, hogy ilyen ak­tív a szervezet. Megköszönte a polgárőrök családtagjainak is a türelmet. Felajánlotta, hogy évente egy alkalommal meg­vendégeli a tagságot. A közgyűlés végén elisme­réseket adtak át. Idén Rikker Józsefné, Schuck-Orbán Eri­ka, Szilák Henrietta, Schuck Dezső, Bánhegyi Tamás és Bán­hegyi Mónika munkáját kö­szönték meg ilyen módon. S. K. HAJDAN 60 ÉVE Szakoson épült „a me­gye legszebb, legnagyobb falu­si kultúrháza, községfejleszté­si alapból, több mint egymil­lió forintos költséggel. (...) Épí­tészeti érdekesség, hogy az emelet mindkét oldalon nyolc­van-nyolcvan centivel széle­sebb lesz a földszintnél.” 60 EVE a Bonyhádi Zománc­gyár újabb cikkel bővítette export-termelését. „Vietnam részére - ahova a múlt eszten­dőben már szállítottak bony­hádi rizsestálakat - megkezd­ték hatvanezer darab zomán­cozott tányér gyártását.” 60 EVE valószínűleg nem elő­ször írta meg az újság, hogy „Háry János valóban élt, szek­szárdi fazekas volt.” Kusinsz­­ky Endre szerint az 1850-ben elhunyt Háry János „kedvelt alakja volt Szekszárdnak. Ala­csony, sovány emberke volt, s némi lőcslábbal rótta élete út­jait.” 50 EVE az értényi téesz mező­gazdaságilag hasznosíthatat­­lan, mocsaras területen két, összesen harmincnégy hold­­nyi halastó létesítésébe fogott. „A majdnem hatszázezer fo­rintos beruházási költség fe­lét a tsz saját erőből, felét az állam fedezi. A közeljövőben tizenötezer ivadékot telepíte­nek.” 50 ÉVE „Györkönybe látogatott a pécsi Pedagógiai Főiskola orosz nyelv és irodalmi tan­székének vezetője, dr. Sely­mes Ferenc, továbbá dr. Sip­­tár Ernő docens és Hans Weil lektor. A meghívott vendégek előtt Gold Imréné, a helyi álta­lános iskola magyar-orosz-né­­met szakos tanára tartott nagy sikerű bemutató taní­tást.” 50 ÉVt: a Szekszárdi Dózsa és az MTK barátságos mérkő­zést játszott egymással a me­gyeszékhelyen. A 2:2-es dön­tetlennel véget ért meccsen a szekszárdi csapatból Török és Freppán, az MTK-ból Takács és Török volt a góllövő. 35 EVE „aranygyűrűt kapott Prantner József szekszárdi cipész kisiparos fél évszáza­dos munkája elismeréseként. A KIOSZ országos vezetése ál­tal létrehozott kitüntetésben azok részesülhetnek, akik 50 éven át folytattak kisipari te­vékenységet.” 35 ÉVI: „várakozáson felül jól si­került Ibusz-úton vett részt 20 döbröközi dolgozó a takarék­­szövetkezet szervezésében: életükben először ültek repü­lőgépen a Budapest-Moszkva és Leningrad-Budapest úton. Moszkvából gyorsvonattal mentek Leningrádba.” 25 ÉVE „több száz ember vára­kozott reggel Szekszárdon, az OTP megyei fiókja előtt. A sor­­banállás oka: csütörtökön kez­dődött az OTP kedvezményes részvényvásárlási program­ja, melynek keretén belül OTP részvényeket lehet jegyeztetni kárpótlási jegyért 2:3 átváltá­si arányban.” 25 ÉVE „útra keltek a Pécsi Ál­latkert lakói. No, nem szaba­dultak ki, vitték őket, mégpe­dig Szekszárdra, a Gyerme­kek Házába sok apró és na­gyobbacska gyerek nem kis örömére. Az ovisok már teg­nap délelőtt megszemlélték a kicsit szomorú szemű rókát, a csuklyás majmot, a makákót, a tarajos sült.” 25 ÉVE, 1994. április 15-én el­hunyt Csányi László költő, író, irodalomtörténész, a Tolna Megyei Népújság nyugalma­zott szerkesztője. A lapban kö­zölt nekrológ arra is emlékez­tetett, hogy „szerkesztőségi műhelyt teremtett, pártfogol­ta a hozzá fordulókat, tanítot­ta a pályakezdőket, támogatta a politika által a pálya szélére taszítottakat.” Szeri Árpád Csányi László író, költő, lapszerkesztő Fotó: Bakó Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom