Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-22 / 68. szám
2019. MÁRCIUS 22., PÉNTEK SPORT 15 Vermes János új finanszírozási eszközt fejleszt a magyar sportnak Kimeríthetetlen ötlettár Vermes János új módszere a legális online szerencsejátékot is forradalmasíthatja Fotó: Havran Zoltán Még sokan emlékszünk a rendszerváltás környékének ikonikus vendéglátóhelyére, a Paradiso étteremre és egykori klubvezér-tulajdonosára, Vermes Jánosra. Az üzletember ma is aktív, s új projektje idővel kiegészítheti, sőt, akár ki is válthatja a tao támogatási rendszert. Ch. Gáli András szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS 1991. január 7-i dátumozású a hír a Népszabadságban: „A Volán SC labdarúgó szakosztálya kivált az egyesület kötelékéből, és Volán FC néven alakult újjá. Az elnök Vermes János, sportigazgató Martos Győző, elnökségi tag Bálint László és Erdős György lett.” Ezzel Vermes az elmúlt legalább hetven évben az első magyarországi futballklub-tulajdonos lett, talán holtversenyben ,a veszprémi Kiss Józseffel, aki szintén a rendszerváltás környéki hősi, bár enyhén zavaros időkben vásárolta be magát labdarúgásunkba. „Negyvenkét éves voltam, komoly vendéglátós múlttal a hátam mögött, akkor már évek óta a svábhegyi Paradiso bár és egyéb budapesti vállalkozások tulajdonosa - idézi fel a majd három évtizeddel ezelőtti időket az üzletember. - Még a régi szép időkben, az Expressnél kezdtem idegenforgalmi tevékenységemet rendezvényszervezőként, miközben a vendéglátásban már 1966 óta dolgoztam. 1976-ban Magyarország rendezte az UEFA-tornát, ami az U18-as Eb elődje volt, 16 válogatott részvételével. Egyszer betévedtem az MLSZ-be, Száger Gyurival, az edzőbizottság titkárával jó barátságban voltam, benyitottam egy szobába, ahol Kutas Istvánba, a szövetség akkori elnökébe botlottam. Mondtam neki, hogy az Expresstől jöttem a VIP-jegyekért, mire ő megkérdezte, hogy az Express mit vállal az UEFA-torna kapcsán. Mindent, feleltem nagy bátran, és tényleg, a mi székházunk lett a sajtóközpont, a mi buszaink szállították a csapatokat és a mi szálláshelyeinken laktak a játékosok. Nagy siker volt minden téren, második lett a magyar válogatott a Szovjetunió mögött. Ezzel indult be a futballkarrierem, egy évre rá már technikai vezető voltam a Székesfehérvári MÁV Előre csapatánál.” Vermes másfél évig dolgozott Fehérváron, majd belevetette magát az üzleti életbe. Kapcsolati tőkéje hihetetlen méreteket öltött, az ország egyik legismertebb emberének számított. „Utólag úgy látom, hogy önértékelési zavaraim keletkezhettek, mert az az érzésem támadt, én lehetek a magyar futball megváltója. Sokak - többek között Bicskei Bertalan szövetségi kapitány - kapacitásának engedve elhatároztam, hogy Laczkó Mihály MLSZ-elnök kihívója leszek, de aztán nem tudtam végigvinni a kampányomat. Ma már tisztában vagyok vele, nem lettem volna alkalmas a szövetség elnökének, viszont 1990 végén megvásároltam az NB I sereghajtóját, a Volán SC labdarúgó-szakosztályát, és megalapítottam a Volán FC-t.” Az idősebb futballrajongók még jól emlékeznek a klub hullámvasútszerű menetelésére fél éven át. „Nyolc pontja volt a Volánnak, tök utolsók voltunk, de azt gondoltam, nem reménytelen a helyzetünk. Tizenhat játékost szerződtettünk két hét leforgása alatt, élen Coco Airesszel, aki abban az időben - szerintem - az NB I legjobb futballistája volt, annak ellenére, hogy nem tudtuk, argentin-e vagy uruguayi, és az életkorával kapcsolatban sem rendelkeztünk hitelt érdemlő információkkal. A nyolc pontunkhoz tizenhármat szereztünk tavasszal, és ha nincs az utolsó fordulóban a 2-0-s debreceni vereségünk, akkor benn maradunk. Azzal a meccsel kapcsolatban voltak kétségeim, de most már mindegy, lehet, hogy balek voltam... Plókai Attila a 61. percben berúgta a Löki második gólját, Urbán Flórit a 71. percben kiállította Varga Sándor játékvezető, és azzal végünk volt. 21 ponttal kiestünk, a Debrecen 22-vel osztályozót játszhatott. Ha iksz, akkor nekünk van 22 pontunk, a Lokinak 21; más kérdés, hogy a DVSC aztán később kipottyant az osztályozom” Vermes futballkarrierje a kieséssel nagyjából véget is ért, egy rövid ideig még a Vasasnál Meszéna Miklós elnök tanácsadójaként tevékenykedett, aztán már csak a hegyvidéki vendéglátóhelyet vitte. „Kultikus hely volt akkoriban a Paradiso, munkakapcsolatban álltam megannyi, később komoly karriert befutó személlyel, többek között Kubatov Gáborral, a Ferencváros jelenlegi klubelnökével. Már harminc éve is tehetséges srác volt, és ma is mintaszerűen végzi a klubelnöki munkáját. De vissza hozzám: 1992- ig vittem az éttermemet, aztán bevezettem Magyarországon a Bingó szerencsejátékot. A beindítása mögött az a gondolat állt, hogy a játék bevételének adótartalmát az egyetemes magyar sport támogatására fordítsák.” Vermes most partnereivel egy olyan, feltöltőkártyás szerencsejáték-igénybevételi rendszeren dolgozik, melynek a neve Playcard lenne, s amely akár az online kereskedelmet, akár a legális online szerencsejátékot is forradalmasíthatja. „Az online szerencsejátékokat bankkártya segítségével lehet űzni, sokan azonban nem szívesen játszanának a kártyájukkal, több okból. Playcard birtokában azonban az ember annyi pénzt tölt fel, amennyit akar, vagy amennyit megengedhet magának, és csak azzal játszik” - fejtegeti. A Playcard fejlesztése már nem „jövő idő”, a rendszer elkészült. Már most létezik mintegy 3000 feltöltőpont. Vermes úgy gondolkodik, hogy a Playcardon keresztül befolyó szerencsejáték-bevételek adótartalmának egy része a magyar sport finanszírozásának forrása lehet, s a taotámogatás kiegészítője mint a látványsportok firfanszírozásának eszköze. Másképpen: a magyar sport fenntartható fejlődésének záloga. Melbourne-ban nagy verseny volt a leggyorsabb körért járó pluszpontért Felpezsdítették a futamok végjátékát FORMULA-l A 2016-os időmérős fiaskó utáp az ember óhatatlanul is fenntartásokkal kezeli az utolsó pillanatban keresztülvert szabályváltozásokat, most azonban minden sokkal jobban sült el, mint három évvel ezelőtt. Akkor szintén a melbourne-i idénynyitó előtt nem sokkal született meg a döntés a folyamatos kieséses rendszer bevezetéséről, ami a biztató tervek ellenére a gyakorlatban akkora káoszhoz vezetett, hogy két alkalom után el kellett törölni. Sokan hasonló forgatókönyvtől tartottak idén is, amikor a futam előtti héten vált hivatalossá, hogy ettől az idénytől a versenyben futott leggyorsabb körért is jár egy pont, ha az adott pilóta az első tízben végez. Az év első pluszpontját a győztes Valtteri Bottas kaparintotta meg, aki így a maximálisan begyűjthető, 26 egységgel távozott Melbourne-ből. Mivel a plusz egy pont a győzelemért járó huszonötnek mindössze négy százaléka, félő volt, hogy a topversenyzők nem erőltetik meg magukat az „alamizsnáért”, Melbourneben viszont remek külön csatát hozott az extra pontért vívott küzdelem. Noha addig azért egyetlen csapat sem ment el, hogy megkockáztasson még egy kerékcserét a pluszjutalom biztossá tételéért, az élmezőny versenyzői a leintés előtt egyaránt ráhajtottak a leggyorsabb körre. A statisztikusok persze csak legyintenek, mondván, a 2010 óta érvényes 25 pontos rendszerben ez úgysem számít, valójában akadtak már igazán szoros bajnoki végeredmények az elmúlt kilenc évben. Sebastian Vettel 2010- ben négy-, 2012-ben pedig hárompontos előnnyel lett világbajnok Fernando Alonso előtt, de 2016-ban Nico Rosberg is csupán öt egységgel előzte meg Lewis Hamiltont, vagyis a megszerezhető pluszpontok ezekben az idényekben rengeteget érhettek volna. Ross Brawn, a Formula-1 sportszakmai irányítója is örömmel figyelte, hogy a melbourne-i verseny utolsó szakasza a szokásos unalmas körözgetés helyett minicsatává nemesedett: „Az olyan versenyen, amelyen a dobogós helyezések sorsa viszonylag hamar eldőlt, egyértelműen felpezsdíti a hajrát az extra pontért folytatott küzdelem, mert a pilóták is tudják, a végelszámoláskor ez még sokat érhet. Éppen ez volt az FI és az FIA szándéka, amikor felvetettük az ötletet.” Az is idei változás, hogy a kerék kerék elleni harcok és az előzések megkönnyítése érdekében jelentősen megnyirbálták az autók aerodinamikáját. Természetesen ezzel kapcsolatban is voltak szkeptikus megjegyzések, a szabályalkotók viszont bizton állították, legrosszabb esetben is a tavalyihoz hasonló lesz a helyzet. A melbourne-i futam alapján úgy tűnik, ez igazolódott be, ami részsiker, hiszen a csapatok elképesztő fejlesztési hatékonysága alapján a változások nélkül romlott volna a szituáció. Persze a melbourne-i aszfaltcsíkon mindig is hírhedten nehéz volt előzni, valódi értékítéletet csak a bahreini és a kínai futam után mondhatunk. Zsoldos Barna/NS JEGYZET Ide is eljön a VAR Pajor-Gyulai László jegyzet@mediaworks.hu Eddig csak messziről láttuk, van, akit bosszant, van, aki örül neki, de ha minden igaz, hamarosan a hazai futballmeccsek után is vitatkozhatunk róla. A világ futballjának a legnagyobb újdonságáról, hivatalos nevén a VAR-ról, tehát a videobíróról van szó. Orosz Pál, a Ferencvárost működtető részvénytársaság vezérigazgatója nyilatkozta, hogy a rendszert a magyar élvonalban is be kellene vezetni, márpedig ő egyben az NB I-es bizottság elnöke is, azaz bizonyos mértékben vagy talán teljes egészében a többi klub véleményét is megfogalmazhatta. Némi mosolyt fakasztóan is érvelt, azt állítva, hogy ha a VAR már tavaly működött volna, akkor a Fradi nyeri a bajnokságot, mert - ő fel is sorolja - több olyan ítélet nem született volna meg, amelyek a csapatát sújtották. Mintha a Ferencváros egyedül alkotná a mezőnyt, a többi csapat, köztük a legnagyobb vetélytárs nem tudna említeni legalább ennyi, pontok vesztésével is járó játékvezetői tévedést, ám szerencsére ennél komolyabban vehető indokokat is fel tud vonultatni. Az MLSZ egyik vezetője egy nem hivatalos beszélgetés során azt mondta, ha a klubok akarják a videobírót, akkor a szövetség rábólint a bevezetésére, de a számlát nekik kell állniuk. Ha ebben megegyeznek, felkészülhetünk rá, hogy akár már a következő bajnokságban videózhatnak a játékvezetők. A vezérigazgató helyesen világít rá a nyilatkozatában arra, hogy felgyorsult a világ, a labdarúgás, ráadásul a futball hatalmas üzlet is, talán nem is sejti, menynyire helyesen. Nagy cégek marketingesei máris felfedezték a VAR-ban rejlő kitűnő lehetőséget, ők remek reklámlehetőséget látnak benne. Egyszerű: amíg a játékvezető várja a jelzést, kimegy az oldalvonal mellé visszanézni a vitatott esetet, olykor percek telnek el, a pályán és a képernyőn semmi sem történik, és ezt a holtidőt ki lehetne tölteni reklámmal - a néző pedig nem megy el a képernyőtől, mert kíváncsi a döntésre. Az ötlet agyament, hiszen nem lehet tudni, mennyi ilyen szünet lesz egy mécsesén, sőt, lesz-e egyáltalán, azt pedig nevetséges lenne előírni, hogy van, mondjuk, négy reklám, ezért aztán négyszer videózni kell, ha szükség van rá, ha nem. Persze, okos emberek erre is kitalálhatnak megoldást, a pénz tényleg nagy úr a futballban. A Ferencváros pedig már csak elveszítheti a bajnoki címét a nyolcpontos előnyéről, a jelek szerint nincs szüksége a VAR- ra, hogy az élen végezzen. Szóval, haladjunk a korral, jöjjön a videó, de ne ezért!
