Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-19 / 65. szám

2019. MÁRCIUS 19., KEDD GAZDASÁG 7 Mikor ajándékoznak a magyarok? százalék--------­Születésnap I 93 Karácsony 93 Esküvő 85 j Ballagás 78 j,' j Mikulás ] 78JB f Diplomaosztó ] 76» születés 0“ Ari'nik Apuk -----------------------­­jC*0** 'z1 napja ^__________________ DZ Jj Évforduló 60 I Húsvot 43j 29--------------* Valentin-nap j 21 MW-grafika. forrás: Bonusz Brigád, fotó: Shutterstock Kulturális pályázatot hirdetnek a falvaknak NKA Kétezer fő alatti magyaror­szági kistelepülések értékmen­tő-értékteremtő közösségeinek létrehozására, valamint köz­­művelődési szakmai tevékeny­ségek megvalósítására hirde­tett pályázatot a Nemzeti Kul­turális Alap (NKA). A szakemberek tapasztala­tai alapján ugyanis ezeken a te­lepüléseken, ahol az ott lakók kis létszáma miatt sok esetben nincs művelődési ház, és így fő­állású közművelődési munka­társ sem dolgozik, forrás híján szinte lehetetlen közművelődé­si programokat szervezni. Egy falu elnéptelenedése vagy fennmaradása nagyban függ attól, hogy milyen közös­sége van. Ezért döntött úgy az NKA Közművelődési Kollégiu­ma, hogy forrást biztosít e kis­településeknek olyan közös­ségmegtartó és közösségformá­ló rendezvényekhez, amelyek­nek fő céljuk a helyi értékek megmentése vagy újak megte­remtése. A rendelkezésre álló összeg 30 millió forint, egy te­lepülés maximum 800 ezer fo­rintos vissza nem térítendő tá­mogatásra nyújthat be igényt, önerőre nincs szükség. A teljes pályázati ki­írás a http://www.nka.hu/ palyaztatas/kozmuvelodes webhelyen olvasható. Pályáza­tot benyújtani az NKA portál­ján keresztül 2019. április 15- én éjfélig lehet. MW A születésnap akár a karácsonynál is fontosabb ünnep Mikor adunk ajándékot? FELMÉRÉS Kutatás zajlott a magyarok ajándékozási szo­kásairól. Kiderült: az embe­rek csaknem mindegyike vá­sárolt online az elmúlt 12 hó­napban, közel 80 százalékuk legalább 3 alkalommal. Első­sorban a párunknak és a gye­rekeinknek ajándékozunk, mondta a válaszadók 64, il­letve 63 százaléka. A harma­dik helyen a megajándékozot­tak sorában a szülők állnak. A megkérdezettek közel fele 4-7 embert lep meg évről év­re a születésnapján. A válaszadók fele szere­ti azon törni a fejét, hogy mit is adjon, 3 százalékuk teher­ként éli meg ezt, míg 47 szá­zalékuk szívesen ajándékoz. A születésnap fontosabb a kará­csonynál is, és szinte az összes válaszadó (93 százalék) egyet­ért abban, hogy ilyenkor il-Születésnap, karácsony - ilyenkor mindenki ad aján­dékot, na de mi a helyzet a diplomaosztóval, a nőnap­pal, a babaváró bulival, az apák napjával és a rengeteg egyéb alkalommal, amikor meg lehet egymást lepni va­lami aprósággal? Egy friss kutatás annak járt utána, hogy általában milyen alkal­makra és mit ajándékozunk. Mediaworks-összeállítás • szerkesztoseg@mediaworks.hu lik ajándékozni. Névnapon 61 százalék szerint szintén köte­lező az ajándékozás. A nőna­pi köszöntés, úgy tűnik, már csak illendőségből megtartott ünnep, az anyák napja ennél őszintébb: a válaszadók közel 80 százaléka szerint ilyenkor kötelező megajándékoznunk az édesanyánkat, párunkat - a nők nagyobb arányban teszik ezt. Valentin-napra a válasz­adók közel fele nem ad sem­mit, harmada pedig illendő­ségből teszi. Csak minden ötö­dik válaszadó ünnepli őszinte örömmel a Bálint-napot. Húsvétkor a megkérdezettek 35 százaléka szerint nem kell ajándékozni, Mikuláskor vi­szont több mint 60 százaléknyi válaszadó szerint kötelező. Ka­rácsonykor 1 százalékuk nem tartja kötelezőnek az ajándé­kozást, 6 százalékuk szerint il­lendőségből kell adni, a többi­ek úgy vélik, ezen az ünnepen kötelező ajándékot adni. Egyes életeseményekhez is kötődnek ajándékozási szoká­sok. A nászajándék elterjedt intézmény, esküvő esetén a vá­laszadók 85 százaléka szerint mindenképpen kell ajándékoz­ni, eljegyzéskor 41, házassági évfordulón 60 százalékuk érzi kötelezőnek a meglepetésszer­zést. Lakásavatóra a legtöbben illendőségből visznek valamit. A gyermekszületést köve­tően megindul a rokonok, ba­rátok látogatása, s 69 száza­lék szerint nem lehet üres kéz­zel menni. A keresztelő kötele­zően ajándékozós esemény, a gyerekzsúrokra a kutatásban részt vevők 30 százaléka csak azért vinne valamit, mert ciki lenne nem vinni. A pedagógusnap a megkér­dezettek fele szerint az illendő­ségről szól, ballagásra és dip­lomaosztóra szinte mindenki szerint kötelező ajándékozni, érettségire kevesebben érzik fontosnak az ajándékot. Egy kolléga nyugdíjba vonulása vi­szont már a válaszadók közel fele szerint tipikus ajándéko­zási helyzet. Emelkednek a szakoktatói fizetések Hazánk akár még Olaszországot is lekörözheti Bővülő autógyártás Kevesen használják ki az e-személyit A német prémiummárkák bővítik magyarországi termelésüket Fotó: MTI ÁTALAKÍTÁS A kormány rábó­lintott a szakképzési rendszer átalakításra, és ebben az ok­tatók magasabb béremelése prioritást élvez - mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Világgazdaságnak. Hozzátet­te, három hetet kaptak arra, hogy azokon a területeken, amelyek pluszforrásokat igé­nyelnek, kidolgozzanak egy intézkedési tervet. A javasla­taikat április elején teszik le a kormány asztalára, és a ta­vaszi és az őszi időszakban a parlamentben a törvényi hát­teret is megteremtik - tette hozzá. A miniszter kiemelte, az informatikusoknak, a mér­nököknek, a vegyészeknek és az agrárszakembereknek jól pozícionált állássuk van a munkaerőpiacon. Ha a szak­iskolák nem tudják ugyaneze­ket a feltételeket biztosítani, nem lehet elvárni, hogy a fel­sorolt szakemberek továbbad­ják a tudásukat a diákoknak. Olyan bérrendszert kell létre­hozni, amilyen az iparra is jel­lemző - tette hozzá. Parragh László, a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara (MKIK) el­nöke szerint is az oktatók ma­gasabb bérezésének megoldá­sa a legfontosabb, de az inf­rastruktúra átalakítása és az eszközbeszerzés is elenged­hetetlen. Ez több éven át tartó folyamat, azt, hogy a költség­­vetésnek mekkora pluszteher lesz, még nem lehet megbe­csülni - tette hozzá az MKIK elnöke. MW BŐVÜLÉS Ezekben a napokban kezdődhet meg a BMW autó­gyár debreceni telephelyének előkészítése. A város észak­­nyugati gazdasági övezeté­nek infrastruktúráját kialakí­tó cégnek 2019 őszéig kell vé­geznie a beruházás első, majd 2020 áprilisáig a második üte­mével. Kétmillió négyzetmé­teren stabilizálják a talajt, va­lamint 1,6 millió köbméternyi töltést építenek - írja a Magyar Nemzet. A munkálatok meg­kezdése azt jelenti, hogy ha be­indul az üzem, akkor - a ter­melés felfutása után - évente 150 ezer járművel növekszik a hazai autóipar kapacitása. Hasonló nagyságrendű nö­vekedést várhatunk a bajor márka nagy riválisától, a Mer­­cedestől, amely már belekez­dett kecskeméti gyárának bő­vítésébe. Ám nem egyszerű bővítésről, hanem a gyár má­sodik üteméről van szó, és ha - várhatóan jövőre - befeje­ződik az építkezés, az üzem­ben a jelenleginél 150 ezerrel több személyautó készül majd. A két német prémiummár­ka együtt 300 ezer egységgel emeli majd meg a hazai autó­ipari kibocsátást, amely ta­valy a piaci jelentések szerint 461 ezer volt. Látható, hogy a várható növekmény több mint felével, 760-770 ezerre tornáz­zák fel a magyar személyautó­gyártás összmennyiségét. Ezzel szintet lép a magyar kapacitás, és a jelenlegi toplis­tán megelőzhet olyan európai középhatalmat is, mint Olasz­ország. A legnagyobb autógyártó Eu­rópában Németország 4,9 mil­lió egységgel, Spanyolország 2,1 és Franciaország 1,6 mil­lióval, míg a negyedik Nagy- Britannia 1,5 millió darabbal, majd következik Csehország 1,4 millió, valamint Szlovákia egymillió gyártott gépkocsi­val. Hazánk jelenleg a 9. he­lyen áll. A Suzuki tavaly 175 ezer autót gyártott Esztergom­ban, 70 százalékuk Vitara, 30 százalékuk SX4 S-Cross volt. A Vitara népszerű modell, ha­zánkban évek óta a legna­gyobb példányszámban érté­kesített gépkocsi. Bár készre szerelt autó régen nem gördült ki az Opel szentgotthárdi gyá­rából, a motorgyártás révén je­lentős járműipari termelőnek számít. MW MOBILALKALMAZÁSOK A febru­ár 28-i adatok szerint 4 mil­lió 185 ezer elektronikus sze­mélyi igazolványt igényeltek a polgárok és 5 millió 396 ezer fő rendelkezik a régi igazol­ványok valamelyikével. A leg­többen továbbra is csak vizuá­lis azonosításra használják az e-személyit, a kiegészítő funk­ciók közül a vészhelyzet ese­tén értesítendő telefonszámok tárolása a legnépszerűbb. Tavaly elkészült az eSzemélyiM mobilalkalmazás, amely az e-személyi elektroni­kus azonosítási funkciójának elérését biztosítja azoknak, akik NFC-olvasóval és -funk­ciókkal ellátott mobileszközzel rendelkeznek. További infor­matikai fejlesztések is lesznek, amelyek magukban foglalják az okmány csipjének és operá­ciós rendszerének megújítását, és bővülhet az igazolványhoz kötődő szolgáltatások köre. Ter­vezik az elektronikus aláírás szolgáltatásának továbbfejlesz­tését, használatának egysze­rűsítését, az okmány közössé­gi közlekedési funkciójának továbbfejlesztését és a mobil­­telefonok használatát részbeni kártyaolvasóként. Az elektronikus aláírásnak egyelőre a vártnál kisebb a ki­használtsága, ám növekedésé­re utal, hogy tavaly mintegy 5 százalékkal több, az e-szemé­lyi elektronikusaláírás-tanú­­sítványához kapcsolódó idő­bélyeget adtak ki. A szolgálta­tás gyakorlatilag bármilyen tí­pusú aláírás kiváltására alkal­mas, a jogosultaknak azonban csak a 7 százaléka, 230 955 fő igényelt elektronikus aláírást. Az okmányhoz kapcsolódó utazási funkció már elérhető a MÁV-nál. Az egészségügy­ben biztosított az e-személyi­­vel igénybe vehető szolgálta­tásokhoz való hozzáférés. A szolgáltatások fejlesztése fo­­lyamatos. MW Számos szolgáltatás igénybevételét egyszerűsíti Fotó: MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom