Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-10 / 84. szám

2019. ÁPRILIS 10., SZERDA GAZDASÁG 7 Szerződést írt alá az Emmi a kórházak szövetségével BUDAPEST Együttműködési megállapodást írt alá tegnap az Emmi és a Magyar Kórházszö­vetség (MKSZ). Kásler Miklós miniszter az aláírás után azt mondta, a kormányprogram­ban megfogalmazott új egész­ségkultúra jegyében a kor­mány arra törekszik, hogy az egészségügy minden szereplő­jével kiváló kapcsolatot alakít­son ki. A közös cél a magyar la­kosság egészségének megóvá­sa, különös tekintettel a gye­rekekre, illetve a beteg embe­rek gyógyítására. Ennek érde­kében indult el az alap- és sür­gősségi ellátás átalakítása, U- letve az öt nemzeti egészség­­ügyi program kidolgozása és megvalósítása. A kórházak­nak ebben nagy szerepük van, és hasonlóan más szakmák ér­dekvédelmi szervezeteihez, a kórházszövetséggel is partneri viszonyt kívánnak kialakítani. „Tudjuk, hogy a Magyar Kór­házszövetség mit képvisel és mennyit ér”, fogalmazott a tár­cavezető, ennek jegyében írta alá a megállapodást. A tárca időről időre konzultál a kórházszövetséggel az egész­ségügyet érintő kérdésekben, az MKSZ pedig jogosult jelezni a minisztérium felé, hogy mi­lyen témákban látja szükséges­nek jogszabály-tervezetek elő­készítését, és jogosult ezekkel kapcsolatban javaslatait előter­jeszteni. MW Tavaly 670,7 milliárdot fizettek ki a pályázatokra Új gazdatámogatás Idén május 15-ig ötven jog­címen 470 milliárd forintra pályázhatnak a gazdák. Most új gyümölcsfajták ter­mesztésére, fügére, kivire is kérhető támogatás. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MEZŐGAZDASÁG Idén mintegy ötven jogcímen 470 milliárd forintra pályázhatnak a mező­­gazdasági termelők - közölte az Agrárminisztérium mező­­gazdaságért felelős államtitká­ra tegnap az Ml-en. Feldman Zsolt azt mondta, a támogatás kompenzálja például azokat a többletköltségeket, amelyek a szigorúbb előírások betartása miatt keletkeznek, és jövede­lempótlásként is szolgál, hogy ne szűnjenek meg a kisebb gazdaságok. Az idei kiírásban változás többek között, hogy új gyümölcskultúrákra - például füge, kivi - is kérhető támoga­tás, továbbá az is, hogy a föld­­használattal kapcsolatos nyi­latkozatot csak elektronikusan lehet intézni. A kérelmeket május 15-ig a Magyar Államkincstár e-ügy­­intézési felületén kell benyúj­tani. A rendszer hibaüzene­tekkel segíti a helyés kitöltést, ezzel évente több tízezer gaz­dát védenek meg a támoga­tás csökkenésétől. A pályáza­tot a határidőt követően június 11-ig még be lehet nyújtani, ez esetben viszont a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken. A Világgazdaság az Agrár­­gazdasági Kutató Intézet jelen-A nemzeti támogatásokra tavaly 91,8 milliárd forintot fizettek ki, 8,3 milliárd forint­tal többet, mint egy évvel ko­rábban. Átmeneti nemzeti tá­mogatásokra 23,9 milliárd, állatjóléti támogatásokra pe­tése alapján azt írta, hogy az el­múlt évben összesen 670,7 mil­liárdot fizettek ki agrár- és vi­dékfejlesztési támogatásokra. Ez az összeg 105,3 milliárddal magasabb, mint az előző évi ki­dig csaknem 30 milliárd forint jutott. Az agrárkárok enyhíté­sére több kárigényt nyújtottak be a gazdák, a 7,2 milliárd fo­rint kifizetés 2,3 milliárd forin­tos emelkedés a korábbihoz képest. fizetések. A többlet az előző év­ről áthúzódó közvetlen terme­lői támogatásokból, illetve a Vi­dékfejlesztési program kifize­téseinek beindulásából adódik. Tavaly a gazdálkodók szám­lájára került támogatások 80 százaléka - 536,6 milliárd fo­rint - származott uniós forrás­ból, 20 százaléka - 134,1 mil­liárd forint - hazai költségve­tésből. A Vidékfejlesztési prog­ram támogatásai 2016-tpl kez­dődtek meg, majd 2017-ben 106,8 milliárd, 2018-ban már 175,6 milliárdos támogatásban részesültek a nyertesek. 2018-ban is segítették a termelőket HÍREK Nőtt a háztartások vagyona MNB A háztartások nettó va­gyona 2014 és 2017 között jelentősen nőtt, miközben az áremelkedés 5 százalék kö­rül alakult, a szektor nettó va­gyona 44 százalékkal lett na­gyobb. Huszár Gábor, a Ma­gyar Nemzeti Bank elemző­je szerint a vagyonnövekedés minden háztartási csoport­ban jelentős volt. Az átlagnál nagyobb mértékű növekedés Közép-Magyarországon és az Alföldön, illetve a felső 10 szá­zalékba tartozó háztartások­nál volt. A háztartások alsó 50 százalékának részesedé­se a teljes nettó vagyonból a 2014-es felméréssel össze­hasonlítva 9 százalékon állt. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon 27 millió forint, a kö­zépérték 12 millió forint volt 2017 végén. MW Program segíti a vállalkozókat KKV Magyar multi program címmel a legígéretesebb kis- és közepes vállalkozások fej­lődését támogató projekt in­dul. György László az Inno­vációs és Technológiai Mi­nisztérium gazdaságstraté­giáért és szabályozásért fe­lelős államtitkára jelezte, a konvergenciarégiók cégeire számítanak, a leendő partne­rek 170 magyar kis- és közép­­vállalkozásból (kkv) kerülhet­nek ki. A vállalkozások össze­sen több mint 10 milliárd fo­rinttámogatást kaphatnak fejlesztésekre. MW ■ || / . / Márciusban nőtt a bankkártyás . csalás az infláció mértéké Ut- és járdafelújításra is lehet pénzt igényelni Források fejlesztésre Évek óta a legnagyobb igény az út- és járdafelújítások támogatására van a BM pályázatainál Fotó: MTI ÖNKORMÁNYZATOK Idén is pá­lyázhatnak az önkormányza­tok intézményfejlesztésekre, sportfejlesztésekre, valamint út- és járdafelújításra, a pályá­zat keretösszege ötmilliárd fo­rint - jelentette be tegnap a Belügyminisztérium (BM) ön­­kormányzati államtitkára. Po­gácsás Tibor elmondta, hogy intézményfejlesztésre 2 mil­liárd, sportfejlesztésre félmil­­liárd, út- és járdafelújításra 2,5 milliárd forint áll rendelkezés­re. A forrás az igények függvé­nyében emelhető. A pályáza­tok benyújtásának határide­je május 31-e, a tervek szerint a pályázatokat a nyár folya­mán elbírálják. A támogatás­sal 2020. december 31-éig kell elszámolniuk az önkormány­zatoknak. A BM évek óta támogatja eze­ket az önkormányzati feladatel­látáshoz kapcsolódó fejlesztése­ket, amelyek nem uniós nagy­projektek, hanem az általános működéshez szükséges kar­bantartások, felújítások. Az intézményfejlesztés során a bölcsődei és óvodai ellátás, U- letve az egészségügyi alapellá­tás feltételeinek javítását, a pol­gármesteri hivatalok fejleszté­sét támogatják. A már meglé­vő intézmények felújítása a cél - hangsúlyozta Pogácsás Tibor, jelezve, hogy az óvodafejleszté­sek esetén idén már elfogadják azokat a pályázatokat, ahol fel­újítás nyomán belső átalakítás­sal bővül az intézmény befoga­dóképessége. A pályázati kiírás szerint előnyt élveznek többek között a fenntartási költségek csökkentését célzó fejlesztések, felújítások - nyüászárócsere, hőszigetelés, fűtéskorszerűsí­tés - és azok, ahol akadálymen­tesítés történik. A sportlétesítmények fejlesz­tésénél a cél az iskolai, óvodai, esetleg a szabadidős sporthoz kapcsolódó sportudvarok, tor­natermek fejlesztése, ami meg­valósulhat sporteszközök be­szerzésével vagy az épület ál­lapotának javításával, a fűtés korszerűsítésével. Elsősorban azokat a pályázatokat támo­gatják, ahol a sportlétesítmény több település kiszolgálására, több sportág befogadására al­kalmas, és amelyekkel bővül a fogyatékossággal élők sporto­lási lehetősége. Évek óta a leg­nagyobb igény az út- és járda­­felújítások támogatására van. Idén is a meglévő utak felújítá­sát támogatják. A fővárosi önkormányzatok 50 millió forintra pályázhat­nak, a megyei jogú városok 40 millió, a kisebb települések 15- 30 millió forintra. A belterüle­ti utak, járdák, hidak esetében azokat a pályázatokat támogat­ják, amelyek a tömegközleke­dés által igénybe vett utak fel­újítására irányulnak. MW BUDAPEST Több mint 37 száza­lékkal nőtt a bankkártyás csa­lások száma 2018 harmadik negyedévében - derül ki a Ma­gyar Nemzeti Bank statisztikái­ból. Eszerint 15,6 ezer vissza­élést regisztráltak július eleje és szeptember vége között, ami bő 60 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kár össze­ge elérte 407,7 millió forintot, közölte a Világgazdaság. A visszaélések 83 százaléka a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vá­sárlási tranzakciókban törté­nik. Ezeknél, illetve a postai, telefonos megrendeléseknél több mint 12,5 ezer visszaélést regisztráltak, nagyjából 62 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az internetes tranz­akcióknál 49,2 százalékkal nőtt és elérte a 338,3 milliár­dot a visszaélések értéke, több­ségük a határon átnyúló forga­lomhoz kapcsolódott. Elveszett, ellopott kártyák­kal elkövetett csalásokból há­rom hónap alatt 2100-at re­gisztrált a jegybank. Ez több mint duplája az egy évvel ko­rábbi 900-nak, az okozott kár értéke azonban 12,5 száza­lékkal csökkent és körülbe­lül 18,6 millió forintot tett ki. A hamisított bankkártyákkal elkövetett visszaélések száma és értéke is nagyjából negye­dével kevesebb volt. A fo­gyasztóknak kedvező jogsza­bályi háttér miatt a teljes, 387 millió forintos kár 8 százalé­kát kellett a kártyabirtokosok­nak viselniük. MW KSH A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) friss jelentése sze­rint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy év­vel korábbiaknál. Az elemzők 3,5 százalékot vártak a februári 3,1 százalék után. A tavaly ok­tóberi 3,8 százalékos inflációs adatot leszámítva a fogyasz­tói árak 2013 januárja óta nem emelkedtek ilyen mértékben egy év alatt. Suppan Gergely, a Takarék­bank elemzője az idényáras élelmiszerárak és a dohány­­termékek árának vártnál gyor­sabb növekedésével magyaráz­ta, hogy a várakozásokat lénye­gesen meghaladó mértékben ugrott meg az infláció. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője általánosság­ban megállapította, hogy a reál­bérek emelkedése és ezzel ösz­­szefüggésben a belső fogyasz­tás élénkülése inflációs kocká­zatot jelent. A szakember sze­rint idén márciusban lehetett csúcson az éves infláció, a mag­infláció viszont más pályát fut­hat be, akár gyorsulhat is a kö­vetkező hónapokban. Az MNB inflációs alapmutatói is meg­erősítik, hogy a belső kompo­nensek által vezérelt inflációs nyomás nő. Amennyiben ezek az irányzatok a következő hó­napokban folytatódnak, a jegy­bank monetáris politikai szigo­rításokkal reagálhat. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágveze­tője az éves infláció 0,6 száza­lékpontos márciusi emelkedé­séből 0,4 százalékpontot, azaz kétharmadot az üzemanyagok drágulásának élénkülésével magyaráz. Kiemelte, hogy az áremelkedés mértéke megkö­zelíti a jegybank inflációs cél­­sávjának felső szélét. Az élénk belső kereslet felfelé húzta az árakat, míg a gyenge külső ár­nyomás alig tudta fékezni az árnövekedést. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom