Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-09 / 58. szám
IRODALMI-KULTURALIS MELLEKLET if Mint aki nincs ott, úgy teszek. De ott leszek. 2019. március 9. III. évfolyam 10. szám 4 Molnár Vilmos novellája 5 Ajlik Csenge és Szőcs Géza versei 8 Erdős István ifjúsági regényének részlete Én ott leszek. n Hölgy hermelinnel, úr görénnyel (olaj, farost, 48 * 38 cm) főhajtás Az ágyúöntő „Ekkor kisded jószágára vonulva, asztalosmesterséggel kereste kenyerét, de e mellett természeti hajlamainál fogva gépminták készítésével s más találmányokkal is foglalkozott, mivel azonban ezek nem bizonyultak be gyakorlatiaknak, vagy inkább mivel azok kivitelére és alkalmazására módja nem volt, ismerősei, rokonai gúnyolódtak vele, mint egy olyan eszelőssel, ki valósithatlan dolgokon töri fejét s oknélküliségekre fecsérli idejét; mind ez elkedvetlenité, s itthonjában magas reptü lelke táplálékot nem nyerhetve, többször ment a szomszéd Dunafejedelemségekbe, de ott sem találván hálásabb térre, újból visszajött hazájába, hol folyton félreismerve, meghasonlott kedélylyel élt bús magányában ezen nagy szellem, mely ha kellő kiképeztetést és tért nyer, a lángész egy csudás jelenségévé válhatott volna, igy pedig ha a forradalom - mely annyi félreismert tehetséget emele felszínre- közbe nem jön, Gábor Áron egy örökre feledett, mi több, kortársaitól lenézett, kinevetett egyén maradott volna” - írja Orbán Balázs A Székelyföld leírása Háromszék- Eresztevény és Maksa környéke című fejezetében. Az élet Gábor Áron 1814. november 27-én született a székelyföldi Berecken, a helység főjegyzője, Gábor István és Hosszú Judit legidősebb gyermekeként. A berecki elemi iskola után a kantai ferenceseknél tanult, majd 1828-tól a csíksomlyói ferences gimnáziumba járt, ahol a vallási és tanulmányi előrehaladást segítő Mária Társulat tagja volt. Ahogy családjának férfitagjai előtte, 1831-ben ő is bevonult a háromszéki határőrezredbe. Kézdivásárhelyen a második székely gyalogezredben szolgált, tüzérségi képzésben Gyulafehérváron részesült, ahonnan Pestre, majd Bécsbe ment felsőfokú tanulmányokat folytatni. A műszaki tudományok - különösen az ágyúöntés érdekelték, német szakkönyveket önszorgalomból olvasott. Tanulmányait sajnos csak néhány hónapig folytathatta, haza kellett térnie, majd amikor további szolgálatra való kérését elutasították, leszerelt. 1842-ben öccse helyett újra bevonult, továbbképzési tervei azonban ez alkalommal sem teljesültek, így négy év múltán végleg leszerelt. Visszatért Bereckre és földműveléssel, illetve asztalosmesterséggel foglalkozott. Az 1848-as forradalom kitörésének híre Moldvában találta (ott ismerte meg feleségét), ahonnan azonnal hazasietett: az október 6-i agyagfalvi székely nemzeti gyűlésen már ágyúk öntését indítványozta. Kérése végül a sepsiszentgyörgyi Honvédelmi Bizottmány novemberi ülésén talált meghallgatásra, amikor hat ágyú elkészítésére kapott megbízást. Két hévezervers Utassy József Zúg Március Én szemfedőlapod lerántom: kelj föl és jáij, Petőfi Sándor. Zúg Március, záporos fény ver, suhog a zászlós tűz a vérben. Hüvelyét veszti, brong a kardlap: úgy kelj föl, mint forradalmad! Szedd össze csontjaid, barátom, lopnak a bőség kosarából, a jognak asztalánál lopnak, népek nevében! S te halott vagy?! Holnap a szellem napvilágát Toppantják ránk a hétszer gyávák. Talpra Petőfi! Sírodat rázom: szólj még egyszer a Szabadságról! 1968 Ágoston Szász Katalin ten belül be is mutatta az első két lőszerszámot, mire a nagygyűlés kimondta a fegyveres önvédelmet és Gábor Áront további ágyúk öntésével, illetve a tüzérség kiképzésével bízta meg. Nemcsak hatékony ágyúgyárosnak, de kiváló hadszervezőnek és tüzérparancsnoknak is bizonyult. Nemsokára főhadnagynak, majd őrnagynak nevezték ki. Gábor Áron néhány hónap leforgása alatt hetven ágyút öntetett. 1849. július 2-án a székely haderő Kökös és Uzon között ütközött meg az orosz csapatokkal, amikor Gábor Áront halálos ágyúgolyó-találat érte. Katolikusként az ottani református templom kertjében nyugszik. folytatás a 3. oldalon | t «I
