Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-12 / 60. szám

2019. MÁRCIUS 12., KEDD KITEKINTŐ g Egy nemzetközi pályázat biztosítja a fedezetet az átépítéshez ■mm Madárbaráttá alakítják a Duna árterén a vezetéket Beküldött fotó E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. szakemberei kicserélik a vezetéktartókat olyanokra, amelyekre nem tudnak ráülni a madarak A madarak védelme, az ára­mütés elkerülése érdeké­ben oszlopokat építenek át a Gemenci ártérben. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A középfeszült­ségű villanyvezetékek sok­szor okozzák védett állatok, el­sősorban nagyobb testű mada­rak sérülését, pusztulását. A madarak egyrészt a vezeték­nek ütközve sérülhetnek, más­részt - és ez gyakoribb a kö­zépfeszültségű vezetékeken - az oszlopokra telepedve ára­mütést szenvedhetnek. A ter­mészetvédelmi szervek és az áramszolgáltatók már sok éve dolgoznak azon, hogy ezt a ve­szélyt csökkentsék, ennek ér­dekében szigetelőkkel, illetve kevésbé áramütés-veszélyes fejszerkezetekkel látták el az oszlopokat. A védelem kialakítása foly­tatódik, erről hírlevelében szá­molt be a Duna-Drá­­va Nemzeti Park Igazgatóság. Mint írták, a Gemenci Tájegységben a töl­téstől a Dunáig hú­zódik egy középfe­szültségű vezeték, amely veszélyfor­rást jelentett a kör­nyéken költő védett madárfa­jok - rétisas, fekete gólya, bar­na kánya - egyedeire. Bár ko­rábban már úgynevezett szi­getelőpapucsokat helyeztek az oszlopokra, ez nem jelentette a legjobb megoldást. Az igaz­gatóság részese egy nemzetkö­zi pályázatnak, amelynek cél­ja a Duna és ártere ökológiai fo­lyosóként való megőrzése. Ez teremtette meg a vezetéksza­kasz átépítésének anyagi fede­zetét. A munkála­tok során a mada­rakra különösen veszélyes kereszt­tartókat cserélik ki olyan kialakítású tartókra, amelyek­re a madarak ke­vésbé tudnak be­ülni, és még a na­gyobb testű madarak sem tud­ják a szárnyaikkal zárni az áramkört. Azokon az oszlopo­kon, ahol ilyen átépítésre nincs lehetőség, burkolják a veszé­lyes vezetékeket, illetve hosz­­szabb szigetelőket építenek be. A projekt során a 3,5 kilo­méter hosszú vezetékszaka­szon negyvennégy oszlopot építenek át. A munkálatokat az E.ON Dél-Dunántúli Áram­hálózati Zrt. végzi a Gemenc Zrt.-vel egyeztetve. Mivel a kö­zelben egy rétisas pár is költ, a munkavégzést két szakaszra kellett osztani, a fészek körü­li védőzónán kívül már dolgoz­hatnak a szakemberek, viszont a 400 méteres védőzónában csak akkor tudják kicserélni a fejszerkezeteket, ha a fiókák már elég nagyok ahhoz, hogy az emberi zavarás ne okozhas­sa a költés meghiúsulását. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Nagy ragadozó A rétisas a legnagyobb terme­tű ragadozó madár hazánk­ban, testmagassága megha­ladhatja a 90 centimétert, szé­les, tompán végződő szárnyai­nak fesztávolsága pedig meg­közelítheti a 2,5 métert. Rend­szerint alacsonyan száll a víz fölött, és a felszín közelében úszó halakat kapja el, vízima­darakat, kisebb emlősöket, nyulakat, sőt gyengébb őzgi­dát is zsákmányol. Állománya az élőhelyek csökkenése és a mérgezések miatt az 1970-es években Európában kritikus szintet ért el. Hazai állománya meghaladhatja a 250 párt, és évente több száz példány érke­zik telelni a Baltikumból. 3,5 kilométer hosszú veze­tékszakaszon negyvennégy oszlopot épí­tenek át Izőrzők Tolna megyében A történelem nemcsak a csatatereken, nagy embe­rek nemzedé­keket érintő döntéseiben, for­radalmi mozgalmakban mu­tatkozik meg. Hanem példá­nak okáért ízekben is. Igaz, ez nem afféle megrendítő tabló­kat felvonultató, főáramlatú história, hanem olyan adalék, mely a mindennapok megál­­lapodottságát, az ősök találé­konyságát és nem utolsó sor­ban jó ízlését igazolja. Mint fi­nom levesben a nélkülözhe­tetlen, késhegynyi só. Ilyen konyhatörténelem tárul fel előttünk az ízőrzők című soro­zatnak köszönhetően. A ma 17.20 órakor a Duna World csatornán megtekinthető epi­zód Tolna megyébe, Györköny­­be kalauzolja a nézőt. A paksi kistérségben található, több­ségében német nemzetiségű település sok mindenről, így érintetlen Pincehegyéről és gasztronómiájáról egyaránt híres. Móczár István rendező és Róka Ildikó forgatókönyví­ró a helyi, nagyon finom éte­leket térképezte fel. „A helyi családok szívesen fogyaszt­ják a krumplis gombóclevest, a krumpligombócot lecsóval, a hagymamártást, a krumplis csipetkét, a filclit - csirkehús­kockák májjal és zsemlével - , a krumplis pacsát és a száz­­rétű kalácsot” - olvasható az ajánlásban. Érdekesség, hogy a szerzőpá­ros Tolna megye egyéb hely­színeit is érdemesnek tartotta ízek szempontjából bemutat­ni. így Felsőnyék, Kalaznó és Sárszentlőrinc ugyancsak sze­repel a műsorban. Sz. Á. Megtartják a hagyományt ízörzők, Duna World 17.20 Bukovinai székelyek történeteit idézték fel a gimnáziumban Könyvbemutató a ll.a-ban Régi dalokat játszott a tamburazenekar TOLNA Élő, hangos könyv. Rendhagyó osztályfőnöki óra a tolnai gimnázium ll.a osz­tályában. A Balladát ének­lő című könyvet két éven ke­resztül írta Bágyi Zsuzsan­na. Részleteket idéztek belő­le a Szegedi Dezsőné által ve­zetett szervezet, a Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesü­letének tagjai. A kötet a nép­csoport hányattatott sorsáról szól. A szerző számos megrá­zó krónikát rögzített benne, interjúkat készítve az érintet­tekkel. Nyomon követhető a vissza­emlékezések alapján a mene­külési, áttelepülési útvonal: először a Vajdaságba, Bácská­ba kerültek, majd onnan to­vább, az anyaország déli me­gyéibe, főként Baranyába, Bács-Kiskunba és Tolnába. (A legerősebb közösség Bonyhá­­don található, a székely szö­vetség országos központja is ott van.) Nem véletlenül választották ezt az osztályt a könyvbemu­tató színhelyéül. Az osztályfő­nök, Weisz Péter egyrészt tör­ténelemtanár - aki fontosnak tartja, hogy a tanítványai sok­féle információ birtokába jus­sanak -, másrészt maga is érintett, lévén anyai ágon szé­kely származású. Wessely G. Könyvbemutató, jobbra a szerző, Bágyi Zsuzsanna A szerző fotója TENGELIC Óvodások, iskolások hallgatták végig a helyi falu­házban a Medinai Tambura Zenekar műsorát, mely régi dalokat idézett fel. A megyei önkormányzat fontos felada­tának tartja a helyi identitás erősítését, ezért közösségfej­lesztési programokat szervez Sióagárd, Harc, Kölesd, Me­dina, Szedres, Tengelic, Sár­szentlőrinc és Pálfa települé­seken. Ennek egyik állomása volt a tegnap Tengelicen meg­tartott program. Egy pályázat keretében a felsorolt településeken a kö­zösségi életet szeretnék fel­frissíteni, a helyi értékeket felújítani, népszerűsíteni. Kö­zel száz program valósul meg 2021 tavaszáig, melyben lesz zenei, irodalmi, képzőművé­szeti, közösségfejlesztő és ér­téktári rendezvény. Az élhető település a szerve­zők szerint azt is jelenti, hogy az infrastrukturális fejleszté­seken túl a helyi közösségek erősek és aktívak legyenek, ismerjék és felismerjék érté­keiket, hagyományaikat, me­lyek által erős kötődés alakul­hat ki szülőfalujuk iránt. Az ilyen közösségek pedig erős településeket, az erős telepü­lések pedig erős megyét te­remtenek. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom