Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-02 / 52. szám

2019. MÁRCIUS 2., SZOMBAT 12 TÖRTÉNELEM A népirtásnak több tízezernyi ártatlan magyar és német esett áldozatul Néphősként ünnepelt hóhérok „Cafatokra verve a gödör szé­léhez állították a szerencsét­leneket, és egyenként hátul­ról tarkón lőtték őket. Lábbal a gödörbe lökték a tetemü­ket, és folytatták a követke­zőkkel” - ez áll az egyik beis­merő vallomásban az 1944- es magyarellenes délvidéki etnikai tisztogatásokról. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu DÉLVIDÉK 1944-45 fordulóján a megtorlás ürügyén tudato­san eltervezett etnikai tiszto­gatást hajtottak végre az előre­törő szovjet csapatok nyomán a hatalmat átvevő titói parti­zánok. A népirtásnak több tíz­ezernyi ártatlan magyar és né­met esett áldozatul: a délvidéki magyar férfilakosság színe-ja­­va, több településen az értelmi­ség, a kulturális és a gazdasá­gi vezető réteg szinte teljes egé­szében. Az 1944-45-ös délvidé­ki népirtás azért különleges, mert a falvakban a szomszé­dok sokszor nemcsak hóhér­kézre adták a másikat - több­nyire szerbek főként magya­rokat és németeket -, hanem a falubeliek maguk is számo­sán vettek részt a települé­senként akár ezres nagyság­­rendű öldöklésben. Az esemé­nyekkel kapcsolatban a Ma­gyar Nemzetben Kurcz Ádám István egy megdöbbentő doku­mentumot mutatott be. Vreme je! - Eljött az idő! címmel meg­jelent egy könyv, amelybe be­került az 1944-es etnikai tisz­togatások egyik tettesének, Bura Coricnak, a szenttamá­si kocsmárosnak a vallomása. A ragadványnevén Copónak (magyarul: „bicegő”) nevezett szerb férfi halála előtt tett beis­merést, és abban csak megerő­síti mindazt, amit az életben maradottak és visszaemléke­­zők elmondtak az akkori ese­ményekről, hiszen egy magyar ember meggyilkolásához nem kellett különösebb okot találni: „Öltek azért is, mert valakinek a fejesek közül megtetszett va­laki felesége, szép magyar nő; azért is, mert valakinek kellett valaki háza. Öltek a háború előtti adósságért, amelyet így nem kellett megadni; és persze a magyarok iránt érzett gyűlö­letből, amiatt, amit azok tettek a háború alatt. Igaz, hogy a ki­végzettek tíz százaléka tett va­lami rosszat, de a többi nem.” A 75 éves történet máig sincs kibeszélve, mozifilm sem ké­szült, amely feldolgozná a több tízezer magyar áldozat - nagy részük parasztember - likvi­dálását. A hóhérok közül sem vontak felelősségre senkit, ha­nem sokukat évtizedekig „nép­hősként” ünnepeltették az ál­dozatok hozzátartozóival is. A nagyrészt máig jelöletlen tö­megsírokba lökött áldozatok fölött szeméttelepek és dögte­metők vannak, máshol piacte­ret, buszállomást, gabonasilót vagy sportpályát betonoztak rájuk, hogy még a megemléke­zés kegyeleti gesztusának se legyen helye, az áldozatok em­lékét pedig fojtsa meg a szemét és burjánozza be a gaz. Kiss Csaba fordításában a magyarul is közölt szövegnek egy részéből egy kivégzés hát­­borzongató leírása bontakozik ki: „1944 őszén dermesztő hi­deg volt. A mai piactér helyén 180 ember lett kivégezve [...]. Őket csak hozták. Sorra töl­tötték meg velük a helyisége­ket. Meztelenre vetkőztették őket. Az emberek egymás he­­gyén-hátán guggoltak a pad­lón, összeszorulva a kis he­lyen. Tömve voltak a középü­letek pincéi a mai Szent Szá­va utcában, tömve a községhá­za, a malom... Engem kiválasz­tottak, félrehívtak, és megpa­rancsolták: »Fogd a lapátot, és ásd a gödröket, azután te­mesd őket, és persze hallgass!« Az emberek könyörögtek, hogy ne kínozzák őket, egye­sek kérték, hogy csak öljék meg. És akkor az éjszaka folya­mán megkezdődtek a gyilko­lások. Hármas-négyes csopor­tokban vezették ki őket hát­rakötött kézzel. Úgy, cafatok­ra verve a gödör széléhez állí­tották a szerencsétleneket, és egyenként hátulról tarkón lőt­ték őket. Lábbal a gödörbe lök­ték a tetemüket, és folytatták a következőkkel. [...] Egy a meg­gyilkoltak közül a gödör szé­lén rogyott össze, és a gyilkosa megparancsolta, hogy lökjem bele. Nekem meg nem akaró­­dzott. Kezem-lábam remegett a hidegtől is, meg a félelemtől is. Ez, aki gyilkolt, rám fogta a puskát, én meg könyörgőre fog­tam: »Ne tedd, elvtárs, én a TI­ÉTEK vagyok!« [...] Ekkor elsír­tam magam, annak ellenére, hogy próbáltam erősnek mu­tatkozni: »Az ellenséget nem volt szabad sajnálni.« Előre eltervezett tömeggyilkosságok A magyarokon „hivatalosan" a délvidéki razzia miatt akartak bosszút állni, ám hétéves gyer­meket is kivégeztek a szerbek a „razziában való részvétel mi­att”. Mindez azt bizonyítja, hogy a kivégzések nem spontánul, „a népharag” miatt történtek, ha­nem előre el volt tervezve, hol, mikor és kit kell meggyilkol­ni. A történészek találtak olyan, 1945. februári körrendeletét, amelyben leírták, hogy minden helységből el kellett küldeni az újvidéki központba a kivégzet­tek névsorát. Délvidéki véreng­zéseknek nevezzük az 1944- 1945 telén a Délvidéken a jugo­szláv kommunista partizánala­kulatok által civil magyarok, né­metek és horvátok ellen brutá­lis kegyetlenséggel elkövetett népirtást. A magyar áldozatok száma 30 és 50 ezer közé tehe­tő, de egyes feltételezések sze­rint félszázezer fölött is lehet az ártatlanul kivégzettek száma. Emlékév indul Rákóczi tiszteletére Sok helyen még mindig ott virít a diktatúra emléke Kísért a kommunista múlt A bolsevista Szabó Ervin nevét máig könyvtár őrzi Fotó: MW KÁRPÁT-MEDENCE Hazai és külföldi programokat is ter­veznek a márciusban kezdő­dő II. Rákóczi Ferenc-emlék­­évben - mondta tegnap Gaal Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke. Kiemelte, a Trianon előtti Magyarország minden táján ismerik és tisz­telik Erdély és Magyaror­szág egykori fejedelmét, éppen ezért a szervezők számos határon túli rendez­vénnyel is készülnek. Az emlékévben külön hangsúlyt kap majd Kárpát­alja, ahol a Rákócziaknak számos birtokuk volt, mind­emellett a szabadságharc is abból a régióból indult ki. Több esemény lesz Erdély­ben is, ahol 315 éve választot­ták fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. Az emlékév nyitórendezvé­nyét a nagy államférfi szüle­tésnapján, március 27-én tart­ják a budapesti Hősök terén, ahol Németh Szilárd, a Honvé­delmi Minisztérium parlamen­ti államtitkára mond beszédet a Kárpát-medence különböző részeiről érkező fiataloknak Rákóczi szobránál. II. Rákóczi Ferenc jelentő­ségét taglalva Gaal Gergely el­mondta, bár a szabadságharc 'K>ikott, a fejedelem mégis '-éti összefogást te­­' -gért foly­­izdelmek az 1703-> czi-szabad­­képes volt A fejedelem képes volt össze­fogni a magyarságot Fotó: MW összefogni a magyarságot, a legkülönbözőbb társadalmi ré­tegeket a haza függetlensége érdekében, és ez óriási teljesít­mény - hangoztatta. Mindeközben heves vita után felvette tegnap II. Rákó­czi Ferenc nevét egy magyar­román tannyelvű szatmárné­meti iskola. A román szociálde­mokraták két nevet adtak vol­na inkább az iskolának, ám az RMDSZ érve győzött, miszerint a helyi német-román iskola is egy német személyiség nevét viseli. BDA KÖZTEREK Marx utca és Lenin út, Barátság köz és Kommu­nizmus híd - harminc évvel a rendszerváltozás után is ve­lünk él a kommunista múlt. Bár törvény tiltja ezt a lehe­tőséget, de a tilalom ellené­re manapság is még mintegy ezer közterület őrzi a bolse­vik vezetők, pártideológusok vagy a Rákosi- és a Kádár­rendszer szekértolóinak ne­vét. Az önkényuralmi rend­szerekhez köthető elnevezé­sek tilalmáról szóló törvényt még 2012-ben terjesztette az országgyűlés elé Wittner Má­ria és nyolc kormánypárti or­szággyűlési képviselő. Mi­után a tervezetet a Ház elfo­gadta, a jogszabály 2013-ban emelkedett jogerőre. A követ­kező négy évben - egy 2017- es összesítés szerint - 2200 névváltozást jegyeztek be, de, amint látjuk, munka bő­ven akad, még a fővárosban is. Bármennyire hihetetlen, de történelmi és szellemi ér­telemben Budapesten még mindig „érvényes” egy 1919- es tanácsköztársasági határo­zat, ugyanis a fővárosi könyv­tárhálózat ma is Szabó Ervin (1877-1918) marxista könyv­táros nevét viseli. A könyvtárnak először a vörösterror idejében adták a gyilkos bolsevik eszmét nép­szerűsítő ideológus nevét, aki arra használta fel a fővárosi könyvtárat, hogy Magyaror­szágon megágyazzon a kom­munizmus eszméjének. Sza­bó Ervin tehát a bolsevizmus egyik legnagyobb példaképe, aki ma is névadója Magyaror­szág egyik legfontosabb kul­turális intézményrendszeré­nek. Ráadásul Szabó Ervin A Nemzeti Emlékezet Bizott­sága (NEB) jövőre ismeretter­jesztő programot indít, amely­nek célja, hogy bemutassa, a kommunizmus eseményei kö­zös európai történetnek szá­mítanak - közölte a NEB el­nöke az Ml aktuális csator­nán. Földváryné Kiss Réka azt mondta, a kommunizmust csak Közép- és Kelet-Euró­­pa élte át „személyesen”, emi­att Nyugat-Európában más a nemcsak az eszmebarikádo­kon küzdött, az íróasztala fölé görnyedve, hanem személye­sen is részt vett a kommuniz­mus hazai elterjesztésében, könyvtárigazgatóként pedig megítélése. Az ismeretterjesz­tés ezért nemcsak a volt szov­jet blokk, hanem Nyugat-Euró­­pa területére is kiterjed - tet­te hozzá. Beszélt arról is, a Ma­gyar Nemzeti Levéltárral kö­zösen feltárták, hogy kik vol­tak azok, akik a kommunista párt akaratát helyben érvénye­sítették. Ez egyfajta informáci­ós kárpótlás, amelyre szerinte szüksége van a magyar társa­dalomnak. az intézmény használta fel ar­ra, hogy népszerűsítse az ide­ológiát. Eszmei elvakultságá­­ban odáig süllyedt, hogy sze­mélyesen tervezett merényle­tet Tisza István miniszterel­nök meggyilkolására. Tudományos tevékenysé­gének „hála”, 1918-ban egye­düli magyarországi személy­ként beválasztották a moszk­vai kommunista akadémia tagjai közzé. A gyilkos ideo­lógia hatalomra jutását már nem érte meg, ám elvtársai gondoskodtak arról, hogy ér­demei miatt méltóan emlékez­zenek meg róla: a Tanácsköz­társaság Kormányzótanácsá­nak az egyik első döntése volt, hogy a budapesti könyvtárhá­lózatot Szabó Ervinről nevez­zék el. 1919. március 27-én ha­tározatban mondták ki azt is, hogy „amaz érdemek elisme­réséül, amelyeket Szabó Ervin a marxizmus tudományos mű­velése és a proletariátus szo­cialista öntudatának nevelé­se körül szerzett” gondoskod­nak Szabó Ervin emlékének az ápolásáról. A Magyar Patrióták Közös­sége a héten petíciót indított a kommunista múltra emlékez­tető utcanevek megváltozta­tására. A fiatalokból álló civil szervezetnek az a célja, hogy olyan személyek, szervezetek nevét, akik, amelyek saját né­pük és hazájuk ellen dolgoz­tak, ne viselje Magyarorszá­gon közterület vagy közintéz­mény. P. T. Ismeretterjesztő programot indít a NEB losip Broz Tito (jobbról a második) partizánjai brutális kegyetlenséggel gyilkoltak Fotó: MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom