Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-20 / 66. szám

A MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 20., SZERDA Kis magyar pályakép: a munkanélküliségtől a milánói világkiállításig Tímár és bőrműves, jól ismeri az anyagot, amellyel dolgozik Mesterfokon műveli, és nagy örömmel oktatja a bőr­műves szakmát Simontor­­nyán Könyvné Szabó Éva népi iparművész. Nem vélet­lenül volt ott 2015-ben a mi­lánói világkiállításon a Ma­gyarországot képviselő kis­mesterek között. Férje grafi­kus. A házuk melletti épület látogatható műhelygaléria­ként funkcionál. Wessely Gábor szerkesztoseg@toInainepujsag.hu SIMONTORNYA Mindkét nagy foglalkoztató megszűnt a rendszerváltást követően Si­­montornyán: a bőrgyár és a szőrmegyár is. Emberek szá­zai vesztették állásukat, a megyében ez a környék vált a munkanélküliség által leg­inkább sújtott térséggé. Ke­vesen tudtak túljutni ezen a helyzeten úgy, mint Könyv­né Szabó Éva. Na, az ő szto­rija sem egy sikertörténet, mert még most, ismert és el­ismert népi iparművészként sem bízhat abban, hogy lega­lább a minimálbérnek megfe­lelő összeg biztosan bejön ne­ki minden hónapban, de lega­lább a felszínen tudott marad­ni, s nem süllyedt le, mint oly’ sokan. Tímár végzettséget szer­zett, aminek később, bőr­rel foglalkozó kismesterként nagy hasznát vette: alapo­san megismerte az alapanya­got. Őt a szőrmegyárban ér­te a leépítés, munkanélküli, helyét kereső, tenni, dolgoz­ni akaró szakemberként vege­tált éveken át. Grafikus, rek­lámgrafikus férje, Könyv Ist­ván János foglalkoztatta átme­netileg, ám egy hatezres kis­városban az ilyen profilú vál­lalkozás nem képes eltartani két embert.- A bőrgyárban kezdtem 1970-ben - emlékszik vissza -, később átmentem a szőrmébe, ahol a végén már a labda rész­leg üzemvezetője voltam. Adi­das focikat készítettünk 1992-Könyvné Szabó Éva népi iparművész tarsolyait és más munkáit mutatja. A tarsolylemezek honfoglaláskori motívumokat ábrázolnak A szerző fotója ig, míg ki nem vitték Pakisz­tánba a gyártást. Jött a hul­lámvölgy. A bőrműves szak­mát 1997-ben sajátítottam el a munkaügyi központ által szer­vezett tanfolyamon. Ez nem té­vesztendő össze a bőrdíszmű­vességgel, mert ők divatcik­keket készítenek, géppel, mi meg hagyományokon alapuló termékeket, kézzel. Sok minden kerül ki Könyv­né Szabó Éva műhelyéből az övéktől a táskákig, de a legjel­lemzőbb munkái a tarsolyok. A legtöbbjét autentikus vére­tekkel díszített fémlemezzel is ellátja. A veretek a honfoglalás kori leletanyag alapján szület­nek. Ezeket egy budapesti al­kotótársa, Nyers Csaba - a ma­gyar kultúra lovagja - szállítja már több mint húsz éve. A tar­solyok egyediek és zsűriztetet­­tek. Tipikus magyar viseletki­egészítők, más kultúrákban nem fordulnak elő. Annak ide­jén tűzszerszámot és orvossá­got tartottak benne. Alaposan megtanulta és már tanítja is a mesterséget a simontornyai bőrműves. Ok­tatott gyerekeket és nyugdíja­sokat, részt vett olyan progra­mokon, vásárokon is, ahol élő­munka-bemutatóra kérték. A Könyvné Szabó Éva 1956- ban született Tolnanémedi­­ben. A simontornyai bőrgyár­ba 1970-ben került tímárta­nulónak. Budapesten érettsé­gizett a Than Károly Vegyipa­ri Szakközépiskolában, 1976- ban. Egy évvel később techni­kusi minősítést szerzett. A bőr­gyárból a szőrmegyárba 1989-Mesterségek Ünnepére 2004- 2015-ig vitte portékáit a budai várba. És ott volt a 2015-ös mi­lánói világkiállításon, a Ma­gyarországot képviselő kéz­művesek között. Bemutatko­zott egyéni és családi - grafi­kus férjével és festőművész lányával közös - tárlatokon. Munkássága bekerült a városi és a megyei értéktárba. ben kérte áthelyezését, és ott dolgozott 1992-ig. Néhány ne­héz, munkanélküliség sújtot­ta év után önálló kézművessé vált. Ma már országos hírű bőr­műves, népi iparművész. Legis­mertebb alkotásai a honfogla­láskori véretekkel díszített, le­mezes tarsolyok. De