Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-10 / 84. szám

2019. ÁPRILIS 10., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Orbán Viktor: Európa civilizációs válságban van A Kelet Nyugatra jött * '■ 4* Orbán Viktor Maróth Miklóssal (balra), az Avicenna-intézet igazgatójával az avatáson Fotó: MTI Már a nyáron elindulhat a menekültek áradata FENYEGETÉS A terrorveszély és a migrációs nyomás németor­szági növekedésére számít a német szövetségi alkotmány­védelmi hivatal (BfV) volt ve­zetője. Hans-Georg Maassen a magyar közmédiának adott in­terjújában arról beszélt, hogy a migráció és a terrorizmus egy­mással összefüggő veszélyei a német pártrendszer felbomlá­sához vezethetnek. Kiemelte, a Németországba érkező me­nedékkérők száma csökkent 2015-höz képest, de a zsilip to­vábbra is nyitva van. A szakértő szerint Közép-Ke­letről és Afrikából hatalmas méretű menekültáradat fenye­get, és akár nyáron, vagy ősszel megindulhat. „Nem látom, hogy a Frontex, az EU vagy a nem­zeti határvédelem mindenhol megtette volna a megfelelő in­tézkedéseket, hogy Olaszorszá­got, a görög szigeteket és Euró­pát és közvetve Németországot megvédjék” - mondta a BfV ve­zetője. Már 2015-ben jelezte, hogy a menedékkérők között terroristák is vannak. Szerin­te Németországban a radikális iszlamizmus ága a szalafizmus, amely elutasítja demokratikus berendezkedést és az iszlám jogrend (saría) alapján műkö­dő állam kiépítésére törekszik. Az irányzat híveinek számát 11 500-ra becsülik, 2000 főről feltételezik, hogy terrortáma­dást hajthat végre. MW Orbán Viktor tegnap felavatta az Avicenna Közel-Kelet Ku­tatások Intézete épületét. A kormányfő szerint az orien­talisztika stratégiai fontossá­gú tudományággá vált. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PILISCSABA Az Európát érintő migrációs válság valójában ci­vilizációs válsággá szélesedett, a Kelet Nyugatra jött - mond­ta tegnap a miniszterelnök az Avicenna Közel-Kelet Kutatá­sok Intézete piliscsabai épü­letének avatásán. Orbán Vik­tor kifejtette: az iszlám kultúra űj területeket foglal magának, egyre nagyobb számban tele­pednek le muszlimok Nyugat- Európa városaiban, méghoz­zá önálló tömbökben. így má­ra az orientalisztika tudomá­nyának földrajzi értelemben vett kutatási területe sem hatá­rolható egyszerűen körül: ma már nemcsak azt kell kutatni, mi zajlik tőlünk keletre, hanem azt is vizsgálni kell, mi történik tőlünk nyugatra - mondta, ki­emelve a Kelet-kutatás tudo­mányának ebből fakadó straté­giai jellegét. Orbán Viktor arról is be­szélt, hogy Európa politikai il­lúzióban ringatja magát, ami­kor azt gondolja, hogy az isz­lám világából jött emberekkel együtt nem kapja meg azokat a törvényeket, szokásokat és konfliktusokat is, amelyek e kultúrán belül hosszú évszá­zadok óta léteznek. A kormánypártok kampánya az ajánlások leadása ellenére folytatódik, a több ezer aktivis­ta országszerte gyűjti az aláírá­sokat a miniszterelnök hétpon­tos bevándorlásellenes prog­ramjának támogatására is. Ha­sonlóan nagy aktivitást tanú­sítottak a kormánypárt hívei „Mi, magyarok ezer éve azt választottuk, hogy a Nyugat­hoz akarunk tartozni, de úgy, hogy közben nem feledkezünk az európai parlamenti (EP-) vá­lasztáson való induláshoz szük­séges számú ajánlás össze­gyűjtésénél is. Á Magyar Nem­zet értesülései szerint még a tavalyi parlamenti választási kampányhoz képest is eredmé­nyesebbek ebből a szempont­ból az idei első napok. meg a keleti származásunk­ról” - fogalmazta meg, hozzá­fűzve: büszkék vagyunk rá, ezért kutatjuk és ápoljuk eze­ket a gyökereket. Beszéde végén Orbán Viktor hozzátette: régi igazság, hogy más kultúrák megismerése erősíti a saját kultúra iránti el­kötelezettséget. Reményei sze­rint az Avicenna-intézet éppen ebben fogja tovább segíteni az országot és a kormányt, hogy megerősödve saját kulturális, keresztény, európai mivoltunk­ban jó partnerei lehessünk az arab világ országainak. HÍREK Cél az átlátható gazdálkodás BUDAPEST A megerősödő szakképzés stabil gazdasá­gi hátterét biztosítja az újon­nan bevezetett kancellári rendszer - mondta Palkovics László innovációs és techno­lógiai miniszter. Közlése sze­rint a tárcavezető a kancellá­roktól a szakképzési centru­mok felelős, átlátható és pro­fesszionális gazdálkodását várja el. Működésük alapvető célja, hogy menedzserszem­lélettel támogassák a centru­mok főigazgatóit elsődleges feladatuk ellátásában, az in­tézmények oktatási színvona­lának hatékony felügyeleté­ben. A kancellári rendszer be­vezetése garancia a közpén­zekkel való felelős, átlátható és elszámoltatható gazdálko­dásra is. MW Óvodaátadó a Felvidéken FELSŐTÚR A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a külhoni magyarság és a velük élő többségi nemzetek kap­csolatát is javíthatja - jelen­tette ki tegnap Soltész Mik­lós, a Miniszterelnökség egy­házi és nemzetiségi kapcso­latokért felelős államtitkára a felvidéki Felsőtúron, ahol át­adta a program részeként fel­újított helyi magyar nyelvű óvodát. Az államtitkár az ün­nepélyes átadón elmondta: az óvodafelújítási program is jelzi, hogy a magyar kormány­nak nagyon fontos a helyi ma­gyarság megmaradása. MW Hosszú sorok a Fidesz standjainál A határvédelem költségeinek felét követeljük Brüsszel nem fizet A fizikai határzár 270 milliárd forintba került Fotó: MTI Ötvenmillió fát ültetnek majd el HATÁRVÉDELEM Az Európai Bi­zottság a mai napig nem tett eleget Orbán Viktor határo­zott és többször is megismé­telt kérésének, hogy az Eu­rópai Bizottság térítse meg a magyar határvédelem költsé­geinek a felét - értesült a Ma­gyar Nemzet. A lap emlékezte­tett, nem véletlen, hogy a mi­niszterelnök által a bevándor­lás megállítására pénteken meghirdetett hétpontos prog­ram 5. pontja így szól: Brüsz­­szel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térít­sék meg a határvédelem költs ségeit! A lap emlékeztetett, hogy egy viszonylag régi követelés­ről van szó, Orbán Viktor még 2017. szeptember 1-jén írt le­velet ez ügyben Jean-Claude Junckernek, az Európai Bi­zottság elnökének. Ez állt ben­ne: „Az európai határok vé­delme és az európai szolidari­tás ügyében fordulok Önhöz. Mint azt Ön is jól tudja, Ma­gyarország a migrációs vál­ság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét elő­író schengeni szabályokhoz. A kerítés megépítésével, há­romezer határvadász kiképzé­sével és szolgálatba állításával hazánk nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az ille­gális bevándorlók áradatával szemben.” A miniszerelnök így foly­tatta: „A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határ­védelem ügyében a gyakor­latban is érvényesüljön. Meg­győződésünk, hogy Olaszor­szághoz és Görögországhoz hasonlóan a magyar olda­lon felmerült, de közös euró­pai érdekeket szolgáló, rend­kívüli költségek viseléséből az ilyenkor szokásos módon az Európai Uniónak is ki kell vennie a részét. Mi úgy tarta­nánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költ­ségként felmerült 270 milli­árd forintnyi (883,2 millió eu­ró) terhet felerészben az Eu­rópai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje.” A két évvel ezelőtti levél el­küldését az is indokolta, hogy a bizottság addigra már jó né­hány ország határvédelméhez hozzájárult anyagilag: Görög­ország az ígért 1 milliárd euró felét 2017-ben már megkapta, Olaszország 656 millió, Bul­gária 100 millió euróbán ré­szesül. Akkor a Miniszterel­nökség jelezte, ha Brüsszel fi­zet, a pénz visszakerül a költ­ségvetésbe. Egyúttal hangsú­lyozták, Magyarország a mig­rációs válság kirobbanása óta tartja magát az unió schenge­ni határának védelméhez, a határkerítés megépítésével, a határvadászok kiképzésével pedig Magyarország nemcsak saját magát, hanem a konti­nens minden polgárát védi az illegális bevándorlók áradatá­val szemben. MW Dobrev miatt távozhatott Gyurcsány BUKÁS Gyurcsány Ferenc tá­vozása egy 2009. március 13- 14-i titkos tokaji találkozón dőlhetett el, s az utolsó szót a felesége, Dobrev Klára mond­hatta ki - olvasható a Lakner Zoltán, Pungor András, Szabó Brigitta és Faragó József által írt Frontsebészet - A köztár­saság utolsó kormánya című könyvben. Eszerint a megbe­szélésen több változat is felve­tődött a jövőt illetően, egyebek mellett az, hogy Gyurcsány maradjon a háttérben mint irányító, s egy „báb” kerüljön a miniszterelnöki posztra. Vé­gül nem találtak olyan meg­oldást, hogy egyszerre lehes­sen elkerülni a gazdasági cső­döt és az MSZP várható politi­kai vereségét. Addigra Gyur­csány már a BBC-nek elismer­te, hogy az ország az állam­csőd szélére sodródott és IMF- hitelre szorult - írta a Magyar Nemzet. Tokajból hazafelé menet a miniszterelnöki konvoj meg­állt, s a Gyurcsány házaspár helyet cserélt a kormányőrök­kel. A kormányfő maga vezet­te a biztonsági autót hazáig, lassan haladtak, volt mit átbe­szélni az úton - áll a könyv­ben, amelynek szerzői megál­lapították: ekkor dőlhetett el a bukott szocialista kormányfő lemondása. Gyurcsány végül március 21-én, az MSZP tiszt­újító kongresszusán jelentet­te be távozását, amit - a kötet szerint - Lendvai Ildikó, a szo­cialista párt akkori frakcióve­zetője helyeselt. MW ERDŐFIATALÍTÁS Csaknem öt­venmillió facsemetével lehe­tünk gazdagabbak az idén, ősz­szel ugyanis folytatódik a faül­tetési program az állami erdők­ben. Februártól az áprilisi lom­­bosodásig 22 millió facsemetét ültettek el, lombhullás idején pedig folytatják az állomány gyarapítását - adta hírül a Ma­gyar Nemzet. Tavasszal az állami erdőgaz­daságok közül a legtöbb cseme­tét, mintegy négymilliót a Du­­na-Tisza-közi erdőket kezelő Kefag Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. ültette, de több mil­liót ültettek el magán-erdőgaz­dálkodók is. Az erdők fiatalítá­sakor legtöbbször nemes- nyár- és akácfajokat ültetnek. Ennek főként technológiai okai van­nak, hiszen az őshonos fajo­kat a legnagyobb arányban ter­mészetes úton fiatalítják meg, csak akkor kell ültetni, ha pél­dául az aszályos időjárás miatt elpusztulnak az erdőben ma­guktól növekvő csemeték. Az akác- és nemesnyár­­kultúrerdőket csak embe­ri segítséggel lehet fiatalítani, ugyanez igaz a fekete- és erdei­fenyvesekre, amelyek főként talajvédelmi szerepet töltenek be a kopár, erózióveszélyes, fu­tóhomokos területeken. Az ipa­ri célú ültetvények egy-két évti­zedes időszakra létesülnek, az őshonos erdők ültetésekor pe­dig százéves időtávban kell gon­dolkodni. A következő 50-100 évben várhatóan visszaszorul­nak a hegyvidéki fafajok, pél­dául a lucfenyő, a bükk, míg nőni fog a meleg, száraz körül­ményeket jobban elviselő fafa­jok, például a csertölgy térfog­lalása. A magyar erdők évente négymillió tonna szén-dioxidot kötnek meg, 7-8 fokkal is hűtik a levegő hőmérsékletét, páro­logtatásukkal üdébbé teszik a környezetünket. MW Idén tavasszal 22 millió facsemetét telepítettek Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom