Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-22 / 68. szám
2019. MÁRCIUS 22., PÉNTEK KÜLFÖLD-BELFÖLL7 A járulékcsökkenésnek köszönhetően jóval magasabbak a bérek Bőkezűek voltak a cégek Úgy emelkedtek itthon 12 százalékkal a bruttó keresetek, hogy az a munkaadóknak csak 9,6 százalékos költségnövekedéssel járt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FIZETÉSEMELÉSEK 28 uniós tagállam közül 2018-ban Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a keresetek—derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adataiból. A járulékcsökkentésnek köszönhetően úgy emelkedett 12 százalékkal a bruttó kereset, hogy az a munkaadóknak csak 9,6 százalékos költségnövekedéssel járt - írja a Magyar Nemzet. Romániában ugyan többet fordítottak a cégek a fizetésemelésre, de a magasabb elvonás miatt ebből kevesebb jutott a dolgozóknak. Ennek, a cégek és a munkavállalók számára is kedvező eredménynek a magyarázata a tavaly januárban végrehajtott, a munkaadókat a bruttó béren felül terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése. A bruttó bérnövekedés és a munkáltatók ráfordítása több mint négyszerese volt tavaly az uniós átlagnak. A unióban átlagosan 2,7 százalékkal nőtt a bruttó kereset és az arra rakódó terhekkel, járulékokkal együtt számolt bértömeg is. Az átlagkeresetek változása Magyarországon (A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete, Ft/hó) .USÉÉI költségvetés összesen vállalkozások összesen 250 000 •családi kedvezmény nélkül Sok szempontból versenyelőnyben lehetünk A bérköltségek is azok között a szempontok között szerepeltek, amelyek miatt például Szlovákia helyett minket választott a BMW, igaz, ez csak egy szempont volt a többi között. A Portfolio.hu azt írja, az autóipari óriás a magyar munkavállalói rugalmasság, a képzési lehetőségek és a dolgozók életminősége miatt döntött hazánk mellett az autóiparban kedvezőnek számító bérköltségeken felül. Az északkelet-magyarországi térség azért is jó döntés, mert bár munkaerőhiánnyal küzd az ország, a régióban még a munkanélküliség is meghatározó. A magyar állam nyúlt leginkább a zsebébe: a közszféra teljes, bérekre fordított költsége a költségvetés terhére 11,1 százalékkal volt magasabb, mint 2017-ben, a büdzsé által finanszírozott bruttó kereset pedig 13,3 százalékkal nőtt. A vállalati szféra szereplői ráfordításukat egy év alatt kilenc százalékkal növelték, a versenyszféra alkalmazottainak pedig átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett a bruttó keresete. Az Eurostat adatai egyértelműen igazolják, mind a költségvetési, mind a versenyszférában nálunk volt a legnagyobb a munkáltatói ráfordításból elért bruttó béremelés. A keresetek felzárkóztatása a járulékcsökkentés miatt az emelkedés mértékéhez képest kisebb terhet jelentett a munkáltatóknak. Azokban a tagállamokban, ahol a járulékok és a munkát terhelő elvonások, kötelezettségek nem változtak jelentősen, a teljes vállalati ráfordítás és a dolgozói bérnövekedés közel azonos mértékű. Csehországban például mindkét mutató 8,5 százalékkal nőtt 2017 és 2018 között. Várhatóan júliustól újabb két százalékponttal csökken a munkaadói járulék, így hoszszú távon maradhat fent a kedvező folyamat, amellyel a munkáltató és a munkavállaló is jól jár. HÍREK Újabb gigabírság a Google-nek BRÜSSZEL Újabb 1,49 milliárd euró (mintegy 466 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re az Európai Bizottság, kimondva, hirdetési platformjával az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt piaci fölényével tíz éven keresztül. A Google a legerősebb szereplő az online hirdetésközvetítési szolgáltatásokban. Az EU korábban 4,3, illetve 2,4 milliárd eurós bírságokat szabott ki a Google-re, amiért visszaélt erőfölényével. MW Tisztul a helyzet várólistáknál KÓRHAZAK Élesíti áprilistól a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az új várólistaszabályokat - írja a Népszava. Eszerint különbséget tesznek a váró- és előjegyzési lista között. Az utóbbin azok szerepelnek majd, akiket vagy saját kérésükre nem operálnak mega lehető legkorábbi időpontban, vagy mert éppen nincsenek műthető állapotban. Az orvos, aki csak későbbre adna időpontot, hibajelzést kap és a rendszer nem engedi programba venni a beteget. Ha pedig egy pácienst a foglalt időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig, amíg nem tisztázódik, mi okból történt az előresorolás. Ha a betegnek nem alkalmas a felajánlott időpont, és későbbre kéri a beavatkozást, írásban kell erről nyilatkoznia. MW Ismét büntettek a magyar lobogóért Az MSZP nem szervez külön kampánynyitót Bizonytalan közös lista Az EP-képviselő magányossága: Szanyi Tibor Brüsszelben Fotó: MTI SZÉKELYFÖLD Újból megbírságoltak két erdélyi magyar polgármestert, mert azok városaikban nem tették ki a magyar lobogó mellé a román zászlót a március 15-1 nemzeti ünnepen. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nevére 700 ezer forintos, Gálfi Árpád Székelyudvarhely elöljárója nevére pedig 350 ezres bírság érkezett a többségében magyarok lakta Kovászna és Hargita megye román vezetőitől. Antal Árpád szerint Sebastian Cucu kovásznál prefektus rosszhiszeműen rótta ki a büntetést. Elmondta, a hasonló okból kiszabott tavalyi bírságot első fokon megsemmisítette a bíróság, de most kénytelen az idei prefektusi büntetést is bíróságon megtámadni. Gálfi Árpád is ugyanígy fog eljárni. Mindezzel egy időben a marosvásárhelyi bíróság kimondta, molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek, illetve a város címere a Csíkszeredái városháza tanácstermében. A román hatóság még decemberben tiltotta ki Csíkszereda címerét a városházáról a magyar feliratok és jelképek elleni pereskedésre szakosodott Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresete nyomán. A szervezet vezetőjét, Dán Tanasä bloggert magyarellenes gyűlöletkeltésért januárban feljelentette az ügyészségen az erdélyi Magyar Polgári Párt. Az ADEC már több mint 160 pert indított, elsősorban székelyföldi önkormányzatok és közintézmények ellen és a legtöbbjüket meg is nyerte. Balázs D. Attila Tegnaptól benyújtható a kérelem EP-VÁLASZTÁS Már tegnap óta lehet a május 26-i európai parlamenti választáshoz kapcsolódó, a szavazóköri névjegyzékkel összefüggő kérelmeket benyújtani a választási irodáknál. A választópolgárok egyebek mellett az átjelentkezésre, a külképviseleti szavazásra jelentkezésre, a mozgóurnaigénylésre, az akadálymentes szavazókor igénylésére vonatkozó kérelmeiket nyújthatják be a lakóhelyük szerinti választási irodákhoz. A kérelmeket személyesen és levélben a helyi választási irodáknál lehet beadni, vagy online elküldeni a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán. Vannak olyan kérelmek, amelyek a választás kitűzésétől függetlenül folyamatosan benyújthatók. Ilyen például a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok választási regisztrációja, a személyes adatok kiadásának megtiltása vagy más EU-tagállam polgárainak választói névjegyzékbe vétele az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választására. Minden korábbinál több, összesen 134 külképviseleten szavazhatnak azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar választópolgárok, akik az EP magyar tagjainak választásakor nincsenek Magyarországon. A külképviseletek száma a 2018-as országgyűlési választáshoz képest 16-tal nőtt. MTI RANGSORVITA Egyelőre kétséges, közösen indul-e az MSZP a Párbeszéddel az EP-választáson, ugyanis továbbra sem sikerült megállapodni arról, hogy Jávor Benedek hányadik helyet kapja meg a tervezett közös listán. Noha az MSZP nemrég még összellenzéki indulást sürgetett, egyelőre az sem biztos, hogy egyáltalán saját szövetségesével, a Párbeszéddel közösen vág-e neki a megméretésnek. Bár a tárgyalások megkezdődtek, két hónappal a választás előtt még minden bizonytalan. Az egyelőre megoldatlan dilemma alapja, hogy az alig egyszázalékos Párbeszédnek önállóan esélye sincs a mandátumszerzésre, míg jelenlegi támogatottsága alapján az MSZP is legfeljebb két helyre számíthat az EP-ben. A szocialisták listáját Tóth Bertalan pártelnök vezeti, aki állítása szerint nem akar Brüsszelbe menni, így lényegében az őt követő Újhelyi István áll az első helyen, Szanyi Tibor pedig a másodikon. Mivel a párt ragaszkodik az első két befutónak tűnő helyhez, Jávor a harmadik helyet kaphatja meg, amit kockázatosnak tartanak, azaz a Párbeszéd elveszítheti egyetlen mandátumát is. Szanyi az ATV-ben kijelentette, hogy bár hivatalos döntés még nincs, lényegében már megállapodtak a Párbeszéddel, hogy Jávor a negyedik helyet kapja a listán - ami valójában a harmadikat jelenti. Ez nem vesztes pozíció a Párbeszédnek, közölte Szanyi. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szocialista politikusok között volt, aki megerősítette Szanyi állítását, de volt, aki arra utalt: a pártszövetség megőrzése érdekében nem kizárt, hogy Jávor végül mégis a lista második helyére kerül. Igaz, ez a döntés palotaforradalmat okozna az MSZP-ben, ahol már így is sokan rossz szemmel nézik a Párbeszédnek nyújtott kedvezményeket. A baloldal belügyeiben bennfentes Lámpagyár blog arról írt, hogy Jávorék nem bíznak Tóth ígéretében, így nem fogadták el a nekik felajánlott harmadik helyet. Mások anynyit megerősítettek, hogy egyelőre nem született megállapodás. A szocialisták mindenesetre bíznak a közös listában és kampányban. Az MSZP nem tart nagyszabású kampányindítót, s a hagyományos formák mellett elsősorban az interneten akarja majd eljuttatni üzeneteit a választókhoz. Ennek lényege, hogy a Fidesz „túlzó nemzeti szuverenitása”, illetve a Gyurcsány Ferencék Európai Egyesült Államok ideája helyett a haza és Európa együttes szeretetére helyezik a hangsúlyt. Úgy tudni, az uniós parlamenti listáról szombaton dönt a párt választmánya. MW Sepsiszentgyörgy ünneplőbe öltözött Fotó: MW