más, érde­kes feladatokkal is megkeres­- Most egy hatvanórás tan- • folyamot tartok - mondja - a Csoóri-program támogatásával, a Tolna Megyei Népművésze­ti Egyesület szervezésében. A korosztály vegyes, harminc- és hetvenéves is van a csoportban, nagyon lelkesen jönnek, és én is lelkes vagyok, rengeteg inspi­rációt kapok tőlük. Együtt örü­lünk az elkészült munkáknak. ték. Készített például jó néhány vb-övet profi bokszgálákra. Kö­rülbelül tíz éven keresztül az ő munkáit kapta meg Kovács Ist­ván (Kokó), Erdei Zsolt (Madár) és Balzsay Károly. Meggyőződé­se, hogy a minőségi kézműipari termékeket a nehéz gazdasági körülmények közepette is kere­sik és értékelik az emberek. Túl a hatodik ikszen már szereti az ember a kényelmes, megszokott dolgokat. Könyvné Szabó Éva vasárnaponként a Balaton-felvidékre, Káptalantó­tiba, a Liliomkert kézműves vá­sárba jár. Továbbá ott van min­den májusban a helyi, simon­tornyai várnapokon, és látogat­ható a házuk mellett kialakított Könyv Alkotóház és Műhelyga­léria is. Április 5-6-7-én lesz­nek nyílt napjaik a Népi Kéz­műves Alkotóházak és Műhely­galériák VI. Országos Hétvégé­je keretében. Régóta fogadnak érdeklődőket, turistákat. Mexi­kótól Japánig, Skandináviától Ausztráliáig minden földrész­ről voltak már látogatóik. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Vb-öveket is készített, profi bokszgálákra A tervek szerint májusban elkezdődhet a lakótelepi központi park felújítása az atomvárosban Sok kérdést vetett fel az elkerülő út témája PAKS A tehermentesítő út volt a legutóbbi paksi képviselő-tes­tületi ülés egyik kiemelt témá­ja. A Paksihirnök.hu beszámo­lójából kiderül, hogy a partner­ségi eljárásba harmincán je­lentkeztek be, és végül hét vé­leményt találtak megfontolás­ra alkalmasnak. Szabó Péter polgármester a napirend tár­gyalásakor arról adott tájékoz­tatást, hogy a nyomvonal mó­dosításával 119 vácikai tulaj­donos nem ért egyet, de part­nerként nem jelentkeztek be, a Pálma Lovastanya tulajdono­sa, Fritz József tiltakozó véle­ményét 991-en támogatják. Az önkormányzat városfejlesztés­sel foglalkozó csoportja felvet­te a kapcsolatot a lovastanya tulajdonosával, konstruktív párbeszédet folytatnak az út nyomvonalával kapcsolatosan - tette hozzá a városvezető. Horváth Zoltán képviselő a gyalogos átkelés lehetősége­iről érdeklődött és az autópá­lya közelsége miatti problémát vetette fel. Dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző válaszában azt mondta, hogy a tervezés a Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesztő Zrt. feladata lesz, amely szabványok alapján határoz­za meg a konkrétumokat, je­lenleg a folyamat elején tarta­nak. Hangsúlyozta, hogy a zrt. Szabó Péter (jobbra) tájékoztatást adott a lakóknak Fotó: M. Gy. figyelembe veszi majd az ön­­kormányzati igényeket. Bagdy László tanácsnok megjegyez­te: Az út nyomvonalát nem le­het úgy kialakítani, hogy az minden érintett megelégedé­sét szolgálja. A testületi ülést megelőző­en több lakó felkereste Sza­bó Pétert azzal, hogy szerin­tük a Fehérvári út és Toldi ut­ca közti városrészhez túl közel van az elkerülőút nyomvonalá­nak tengelye. A polgármester ígéretet tett a lakóknak arra, hogy megvizsgálják az észre­vételeket és a településszerke­zeti terven módosítják az érin­tett szakasz nyomvonalát, arra törekedve, hogy az minél távo­labb kerüljön a lakóövezettől. A lakótelepi központi park felújítása első ütemének meg­valósításáról szóló megállapo­dást is jóváhagyta a testület. Szabó Péter elmondta, hogy várhatóan már májusban el­kezdődik a Kishegyi út és a Csengey központ közötti terü­let rehabilitációja, amely több magántulajdonost is érint, a rájuk eső költségeket az ön­­kormányzat átvállalja. A pol­gármester hozzátette: 20-25 éves tartozását rója le a vá­ros a lakosság felé azzal, hogy egy nagyszerű és szép teret ad majd át. TN

Next

/
Oldalképek
Tartalom