Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-12 / 60. szám
2019. MÁRCIUS 12., KEDD GAZDASÁG y Kásler Miklós: fontos, hogy elmenjenek a szűrésekre az emberek Soha nem látott fejlesztés Nemzetközi viszonylatban is jelentősen csökkent a várakozási idő a műtétekre Fotó: MTI Az elmúlt években nemzetközi viszonylatban is jelentősen csökkent a műtétre várakozó betegek száma, és a várakozási idő is. Az egészségügyben 5000 orvossal több dolgozik, mint 2010-ben. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu EGÉSZSÉGÜGY Minden kórház megkapja a szükséges forrást arra, hogy a szülők beteg gyermekük mellett lehessenek - jelentette ki Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere az Origó internetes portálnak elmondta: a legtöbb kórházban megoldott a hozzátartozó megfelelő ellátása, de a 21. században teljes mértékben elvárható, hogy minden intézményben kezeljék ezt a problémát. Hozzátette: 2018- ban több mint 44 000 hozzátartozó vette igénybe ezt a lehetőséget, amire az állam 621 millió forintot költött. Kásler Miklós beszámolt arról is, hogy az egészségügyben soha nem látott fejlesztések folynak. Mint fogalmazott: az egészségügyi ellátórendszer alapjaiban fog átalakulni. „Mindez persze rendkívül komoly érdeksérelmekkel is jár, ami miatt az ellenzék egyes lobbikörök és saját politikai céljai érdekében folyamatosan megpróbál hangulatot kelteni, az embereket tudatosan félrevezetni” - mondta a miniszter. Kásler Miklós kifejtette: az ellenzék politikai támadásokra használja az egészségügyet. „Amikor ők voltak kormányon, tapasztalatból tudom, hogy az egészségügytől csak elvették a pénzt, és nagyon nehéz helyzetbe hozták a kórházakat, nem becsülték a dolgozókat sem” - hangoztatta a tárcavezető. Mint fogalmazott: „a parlamenti meghallgatáson is elmondtam, hogy mindenkit várok szeretettel, akinek van elképzelése arról, hogy mit kellene még tenni a sport-, az oktatás-, az egészségügy-, a kultúra-, a család és a szociális területeken. Egyetlenegy megkeresés sem volt, ezzel szemben támadások érték a minisztériumot, ami mögött semmiféle konkrétum nincs” - mondta Kásler Miklós. A miniszter kifejtette: a kormány 2010 óta 26 milliárd forintot biztosított a várólisták csökkentésére, ami rendkívül sikeres volt. Az ezzel kapcsolatos kritikákra így válaszolt: „Itt is megjelent az ellenzéki sajtóban, hogy pontatlan számokat mondok. A számok, amiket mondtam - mint ahogy minden szavam - 100 százalékig pontosak. Ez ténykérdés, ezzel vitatkozni nem lehet, azonban meg lehet próbálni félremagyarázni.” Kásler hangsúlyozta: a kormányzat ezután is törekszik arra, hogy a várólistákat csökkentse, ezért további 6 milliárd forintot biztosít erre a célra. Kiemelte: az elmúlt években nemzetközi viszonylatban is jelentősen csökkent a műtétre várakozó betegek száma és a várakozási idő is. A legkiemelkedőbb javulást a szürkehályog-műtétek tekintetében értük el: 15 ország közül hazánkban a második legrövidebb a várakozási idő - tette hozzá. Mint mondta: „minden beteg teljesen egyforma, illetve a különbséget a betegség súlyossága határozza meg. Tehát nyilvánvalóan van értelme a várólistának, de a várólistát is szabályozott körülmények között kell vezetni, és a műtéteket is eszerint kell elvégezni.” A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban a miniszter kifejtette: a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a lakosság érintett része részt vegyen a szűréseken, de maguknak az embereknek is fel kell ismerniük, hogy milyen fontos, hogy elmenjenek a szűrésekre. A miniszter azt is elmondta: a Magyarországon dolgozó orvosok száma 2010-ben 33.943 volt, ez 2017-ben 39.132 volt. Ez rendkívül nagy javulás, ötezerrel több orvost jelent a magyar egészségügyi rendszerben - tette hozzá. HÍREK Az élelmiszerárak tolták az inflációt JEGYBANK Az élelmiszerárak emelkedése növelte az inflációt februárban. Várhegyi Judit a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az Ml-en azt mondta, főleg a szezonális élelmiszerek ára emelkedett, a tejtermékek ára csökkent. Az infláció 2018 közepe óta három százalék körüli. A jegybank inflációs céljának bevezetése óta még nem volt olyan időszak, amikor ilyen hosszú ideig a cél körül alakult az infláció. A következő hónapokban is emelkedés várható, utána ismét visszafelé veszi az irányt az inflációs mutató. MW Együttműködés Laosszal PARTNERSÉG A kormányfők megállapodása alapján stratégiai szintre emelik Magyarország és Laosz együttműködését - közölte tegnap Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Laosz a világ egyik leggyorsabban fejlődő térségében egyik tradicionális partnerünk, a 2000-es években végig magas gazdasági növekedést produkált, az együttműködésből Magyarország is profitálhat. Hangsúlyozta: a magyar külpolitika és külgazdasági stratégia sikerének bizonyítéka az, ami Laoszban történik, hogy igenis lehet magyar cégeket külpiaci sikerekhez segíteni távoli térségekben is. MW Egyre több ingatlant vesznek a külföldiek A kínaiak az elsők Nő az állatjóléti támogatás összege BUDAPEST Négy év alatt kétszeresére nőtt azoknak a nem európai uniós állampolgároknak a száma, akik ingatlant vásároltak Magyarországon. A Kormányhivatalok összegzése szerint tavaly 3529 ingatlan került harmadik országból származó külföldi tulajdonába, míg 2014-ben még csak 1815 - adta hírül a Magyar Nemzet. Az említett ingatlanok túlnyomó többsége lakás vagy lakóház, csak elszórtan akad köztük üdülő és gazdasági épület is. Minden tizedik esetben az eladó is külföldi volt. A külföldiek évről évre több ingatlant szereznek, míg 2015-ben illetve 2016-ban valamivel háromezer alatt maradt a számuk, 2017-ben már csaknem 3200 külföldi vevőt tartottak nyilván. A külföldi ek nagyobb arányú jelenléte nyilvánvalóan nem független az ingatlanpiac általános felfutásától. A Jogszabályok szerint a nem magyar, illetve nem uniós állampolgároknak engedélyt kell kérniük az ingatlanvásárláshoz, a kérelmüket azonban csak igen ritkán utasítják el, jellemzően akkor, ha a vásárlás önkormányzati vagy egyéb közérdeket sért. A kormányhivatalok adatai szerint az ingatlanok többségét, 2693-at, Budapesten, százas nagyságrendben Pest megyei - főként Budapest környéki - és Zala megyei településeken vásároltak harmadik országbeliek. Vidéken 282 településen szereztek ingatlant, ezek között több tucatnyit Debrecenben, az oroszok és ukránok által hagyományosan kedvelt Hévízen, vagy az osztrák határ mellett fekvő Sopronban, de tucatnyi vásárlást bonyolítottak le a főváros melletti Nagykovácsiban is. A harmadik országbeli vevőknek körülbelül a fele (1610) kínai. Százas nagyságrendben vásároltak lakásokat tavaly Budapest VI., VII., VIII., X. és XIII. kerületében, de nincs is olyan kerület, ahol legalább 3-4 ingatlant ne vettek volna. A kínaiakat az izraeliek követik 331, majd, az oroszok 312, az ukránok pedig 164 tavaly vásárolt ingatlannal. A belső pesti városrészek igencsak népszerűek, a VII. kerületben 443, a VI. kerületben 308, a XIII. kerületben 291, a VIII. kerületben pedig 244 ingatlant szereztek harmadik országbeli állampolgárok. Az adatok értelmezéséhez érdemes tudni, hogy uniós állampolgárok, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai 2009 óta korlátozás nélkül vásárolhatnak ingatlant nálunk, mint ahogy a magyar állampolgárok is megtehetik ugyanezt ezekben az országokban. Róluk sokáig nem volt elérhető adatforrás, a KSH először 2017-ben összegezte hivatalosan a külföldi lakásvásárlókat. Abban az évben az uniós, és nem uniós külföldi állampolgárok öszszesen 7371 ingatlant vásároltak, ez a teljes forgalom 4,8 százaléka. MW Büntetik a fiktív szerződést MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Komoly szankciókra, és jelentős adóbírságra számíthatnak a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek - figyelmeztet a BDO Legal lókay & Társai Ügyvédi Iroda. Az adóhatóság átminősítheti a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek ellenőrzésekor feltárt, adóelkerülési célból létrejött jogviszonyokat. Ez akkor fordulhat elő, ha egy cég olyan személyeket kölcsönöz ki, akiket korábban saját maga, közvetlenül alkalmazott. Az átminősítéssel az adóhivatal a kölcsönbe adó vállalkozás által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti, ami az adójogi kockázaton túl büntetőjogi felelősséggel is járhat. A jogviszony átminősítése általában tetemes adóhiány megállapításával jár, amelyet 50, hamis bizonylatok esetén akár 200 százalékos adóbírság is terhelhet. A tételt növeli a késedelmi pótlék, illetve a hiányos vagy valótlan tartalmú bejelentés miatt kirótt, személyenkénti 500 ezer forintos bírság. A bejelentés elmulasztása személyenként egymillió forintos bírsággal jár. Néhány tíz főt kölcsönző cég esetében a büntetés így elérheti a több tízmillió forintot. A BDO szerint a munkaerő-kölcsönzés területén tapasztalható visszaélések miatt a revizorok bizalmatlanul állhatnak az ágazat tisztességes szereplőihez is, így célszerű, hogy a jogkövető társaságok felkészülten várják az esetleges ellenőrzést. MW BAROMFITARTÁS Megemeli a baromfi-állatjóléti támogatás keretét az agrártárca, és új konstrukciót dolgoz ki a szárnyas- és sertéshús-feldolgozóknak, valamint -forgalmazóknak. Az első negyedévben kieső forrást a csekély összegű, úgynevezett de minimis keretből pótolhatják. Mivel az állatjóléti támogatási program működését az Európai Bizottság 2018. december 31-ig engedélyezte, az agrártárca már tavaly áprilisban benyújtotta a 2019-2025-ös programot. Ezt a korábbival azonos szakmai tartalommal és eljárásrenddel tette, valamint a támogatási keretösszeg olyan mértékű emelésével, amely az éves szinten jelentkező valós termelői igények kifizetését lehetővé teszi - közölte a Világgazdasággal a minisztérium. Az új program azért nem tudott elindulni január 1-jén, mert még folynak az egyeztetések az Európai Bizottság és Magyarország között. Napokkal ezelőtt kiderült, az idei első negyedéves baromfi-állatjóléti támogatásokat a termelők már nem kapják meg, a hárommilliárd forintos kiesés pedig június környékén likviditási gondot okozhat. Az állattartók költségeinek kompenzálására az elmúlt években emelte a baromfiágazatnak járó állatjóléti támogatások keretösszegét a minisztérium. A 2010-ben még az évi négymilliárd forintos keret 2015-ben már 11, 2016 és 2018 között pedig 12 milliárd forint volt. Mivel az új program brüszszeli elfogadása csúszik, a minisztérium intézkedéscsomagot állított össze a baromfiágazat számára. Ha az Európai Bizottság zöld utat ad, a baromfi-állatjóléti támogatások folyósítására az idei költségvetésben több mint 12 milliárd forint áll rendelkezésre. MW Kompenzálják az állattartók költségeit Fotó: MTI
