Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-30 / 75. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 30., SZOMBAT Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu A felszínen a helyzet nemhogy kedvezőtlen, de egyene­sen elborzasztó. Távol álljon tőlünk a hatásvadászat, de nem lehet mást írni, ha azt tekintjük, hogy bűncselek­mény mivolta ellenére sem csökken érdemben az állatkínzá­sok száma a megyében (sem). Alig akad olyan hét, hogy ne ad­nánk hírt egy-egy újabb kutya ember okozta súlyos sérülése­iről, avagy brutális elpusztításáról. Ne legyenek illúzióink: ez csak a jéghegy csúcsa, amit látunk. Amit nem látunk, a sötét és ijesztő mély. Erről kétségkívül rengeteget tudnának mesél­ni - amennyiben bírják idegekkel - az állatmenhelyek elkö­telezett munkatársai. Egyvalami - legalábbis a laikus számá­ra - biztosnak tűnik: a jelen-Amit nem látunk, az sötét és ijesztően mély légi büntetési tételeknek nincs mindig elrettentő hatásuk. Ez azonban, sajnos, nem egyedi a bűn és büntetés világában: mert még a legdrasztikusabb ítéleteket hozó, karlevágást is gyakorlatként alkalmazó isz­lám államokban is létezik lopás. Mi lenne a megoldás? Nyilván egy olyan, ma még elképzelhe­tetlennek tűnő világ, amelyben eszébe sem jut senkinek bán­talmazni, gyötörni egy védtelen, jobb sorsra érdemes állatot. Sőt, ne álljunk meg félúton: egy védtelen embert sem. Hosszú még az idevezető út, jobb nem is belegondolni abba, hogy hány derék, kínzásba belepusztult eb tetemével van szegélyezve. Addig is bele kell törődnünk jelenünk és közeljövőnk el­kedvetlenítő valóságába: nemcsak háziállat, vadember is van. Paks II: nyilvánosak a dokumentumok PAKS II Immár nyilvános a Pak­si Atomerőmű kapacitásfenn­tartó beruházására vonatko­zó fővállalkozói (EPC) szerző­dés. A dokumentum, amelyet a Paks II Zrt. honlapján tet­tek közzé, igazolja, hogy erős jogi garanciák mellett, jó szer­ződést kötött Magyarország - olvasható a Magyar Nemzet összefoglalójában. Hozzátet­ték: a szerződéses keretrend­szert az Európai Bizottság kö­zel három éven át vizsgálta és jóváhagyta azt, mert úgy ítél­te meg, hogy megfelel az uniós gyakorlatnak. A megvalósítási megállapo­dások a projekt teljes életcik­lusát lefedik: a tervezéstől az üzembe helyezésen át egészen a blokkok leszerelésig. A ma­gyar kormány rögzített áron a projekt „kulcsrakész” megva­lósítását várja el. A szerződés megteremti a fővállalkozó fe­letti kontrollt is, hiszen kizá­rólag a magyar megrendelő fo­lyamatos ellenőrzése alatt va­lósulhat meg az eszközöknek beépítése és gyártása is. A fe­lelősség pedig - a szerződés teljesítéséért és az alvállalko­zók munkájáért is - kizáróla­gosan a fővállalkozót terheli. Ugyanakkor a Paks II Zrt. az új atomerőművi blokkok en­gedélyese, illetve üzemeltető­je is. A dokumentum rendel­kezik arról, hogy a projektnek a befejezésekor meg kell felel­nie mindennemű releváns jog­szabályban, iránymutatásban szereplő valamennyi nukle­áris biztosítéki és nukleáris biztonsági követelménynek. Az EPC-szerződés az 5. és 6. blokk befejezési határidejét is meghatározza: 2024. decem­ber 31., illetve 2025. decem­ber 31. Ezek a dátumok azon­ban a projekt felfüggesztésé­vel járó, 22 hónapos brüssze­li vizsgálat előtti, 2014-es ál­lapotot tükrözik. TN Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A módosításokat az élet változásai indokolják Az ipari parkról szólt több napirend is 1K Szekszárdi közgyűlés. A tervezett ipari park miatt módosították a településszerkezeti tervet Fotó: M. D. Az ipari parkról több na­pirend is szólt a legutób­bi szekszárdi közgyűlésen. A testület csütörtökön ülé­sezett. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Mint arról már be­számoltunk, csütörtökön dél­után ülésezett a szekszárdi közgyűlés. A képviselők né­hány olyan döntést is hoztak, amely az ipari területet érin­ti. A testület elfogadta példá­ul az építési szabályzat és a településszerkezeti terv mó­dosítására tett javaslatot. Ezt az indokolta, hogy a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fej­lesztő Zrt., mint beruházó az általa megvásárolt Keselyű­­si úti területen új ipari par­kot kíván létesíteni. Az elő­zetes tervek szerint kétszáz­ezer négyzetméter területet építenek be. Az épületek rak­tárként és üzemként funkcio­nálhatnak majd. A város még 2004-ben fo­gadta el településszerkezeti tervét, ebben azonban olyan - a területet érintő - fejleszté­sek szerepelnek, amelyek ma már nem reálisak. Ezért eze­ket át kell minősíteni. Ilyen például a Bátaszéki úttól ke­letre fekvő rész, amelyet an­nak idején lakóterületnek szántak, ezt azonban most, a tényleges területhasználat­nak megfelelően részben ker­tes, részben általános mező­­gazdasági területté nyilvá­nítják. A Csörge-tó környékén a Keselyűsi úti betonüzemtől északra fekvő, jelenleg szán­tóterületként használt ingat­lanon sem lesz strand és üdü­lőterület, tekintve, hogy a vá­rosi strandfürdőt a Sport ut­cában alakították ki. Új üdü­lőterület kialakítása a Ke­selyűsi úti ipartelep szom­szédságában pedig nem len­ne szerencsés. A Keleti ipar­telep tervezett északi irányú ipari gazdasági terület bőví­tése és a terület északnyuga­ti oldalán tervezett védő erdő­sáv területe a tényleges terü­lethasználatnak megfelelően általános mezőgazdasági te­rületbe kerül át. A képviselők döntöttek egy ipari parkbéli ingatlan érté­kesítéséről is. Ebben az eset­ben a korábbi lehetséges vevő, a Sebestyén Borászati Kft. el­állt vételi szándékától, mivel tervezett fejlesztéséhez nem kapott pályázati támogatást. Helyette egy másik vásárló kívánja megvenni az ingat­lant. A napirendi pont tárgya­lásakor Rácz Zoltán képvise­lő felvetette, jó volna, ha a ki­sebb szekszárdi borászatokat az önkormányzat támogatná abban, hogy szövetkezetbe tömörüljenek, és így készít­senek, illetve értékesítsenek bort. Kővári László képvise­lő elmondta, egyszer már volt ilyen kezdeményezés. Akkor néhányan pénzt is befizet­tek, ám ezt visszakapták, mi­vel 2002 és 2010 között nem volt pályázati kiírás feldolgo­zó létesítésére. Mára szerinte megváltozott a helyzet, a ki­sebb borászatokat vezetők ki­öregedtek, a fiatalok eladják a szőlőt, ezért nem érdemes ilyen szövetkezetben gondol­kodni. Ács Rezső polgármes­ter pedig azt fűzte hozzá eh­hez, hogy a város a maga esz­közeivel népszerűsíti a szek­szárdi bort, hatáskörén túl­nyúlni azonban nem kíván. Teljes egyetértés volt a tes­tületben a tizenhatodik napi­rendi ponttal kapcsolatban. Nem szavazták meg, hogy a Csapó Dániel utca felett lé­vő' az Újfalussy utcából nyí­ló, termésköves makadám és földes út neve Hosszúlépés utca legyen. Az előterjesztést már a gazdasági bizottság is csupán megtárgyalásra java­solta, Ács Rezső szerint pe­dig jó döntés született. Kő­vári László felvetette, hogy a szakasz lehetne a Csapó Dá­niel utca folytatása, a hozzá­szólók pedig ezzel egyetértet­tek. A képviselők az új névre vonatkozó javaslatot egy ké­sőbbi ülésen fogadhatják el. Nagyobb volumenű fejlesztés Ismét téma volt a közgyűlés­ben az a négymilliárd-har­­mincmillió forintos TOP pá­lyázat, amelynek révén a vá­ros a Magyar Közúttal kon­zorciumban jelentős közleke­désfejlesztési projektet hajt­hat végre. Felújítják a Keselyűs Hajóál­lomáshoz vezető út közel ki­lenc kilométeres szakaszát. A Keselyűsi út mellett kerék­párút is épül. Új, ötágú körfor­galmat alakítanak ki a Szek­szárd-Decs-Várdomb összekö­tő úthoz, illetve a Tesco áru­háznál. Emellett megnyitják a Mátyás király utcai csomó­pontot a Sport utca felé, azaz lesz egy (régi-)új vasúti átjáró. A város még 2018 őszén 2,8 milliárd forintot nyert szintén TOP forrásból út- és csomó­pontépítésre, ám erről a pá­lyázati forrásról lemond az ön­­kormányzat, hogy nagyobb összegből nagyobb volumenű fejlesztést hajthasson végre. Érdekes eseteket mutathatnak be a fiatal orvosok a hallgatóság előtt a vándorgyűlésen Ezúttal a konzílium került a középpontba SZEKSZÁRD Konzílium - szak­mák közötti párbeszéd cím­mel zajlik a megyeszékhelyen a Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa, valamint a CORA Egészség­­védő Alapítvány szervezésé­ben a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekció­ja jubileumi, LX. Vándorgyű­lése. A konferencia egyben a két évtizedes hagyománnyal büszkélkedő XX. Szekszárdi Kardiológiai Nap rendezvé­nyét is magába foglalja. Mint arról a rendezvény szervezői tájékoztattak, a konzílium hivatásuk, min­dennapi munkájuk megha­tározó tevékenysége, hiszen senki sem lehet akárcsak a belgyógyászaton belül is egy­formán járatos minden szak­területen. Emiatt a konzíli­umoknak kiemelt szerepe van, amely klasszikus érte­lemben azt jelenti, hogy két vagy több szakma képvise­lői megosztják egymással tu­dásukat, szempontjaikat és véleményeiket. A konzílium­ból tanul aki kéri, de tanul az is, aki adja, hiszen meg­tudja, milyen kérdései, szem­pontjai vannak a másik szak­orvosnak. Ennek a gondolatnak a je­gyében alakították ki a ren- A hangsúly a szakmák közötti párbeszéden van Fotó: Mártonfai Dénes dezvény tematikáját, olyan szekciókat szervezve, ame­lyek egytől egyig a szakmák közötti intenzív párbeszéden alapulnak. A résztvevők referátumo­kat, valamint felkért előa­dásokat hallhatnak, de ezek mellett a hagyományoknak megfelelően lehetőséget kap­nak a belgyógyászati osztá­lyokon dolgozó fiatal kollé­gák esetbemutatásokra is, hi­szen „mindenkinek van lega­lább egy esete”, és a fiatal or­vosok fóruma a Vándorgyű­lések történetében eddig is mindig kiemelt hangsúlyt ka­pott. TN

Next

/
Oldalképek
Tartalom