Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-21 / 67. szám
ß MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK A Ki nyer ma? című műsorát ötven éve, 1969 márciusában indította útjára Készített interjút Kodállyal, Illyéssel és Zelk Zoltánnal is SZEKSZÁRD Ötven éve indította Czigány György a Ki nyer ma?-t a rádióban. A műsorvezető íróként és zongoraművészként is ismert. Második felesége révén szekszárdi kötődésű. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Hogyan talált rá a saját útjára?- Csöndes, félrehúzódó kisgyerekvoltam Győrben, Révfaluban. Utam mégis rám talált. A gimnáziumi évek alatt már jelentek meg verseim a Zászlónk folyóiratban, 1946 őszén pedig novellámmal első díjat nyertem a Szent Gellért jubileumra meghirdetett irodalmi pályázaton. A díjat a Gellért-hegy oldalában tartott ünnepi szentmise után vehettem át Mindszenty József hercegprímás kezéből. Közben már virtuózán zongoráztam az iskolai ünnepélyeken. Felvettek a Zeneakadémiára, ahol zongoraművészként 1956 tavaszán végeztem. Rögtön a rádióba kerültem zenei szerkesztőként, rendezőként. így kezdődött a pályám.- Gondolom, még egészen mások voltak a rádiózás technikai feltételei...- A Magyar Rádióban akkor még úgy montíroztuk az általunk rögzített zenei produkciókat, hogy a szalagot rézollóval vágva, a jó részeket acetonos folyadékkal, ecsettel megkenve, szépen összeragasztottuk. Első riportjaimat pedig még a 10-12 kilós magnót cipelve készítettem a különböző helyszíneken, de örömmel! S persze az emberek, a sztárok is még mások voltak. Egy idős várostörténész például elmondta nekem, az akkor fiatal rádiósnak, hogy ő még látta Arany Jánost a Duna-parton sétálni és látta Liszt Ferencet a Vigadó kapujában, reverendában, ahogy két hölgy karolt bele... Pályám korai szaka-Czigány György az Astoria szálló halijában, ahol ötven éve kezdődött a Ki nyer ma? Fotó: Hering J, szának interjúalanyai is már az irodalomtörténeti, tudománytörténeti, művészettörténeti könyvekből mosolyognak ránk. Beszélgettem még Medgyaszay Vilmával, Füst Milánnal, Kodály Zoltánnal, később Neuchatelben Dürrenmattal is. A kor legjobbjaival, köztük Szentgyörgyi Alberttel, Zelk Zoltánnal, Illyés Gyulával, Székely Mihállyal, Barcsay Jenővel, Borsos Miklóssal. Nem bántam, hogy egyre kevesebbet koncertezem, ez a világ a költészetemre is hatott. Lassanként az irodalmi életben is megtaláltam a helyemet.- Mennyire elégedett az eddigi pályájával, azt csinálhatta-e, amit szeretett?- Szerencsés vagyok, a munkám a szórakozásnál is kedvesebb volt számomra, igazi öröm. Elégedett vagyok a sorsommal. Természetesen engem is értek súlyos tragédiák. Bár Fodor Bandi aggódott költői pályámért, szerinte a rádiós-tévés népszerűség árthat annak. Mégis nálam a költészet, zene, műsorkészítés, mint valami zenemű három szólama harmonikusan működött, természetes módon függött össze. Egyik inspirálta a másikat, harmadikat, kölcsönös jó hatások összhangjában éltem. Természetesen engem is értek súlyos tragédiák. Szüleim után elvesztettem első feleségemet, Erikát, aki logopédusként dolgozott. Azután író, filmrendező fiamat is: Zoltánt. Hála Isten, másik két gyermekem, Ildikó és Gergő a közelemben él. Mindketten zenészek is, bár kenyérkereső mesterségnek mást választottak: pilóta és operatőr. Két unokám van, egyetemi tanulmányai végén jár Matyi is, Zsófi is. Utóbbi a Református Egyetem kommu-Elismerések A jelentősebb díjak: érdemes művész (1987), József Attila-díj (1996), Erkel-díj (1972), Stephanus-díj (2004), Pulitzer életműdíj (2000), a balatonfüredi Quasimodo költőverseny fődíja (2004), Príma Primissima-díj (2006), Magyar Örökség-díj (2009), s mindemellett, a Magyar írószövetség örökös tagja. Legutóbbi kötetei: Kalitkám is madár (2013), Kilenc szimfónia (2016), A nyár feltámadása (2017), Ezer mondat és karácsony (2017), Télikék (2018). Tavaszváró leanderünk Kis leanderbokor, szegény, testvéred Korfu szigetén nem sejti, hogy te pince-börtön mélyén esel át éji flörtön, hordó mered rád s kapanyél: örök sötétség itt a tél. De várja már a kert, a rét szerelmes, hű leanderét, rideg falak közt tűrni, bízni tanít pirulva sok ribizli. Túlélted itt a lét halálát, szomorú virágzás ad hálát s ragyog, ki életet nyert. Csábítsd ide a tengert. nikáció szakán a Ki nyer ma? Játék és muzsika adássorozat történetét dolgozta fel diplomamunkájában.- Ami, ha jól tudom, ötven éve indult...- Pontosan. A Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben című műsoromat 1969 márciusában indítottam útjára. Legtöbbször az Astoria szálló halijából jelentkeztünk, de jártuk az országot, sőt eljutottunk vele Erdélybe, Pozsonyba, Bécsbe is. Csaknem tízezer adást ért meg e sorozat néhány évtized alatt. Százezrek hallgatták, s játékosaink között volt orvosprofeszszor, tanár, mérnök, postás, fodrász, mozdonyvezető és kétkezi munkás is. Derűs, örömszerző játék volt, valami üde szabadságélményt is adott őszinteségével, természetes hangjával. Persze a Kossuth Rádió akkor szinte egyeduralkodó volt; az országos hallgatottságot ennek is köszönhettük. Még nem zengtek-bongtak szerte magánrádiók, könnyűzenét sugárzó médiumok, még alig volt televízió. De megélt később, a 21. évszázad első évtizedének közepén túl is.- A második felesége szekszárdi. Megszerette ezt a környéket, ezt a várost?- Mindig is kedveltem Szekszárdot, Babits Mihály, Dienes Valéria, Mészöly Miklós városát. Ahol Liszt több fontos darabját írta. Hajóval jött Pestről Paksra, onnan hintóval Szekszárdra barátjához, Augusz báróhoz. A második feleségem, Simon Erika is onnan származik. Latin-történelem szakos középiskolai tanár, de mostanában interjúköteteket készít. Májusban fog megjelenni a 17. Gyakran látogatjuk a szüleit, és tervezünk egy hosszabb ott-tartózkodást is, mert még sok a felfedezni valóm: a Gemenc, a környék dombjai, tavai. A Duna- és a Sió-part gyermekkoromra emlékeztet. Sokat üldögékem és álmodoztam annak idején a Kis-Duna, a Rába, a Rábca partján. Egyébként voltak már Erikával közös könyvbemutatóink Szekszárdon, és nemsokára egy Ki nyer ma?-műsorom is lesz a Művészetek Házában, élő hangversennyel. Több könyvem készült szekszárdi nyomdában, a legutóbbi címe: Télikék. Arany őszikéket írt, én azonban 25 évvel vagyok idősebb most, mint ő akkor volt, így már csak télikéket írhatok. Ez a 37. kötetem. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A hangulatot az énekkar és a citerazenekar alapozta meg Színdarabbal is emlékeztek Puskára és lőszerre cserélt három birkát SZEDRES Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékezve A költő és a betyár című színdarabot adta elő a szedresi Diákszínpad a művelődési házban az ünnep előestéjén. Erről Kovács Anna rendező tájékoztatott, aki Móricz Zsigmond művei alapján vitte színre a márciusi eseményeket. Ünnepi beszédet Kőszegi Melinda nyolcadik osztályos tanuló mondott. Az ünnepi hangulatot az énekkar és a citerazenekar alapozta meg huszár dalokkal és Kossuth-nótákkal Barsi Ágnes és Nemes. András vezetésével. B. K. A szedresi ünnepségen az énekkar is fellépett Beküldött fotó DOMBÓVÁR Lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettében mondott ki bűnösnek egy huszonhét éves férfit a Dombóvári Járásbíróság, és ezért két év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős, tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője. A büntetlen előéletű, munkanélküli, vagyontalan vádlott - pontosan nem tudni melyik napon, de valamikor 2018 augusztus 6-a előtt - elcserélt három birkát egy házilag egybeszerelt Mauser M98-as típusú puskacsőből, egy Manninger M95-ös puskátokból, zárdugattyúból és tárból álló 8X57-es IRS kaliberű ismétlő puskára és a hozzá tartozó nyolc vadászpuska töltényre. Ezt követően a lőfegyvert szétszerelte, és a lőszerereket a padláson tárolta. A vádlottnak azonban nem volt fegyvertartási engedélye. Ennek ellenére el akarta adni valakinek, aki feljelentette. Az igazságügyi fegyverszakérő véleménye szerint, a házkutatás során lefoglalt puska emberélet kioltására is alkalmas lőfegyvernek minősül. 1.1.
