Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-02 / 52. szám

ft BELFÖLD-KÜLFÖLD 2019. MÁRCIUS 2„ SZOMBAT Az ellenzékiek egymás riválisai az EP-kampányban Komoly f ideszes győzelmet jósolnak Május 26-án lesz az EP-választás Kitűzte május 26- ára az Európai Parlament magyar képviselőinek vá­lasztásának időpontját Áder János köztársasági elnök - közölte honlapján a Köztár­sasági Elnöki Hivatal. A vá­lasztás valamennyi válasz­tójoggal rendelkező magyar állampolgár számára lehe­tőség arra, hogy a követke­ző öt esztendőben befolyá­solja az Európai Unió jövőjét. „Magyarországa hazánk, Eu­rópa a közös otthonunk. Va­lamennyi választásra jogo­sult honfitársamat arra ké­rem, vegyen részt a választá­son” - olvasható a nyilatko­zatban. MW Veszik az új személyautókat Az új személyau­tók eladása 12,6 százalékkal nőtt Magyarországon febru­árban az előző év azonos idő­szakához képest, a forgalom­ba helyezett új személygép­járművek száma 11227-re emelkedett. Az adatok szerint a személygépkocsi márkák közül a magyar piacon a leg­többet Suzukiből adták el feb­ruárban januárhoz hasonló­an, összesen 1679-et, a már­ka piaci részesedése 14,96 százalék volt. Fordból 1109, Skodából 1019, Opelből 974, Volkswagenből pedig 776 kelt el. Tavaly februárban a sor­rend hasonlóan alakult, kivé­ve, hogy akkor a második he­lyen 994 eladott személygép­járművei a Skoda állt. MW Nagyon jól szerepelne egy most vasárnapi európai par­lamenti (EP-) választáson a Fidesz. A választási részvé­telüket biztosra ígérők több mint fele a kormánypártok­ra szavazna a Nézőpont In­tézet szerint. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FELMÉRÉS A választási részvé­telüket biztosra ígérők 54 szá­zaléka a Fidesz-KDNP pártszö­vetségre szavazna, ezzel a Fi­desz lenne az Európai Néppárt legsikeresebb pártja egy most vasárnapi EP-választáson - de­rült ki a Nézőpont Intézet leg­frissebb, a Magyar Nemzetnek készült közvélemény-kutatásá­ból. Az ötezer fő megkérdezésé­vel készült reprezentatív min­ta szerint a Trócsányi László vezette kormánypárti EP-lista a jelenleginél kettővel többet, 14 mandátumot szerezne. A felmérés alapján a tavaly áprilisi országgyűlési választás óta csak a kormánypártok tud­ták növelni népszerűségüket, most hét százalékkal többen szavaznának a Fidesz-KDNP-re. A nagyobb ellenzéki pártok népszerűsége a 2018. áprilisi­hoz képest csökkent, egyedül a kisebb ellenzéki pártok támo­gatottsága nőtt, sőt új pártként a Mi Hazánk Mozgalom is mér­hetővé vált a pártpalettán. A Nézőpont szerint az ellen­zékiek egymás riválisai lesz­nek az EP-kampányban, mivel kevés mandátumon lesznek kénytelenek osztozni. A Jobbik a botrányai miatt a biztos szavazóknál már csak 13 százalékon áll, és legfeljebb há­rom uniós mandátumot szerez­het. Míg a szocialisták és a De­mokratikus Koalíció szimpati­zánsai már most aktívak, addig a Momentum és az LMP poten­ciális szavazói jelenleg kevésbé tűnnek megszólíthatónak. A baloldali pártok versenyé­ben az MSZP-Párbeszéd szö­vetség jelenleg a biztos szava­zók körében 11 százalékon áll és két mandátumban remény­kedhet. Az MSZP-Párbeszéd szavazóbázisára legveszélye­sebb DK hat százalékot kap­na, az LMP öt százalékon áll, ami mindkét ellenzéki erő ese­tében egy-egy EU-s képviselői helyet jelentene. A mandátumszerzési kü­szöb közelében további há­rom párt áll: a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) négy-négy, a Mi Ha­zánk három százalékot kapna egy most vasárnap tartandó választáson. A Nézőpont adatai alapján a teljes népességen belül a Fi­desz-KDNP negyven, a Job­bik januárhoz képest egy szá­zalékpontot csökkenve nyolc, az MSZP-Párbeszéd szövetség hét, a DK négy, az LMP három, a Momentum, az MKKP és a Mi Hazánk Mozgalom két-két százalékon áll. Az EU-t nem érdeklik az őshonos kisebbségek BUDAPEST Az Európai Unió a bevándorló kisebbségekkel sokszor jóval elfogadóbb, ba­rátságosabb, mint az ősho­nos kisebbségekkel - muta­tott rá Szili Katalin, az Erdé­lyi Magyarok Egyesületének tegnapi rendezvényén. A mi­niszterelnöki megbízott pél­daként említette, hogy az EU hallgat a kárpátaljai magyar­ságot érintő jogszűkítések­ről vagy a Benes-dekrétumok múlt évi megerősítéséről. Ezért is nagy jelentőségű a Minority SafePack keretében összegyűjtött több mint egy­millió aláírás. A nyomásgya­korlást az európai intézmény­­rendszer irányába nem szabad abbahagyni - jelentette ki. Szili kitért arra, hogy Brüsz­­szel az őshonos kisebbségeket érintő kérdésekkel nem foglal­kozik, nemzeti hatáskörbe tar­tozónak minősíti őket. Konti­nensünk viszont csak akkor tudja újradefiniálni magát eb­ben a globális világban, ha a sokszínűségét azok a nemze­tek jelenítik meg, amelyek ős­honos népként e területen él­tek, élnek. Ők nem bevándor­lók, migránsok Európában, sa­ját szülőföldjükön szeretnének gyarapodni, boldogulni - han­goztatta. Kiemelte, a kormány jelentős lépéseket tett a külhoni magya­rok népesedési helyzetének ja­vítására. MW Nyáron ítélet halálfurgon-ügyben Június 6-án kezdi a 71 halálos áldozattal járó 2015-ös embercsempészé­si ügy másodfokú tárgyalását a Szegedi ítélőtábla. A bíró­ság öt tárgyalási napot tűzött ki, és előreláthatólag június 20-án hirdet határozatot. A bűnszervezet tagjai augusz­tus 25-én hajnalban 59 fér­fit, nyolc nőt és négy gyereket zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nél­küli hűtőkamionba a szerb­magyar határ közelében. A kamion Ausztriába indult. A bezárt emberek dörömbö­­léssel jelezték, nem kapnak levegőt, de a bűnszerveze­tet vezető elsőrendű vádlott nem nyitotta ki nekik a raktér ajtaját. A raktérbe zsúfolt 71 ember megfulladt. MW Megállapodás a postánál Átlagosan 10 szá­zalékos lesz a bérfejlesztés az idén a Magyar Postánál a pénteken aláírt bérmegálla­podás szerint. Schamschula György, a társaság vezérigaz­gatója elmondta: a Magyar Posta 2017-ben kötött bér­megállapodást a szakszerve­zetekkel, három év alatt 32 százalékos béremelésről. A végső megállapodás szerint azonban a „mintegy 30 ezer dolgozóból több mint 23 ezer 10 százalékos vagy azt meg­haladó mértékű bérfejlesz­tésben részesül idén, azaz 2017 óta átlagosan 40,4 szá­zalékos bérfejlesztést haj­tottunk végre" - fogalmazott Schamschula. MW Nem nyomoznak a vízilabdázók ellen Kizárhatják Mesterházy Attilát az MSZP-ből Politikai leszámolás Kosz Zoltán ZAKLATÁS ^Bűncselekmény hiá­nyában megszüntette nyomo­zását a Pest Megyei Rendőr­főkapitányság a volt váloga­tott vízilabdázókat nemi erő­szakkal vádoló 13 éves kislány ügyében - írja a Magyar Nem­zet. Petőváry Zsoltot és Kosz Zoltánt tanúként sem kellett meghallgatni, olyannyira egy­értelmű volt a hatóságnak és az igazságügyi szakértőknek, hogy a gyerek korábban valót­lanságokat írt le egy papírra. Ezzel beigazolódott a sportem­berek ártatlansága, akik kez­detektől fogva hangoztatták, nem követték el azt, amivel a kislány és a családja megvádol­ták őket. Hegedűs László, Kosz Zol­tán jogi képviselője a lapnak elmondta: ilyen elképesztő el­járást még nem látott a ma-Petőváry Zsolt Fotók: MW gyár büntetőeljárásban, hogy mindent a sajtóból tudtak meg. Hozzátette, polgári eljárásban sérelmi díjat kérnek azoktól, akik a két sportoló rossz hírét keltették. Elkeserítő és mérhetetlen düh, ami leginkább jellemző volt ennek az időszaknak bizo­nyos szakaszaira - mondta el a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Földi-Kovács Andrea kérdésére Kosz Zoltán. Hozzátette, az ügy kirobbaná­sa óta sem a kislánnyal, sem a családdal nem találkoztak. El­sőként a Magyar Idők számolt be arról, hogy nem zárható ki, a szentendrei Pap-szigetre ter­vezett sportközpontjuk miatt próbálták lejáratni üzleti el­lenfeleik a két sportolót, nevük besározásához egy gyereket felhasználva. MW BUDAPEST Kizárhatják Mes­terházy Attilát az MSZP-ből. A szocialisták volt elnökét március 5-én hallgatja meg az MSZP fegyelmi bizottsága. Az eljárás csak a kezdetét je­lentheti egy régebb óta húzó­dó belső feszültség felszínre törésének - írta az Index. „Ér­tem én, hogy ez politikai le­számolás és azt is értem, hogy személyes bosszú áll a hátte­rében” - reagált első felindu­lásában a hírportálnak Mes­terházy arra, hogy egy hete Kurtyán Ferenc, az MSZP Tol­na megyei alelnöke, országos választmányi tag bejelentést tett ellene a párt fegyelmi bi­zottságánál. Kurtyán nem tit­kolt célja, hogy Mesterházyt zárják ki a pártból. Kurtyán több okot is meg­jelölt, az egyik a megszellőz­tetett belső feszültség, ami a február 15-ei választmányi ülésen történtek miatt lán­golt fel. Az európai parlamen­ti (EP-) lista sorrendjének elfo­gadását ugyanis egy kaotikus ülés előzte meg, összecsaptak a párt két jelenlegi EP-képvi­­selőjének, Szanyi Tibornak és Újhelyi Istvánnak a támoga­tói. Kurtyán panasza alapján a volt MSZP-elnök szivárogtatta ki a választmányon történte­ket, sőt Mesterházy egyenesen videófelvételt készített, amit kiadott a sajtónak. A panasz szerint ráadásul a volt pártel­nök járja az országot, kampá­nyol és a saját népszerűségét építi a jelenlegi elnökkel, Tóth Bertalannal szemben. A felje­lentés alapján Tóth Bertalan azonnali vizsgálatot rendelt el és soron kívül kérte a fegyelmi bizottság összehívását, amely dönthet Mesterházy pártból való kizárásáról. MW SZÖUL Emberi jogi aktivisták Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek, a kommunista Koreai Munka­párt elnökének x jellel áthúzott plakátjával tüntetnek az észak-koreai vezetés ellen Szöulban. Az in­cidens egy nappal azután történt, hogy megállapodás nélkül ért véget Kim és Donald Trump ameri­kai elnök második csúcstalálkozója a vietnámi fővárosban. A zátonyra futott Kim Dzsong Un-Donald Trump-csúcstalálkozó után egy száműzetésben élő, a nemzetközi téren ismeretlen észak-koreai ellen­zéki csoport bejelentette pénteken, ellenkormányt alakított, hogy megdöntse Kim Dzsong Un észak­koreai vezető hatalmát. MW Fotó: MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom