Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-16 / 63. szám
2019. MÁRCIUS 16., SZOMBAT MÁRCIUS 15. g Orbán Viktor: Elsöprő erejű közép-európai reneszánszra készülhetünk A magyar név megint szép lesz „Keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság, és nincs szabad Magyarország sem” - mondta Orbán Viktor kormányfő március 15-én a Múzeumkertben tartott beszédében. Méltatta a magyar-lengyel barátságot, hangsúlyozta, hogy nélkülük ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna újraegyesíteni. Mediaworks-összeállítás, szerkesztoseg@mediaworks.hu MÚZEUMKERT Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy „hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké” - mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken Budapesten, a Múzeumkertben. A miniszterelnök az 1848-49- es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen hangsúlyozta: keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság, és nincs szabad Magyarország sem, és „ez így van függetlenül attól, hogy személyesen éppen hányadán állunk a Jóistennel”. Orbán Viktor hangoztatta: „azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól”. Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat! - tette hozzá. Mint mondta, „szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója”. „Az európai ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról” - fogalmazott. Közölte: tudjuk, hogy a honfoglalók szabad akaratukból döntöttek a kereszténység mellett és ragaszkodtak a szabad döntés jogához az oszmánok, a Habsburgok és a szovjetek ellenében is. A szabadság gondolata pedig a kereszténységből sarjad ki, mert Isten előtt minden ember és minden nemzet egyenlő - mondta. Hozzáfűzte: az alaptörvény is elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét. A kormányfő közölte: látványos közép-európai felemelkedésre készülünk, hajdanvolt nagyságunk megismétlésére, elsöprő erejű közép-európai reneszánszra. Itt vannak velünk a lengyelek ma is, ahogy végig velünk voltak 1848-1849-ben és a 20. században is. A lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna újraegyesíteni - mondta. „Minden évben a magyarok istenére esküt teszünk, hogy kitartunk a szabadság mellett és ellene mondunk a rabságnak. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar kiáll minden magyarért, és minden magyar közösen kiáll Magyarországért” - mondta. Március 15. a nemzeti egység ígérete, „legyen béke, szabadság és egyetértés” - így kezdődik a 12 pont -, arra emlékeztet, „a hétköznapi könyöklés és hétköznapi szócsaták fölött legyen egy közös cél, egy nemzeti, amely összetart bennünket” - jelentette ki Orbán Viktor. „Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában” - mondta. Mateusz Morawiecki kormányfő a Bem szobornál Fotók: MTI Közös színpadon tömörült az ellenzék Közösen demonstráltak az ellenzéki pártok és politikusok mivel - mint jelezték: „ezt a kormányt csak együtt tudjuk megdönteni". Másutt - a Népszava szerint - azt írják, „öszszegyűlünk, hogy 1848-as hőseink nyomába szegődve cselekvésre hívjunk minden, a hazáért aggódó, tenni akaró magyar állampolgárt". A szervezők között volt a DK, a Jobbik, a Párbeszéd, az MSZP, a Liberálisok, a Momentum, továbbá Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők, a PDSZ, a Szolidaritás, és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is. A közel kéttucatnyi felszólaló között ott volt Gyurcsány Ferenc EP-listavezető felesége is, a civilek közül pedig Márki-Zay Péter és mások. A hivatalos kezdésre nagyjából ezren gyűltek össze a Szabadsajtó úton, de később még többen csatlakoztak. Megfogalmazták az ellenzék 12 pontját is: demokráciát, jogállamot, létbiztonságot, méltányos bérezést, az unió melletti kiállást követeltek. A színpad mögött a Nemzeti egységet! molinó volt olvasható. Velünk voltak és itt vannak a lengyelek is Orbán Viktor: A keresztény kultúra nélkül nincs szabad Európa Úgy fogalmazott: 1848 óta az idő már eldöntötte, mi igaz, és mi nem, „kiszórta, ami könynyűnek találtatott, és a rostán magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való”. „Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet a birodalmak felett arathat” - mondta. A miniszterelnök kifejtette: a magyarok voltak azok, akik 1848-ban a legtovább harcoltak, és azok is, akik 1956-ban szembefordultak a világ legnagyobb hadseregével, a szovjettel. „És azok is mi voltunk, akik az Európába indított migránsinváziót megállítottuk Magyarország déli határainál. És azok is mi vagyunk, akik erős Európát, erős nemzetállamokat és új, erős vezetőket akarunk látni Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda” - mondta a kormányfő. Kijelentette: új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is beszédet mondott pénteken a Múzeumkertben, hangsúlyozta, Lengyelország és Magyarország újra együtt harcol a jövőjéért, és ahogy 1848-49- ben, most is az igazság, a szolidaritás és az egyenjogúság oldalán áll. A lengyel kormányfő beszédében emlékeztetett: a két nemzet barátsága immár több mint ezer éve tart, a múltban több alkalommal is úgy küzdöttek közösen a szabadságért, ahogy most a jövőért szeretnének. Úgy fogalmazott, egy jobb Magyarországért, egy jobb Lengyelországért és egy jobb Európáért harcolnak. A román kormányfő köszöntötte a magyarokat Viorica Dancila román miniszterelnök a romániai magyarokhoz intézett március 15- ei ünnepi köszöntőjében arról biztosította a nemzetiségeket, hogy a román állam továbbra is teljes elköteleződéssel támogatja a nemzeti önazonosság szabad kifejezését, a nyelvi és kulturális értékek, valamint a hagyományok megőrzését. Dancila köszöntőjében kifejtette, a román állampolgárok nemzetiségüktől függetlenül mindig bizonyították, hogy tudnak együtt élni és együtt építeni olyan nyílt társadalmat, amely mindenki számára azonos jogokat és esélyeket biztosít. Hozzátette: a nemzetiségek képviselői ott vannak a román parlamentben és a helyi közigazgatásban,és ez a normalitás jele. Áder János tudósokat és művészeket tüntetett ki a forradalom és szabadságharc ünnepén Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjat kapott Törőcsik Mari személyesen nem lehetett jelen az ünnepségen ELISMERÉS Aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja - jelentette ki Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából elmondott beszédében az Országházban, mielőtt átadta a Kossuth- és Széchenyidíjakat. Magyarországon a 19. század derekán egy lelkesült forradalomnál és egy hősies szabadságharcnál jóval több történt. A reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés együtt a feudális Magyarországból polgári Magyarországot teremtett - idézte Babits Mihály sorait az államfő. Hangsúlyozta, a díjazottak teljesítménye, sikeres életpályája, eredményei iránytű mindannyiunk számára. Egy modern nemzeti közösség számára, amely 1848- 49 óta, az átélt történelmi viharokban sem veszítette el azt a képességét, hogy megbecsülje értékeit. Áder János kiemelte, legfontosabb erőforrásunk az egyes ember teljesítménye, „mert aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja”. Ä parlamenti ünnepségen Orbán Viktor és Kövér László házelnök társaságában Áder János Kossuth-nagydíjat adományozott Törőcsik Marinak, a nemzet művészének, a kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművésznek. Kossuth-díjat vehetett át Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, Koltay Gergely zenész, zeneszerző, szövegíró, a Komoran zenekar alapítója és vezetője, Szigethy Gábor színház- és irodalomtörténész, valamint többek mellett Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Csiszár Imre Jászai Mari-díjas rendező, Ferenczes István József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Gyöngyössy Katalin Jászai Mari-díjas színművész, Hildebrand István Balázs Béla-díjas operatőr, Kálmándy Mihály a Magyar Állami Operaház énekese, Kátai Zoltán énekmondó, Kisléghi Nagy Ádám festőművész, Kovács Miklós kékfestőmester, népi iparművész, Madarassy István ötvös- és szobrászművész, Mihály Gábor Munkácsy Mihálydíjas szobrászművész, Tamás Menyhért József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő. Az államfő Széchenyi-díjat adott át Barsi Balázs ferences szerzetesnek, Borbola József kardiológusnak, Kiss L. László, csillagásznak, Búzás Edit Irénnek, az MTA doktorának, Csermely Péter biokémikus, hálózatkutatónak, Fodor Pál turkológusnak, Kádár Bélának, az MTA tagjának, Karádi István Péter belgyógyásznak, Kiss Jenő akadémikusnak, Kovács István József Attila-díjas költőnek, Kulin Ferenc József Attila-díjas irodalomtörténésznek, Kurutzné Kovács Márta építőmérnöknek, Rónyai Lajos matematikusnak, Sótonyi Péter Tamás állatorvosnak, Vörös Attila, főmuzeológusnak. A Magyar Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott Kónya Imre az Ellenzéki Kerékasztal létrehozását kezdeményező és tevékenységét koordináló Független Jogász Fórum alapító elnöke. MW * Á i I csak az igazság maradt fenn. Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját
