Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-02 / 52. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Ez kapóra jött Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Nem kell hosszasan keresgélni az interneten ahhoz, hogy valamelyik tudósításban elénk villanjon a következő mondatfordulat: emberek tömegei valaminek köszönhetően váltak hajléktalanná, vesztették el szeretteiket vagy éppen haltak meg. Mondanunk sem kell, meglehetősen visszatetsző dolog köszönettel illetni olyasmit, ami súlyos károkat, szenvedést, pusztulást okoz. Előfordul, hogy ugyanebben a cikkben pár sorral odébb már arról olvashatunk: valaminek köszönhetően emberek tömegei költözhettek új házakba, avagy nyerték vissza egészségüket. Azaz, a szerző egyformán köszönettel szól a földrengésről, illetve az újjáépítésről. Jóllehet az ártalom, veszteség valami miatt, vagy valaminek a következtében történik, a hozadék, gyarapodás pedig már bekövetkezhet valaminek köszönhetően is. Mindez arról jutott eszembe, hogy a napokban az egyik közkedvelt tévéműsor vezetője így fogalmazott: az egyetlen dolog, ami kapóra jöhetett, az a gégemetszés volt. Nos, ez a nem éppen kellemes műtéti beavatkozás sem az orvos, sem a páciens számára nem jöhet kapóra, ellenben szükségessé válik adott esetben. Tehát a műsorvezető valami olyasmit kívánt közölni, hogy az egyetlen dolog, ami megmenthette a végveszélybe került személy életét, az a gégemetszés volt. De legalább nem mondta azt, hogy az említett személy darázscsípésnek köszönhette válságos állapotát. A világ minden táján ízlelhetik a borokat SZEKSZÁRD A Külgazdasági és Külügyminisztérium februárban mutatta be a legfrissebb borválogatását. A borszelekcióban 3 kategóriában 30 bort és pezsgőt választott ki a zsűri a magyar külképviseleti szervek rendezvényeihez, fogadásaihoz. A kiválasztott borok képviselik a magyar borkultúrát a külképviseleteken és diplomáciai rendezvényeken. A borokat pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón mutatták be. A Szekszárdi borvidékről négy bor is érintett, Mészáros Pál, Dúzsi Tamás, Eszterbauer János és Márkvárt Mónika egy-egy borát találták arra érdemesnek, hogy Magyarországot képviseljék. A szekszárdi borászok közül Eszterbauer Jánost sikerült telefonon elérni, aki elmondta, nagyon örült annak, hogy a 2017- es évjáratú Nagyapám kadarka bekerült a harminc bor közé. Eszterbauer Jánosnak nem ez az első bora, melyet a Külügyminisztérium kiválasztott, ugyanakkor dicsőségnek érzi, hogy a világ minden tájára eljut majd ez a bor a diplomáciai képviseleteken keresztül. Mint mondta, kapott már fényképet Chiléből és Indonéziából is, a saját borairól, amint éppen kóstolnak belőle. Mészáros Pál borai sem az első alkalommal kerültek bele a Külügyminisztériumi válogatásba, mondta a borász. Idén a 2016-os kadarka borukat kóstolhatják majd meg a diplomáciai rendezvényeken. A borválogatások során a Külügymirfisztérium stratégiai partnere volt a Magyar Turisztikai Ügynökség, szakmailag pedig nagymértékben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményére hagyatkoztak. M. I. A Szekszárdi borvidékről négyet válogattak be a harminc bor közé Hatmilliárdból felszámolják a szennyezettséget Kármentesítik a volt loten ivóvízbázist Zöldi Irma és Tóth Sándor tájékoztatta a projektről a fórum résztvevőit Fotó: Mártonfai Dénes Több mint negyedévszázad után rendeződhet az úgynevezett lőtéri vízbázis kármentesítésének ügye. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Uniós program kiemelt projektjének keretében 6,3 milliárd forintból kármentesítik a diklór-etilénnel szenynyezett, már lezárt egykori lőtéri vízbázis területét. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) konzorciuma által elnyert támogatás kapcsán a Vármegyeházán rendezett fórumon Tóth Sándor, a KDTVIZIG műszaki igazgatóhelyettese az előzményekről elmondta, a volt vízbázis területén 1993-ban tárták fel az ipari eredetű diklóretilén-szennyezést, ami miatt a négy kúttelepet lezárták. A káros anyag az ipari üzemek tevékenysége következtében kerülhetett a talajba. A mintegy 3 négyzetkilométer területű, jó minőségű vizet adó, gazdaságosan kitermelhető vízbázis kapcsán megjegyezte, a víztestet fokozottan érzékeny forrásként jellemezték, ami azt jelenti, hogy a felszínről a szennyeződések viszonylag könnyen elérték a vízadó réteget. A Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. saját forrásból 1996-ban kezdte meg a kárenyhítést, meghatározott helyen nagy tömegben vizet termeltek ki. A kezdeti beavatkozások azonban nem vezettek eredményre. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) felvette a területet a listájára, állami támogatással folytatódtak a munkálatok. A szennyezett gócok közelébe 1998-ban új kutakat fúrtak, amelyek szívó hatást gyakoroltak a vegyi anyagra, ezzel az eljárással sikerült lassítani a szennyeződés terjedését. Ám ez a megoldás sem hozott átütő sikert. Ezt követően újabb vizsgálatok kezdődtek, 2007-ben új modell készült, ami rögzítette, hogy másik beavatkozásra van szükség. Forráshiány miatt azonban a tanulmány által javasolt eljárásrendet nem vezették be. 2010- ben ismét tényfeltárás történt, az anyagiak miatt azonban ez is megrekedt. Közben bebizonyosodott, hogy a koncentrált vízkitermeléssel több száz évig lehetne szivattyúzni, míg eltűnik a szennyezés - új műszaki megoldás kell. Ugyan helyenként felszámolták a szennyeződést, de az a legkritikusabb gócokban továbbra is megmaradt, és terjedését sem sikerült megakadályozni. 2012-ben az állam már nem finanszírozta tovább a projektet, a Vízmű azonban még két évig folytatta a kárenyhítést. A város 2015 óta a faddi Duna-parton kiépített vízbázisról látja el a szekszárdi fogyasztókat ivóvízzel. A klórozott szénhidrogének közé tartozó diklór-etilénről Tóth Sándor közölte, a szerves oldószerekben oldódó vegyi anyag sűrűbb a víznél, ezért a víztartó réteg aljára került. Forráspontja 10-15 fokkal alacsonyabb mint a vízé, ezért jobban párolog. A zsírtalanításhoz használt vegyületet az élelmiszeriparban is használták. Hozzátette, mivel nem ismerjük, ki okozta a szennyezést, az állam magára vállalta a kötelezettséget, az OKKP áll jót, hogy a károkat felszámolja. A program az elmúlt húsz év során 580 állami felelősségi körbe tartozó intézkedést hajtott végre mintegy 232 milliárd forint nagyságrendben. Nemcsak az egyedi kármentesítési beavatkozásokról szól, hanem feladata a társadalmi tudatosítás, az új technológiák kidolgozásának elősegítése, a szennyezésgyanús területek országos felmérése, nyilvántartása és kezelése. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Tényfeltárás, műszaki beavatkozás Zöldi Irma (OVF) főtanácsos előadásában bemutatta a kárelhárítás és kármentesítési folyamat összefüggését, illetve összefoglalta a közeljövő feladatait. Kiemelte, nincs két egyforma szennyezés. Nagyobb a baj, mint azt sokan gondolták, mert többféle szennyezőanyagról van szó. A korábbi tényfeltárási szakaszokban elvégzett modellezések eredményei alapján beavatkozás nélkül a szennyeződés elérné a Sió-parti kutakat. A legnagyobb koncentrációjú góc körzetében a szennyeződés kezelése mellett annak valamilyen körülzárása is szükséges. A szennyeződés állapotának pontos ismeretében a legjobb eredményt biztosító technológiák terepi tesztelésére is sor kerül. A végleges műszaki megoldást a teszteredményeket feldolgozó költség-haszon elemzéssel választják ki, a projekt 2023 őszén fejeződik be. Különdíjat kaptak a gyerekek Egyetemi oktatók és borászok beszélnek majd az éghajlatváltozás hatásairól A szőlő jövője lesz a konferencia témája DOMBÓVÁR A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2018 őszén hirdette meg ismét „Álomút” címmel országos gyermekrajzpályázatát, amelyre közel négyezer mű érkezett. A zsűri öszszesen 234 rajzot díjazott, a kategóriagyőztesek fődíjként egyegy osztálykirándulást nyertek kiskőrösi Úttörténeti Múzeumba, Közép-Európa legnagyobb közutas szakgyűjteményébe. Az egyik különdíjat a Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény dombóvári Móra Ferenc iskolája tanulóinak ítélte a zsűri, jutalmuk csoportos belépőjegy az említett múzeumba. B. K. SZEKSZÁRD A szőlő jövője a megyeszékhelyen az éghajlatváltozás tükrében címmel rendeznek klímakonferenciát március 27-én, szerdán délután fél három órai kezdettel a Vármegyeháza dísztermében. Többek között erről is szó volt a Szekszárdi Klímakor csütörtöki, a polgármesteri hivatal dísztermében tartott megbeszélésén - tájékoztatott Baka György klímakoordinátor. Buzási Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem klímavédelem mesterkurzusának oktatója lesz az egyik előadó. Dr. Fűzi István a szőlő növényvédelmi betegségeinek változásáról és az éghajlatváltozásról beszél majd, míg Mészáros Pál és Heimann Zoltán szekszárdi borászok az elmúlt negyven-ötven év szőlőtermesztési tapasztalatait és az éghajlatváltozás hatásait összegzi majd. A megyeszékhely 2015 és 2018 között részt vett egy négyéves klímakutatási programban, amelyet az Oxfordi Egyetem vezetett. Ennek zárójelentését beszélte meg a munkacsoport Baloghné Gaál Zsófia vezetésével. Széles körben elfogadott tény, Magyarország Európában az öt, klímaváltozás miatt leginkább Baltavári István (balra) tartott bemutatót Fotó: Mártonfai Dénes sérülékeny országok közé tartozik. A mosó és öblítőszeres flakonok újrahasznosításáról Baltavári István beszélt. Ha a műanyag flakonokat a megfelő helyen elvágjuk, egy teniszlabda, vagy asztalitenisz-labda fogadására és elhajítására alkalmas játékeszközt tudunk készíteni. Ez által sokkal később lesz ezekből a műanyagokból hulladék. A Szekszárdi Klímakor idén is megrendezi hagyományos lösz-szurdik túráit, a Mobilitás héten pedig nem maradhat el a Szekszárd körüli kerékpáros kirándulás. B. L. Az ártalom, veszteség valami miatt, valaminek a következtében történik
