Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-12 / 60. szám
2019. MÁRCIUS 12., KEDD KITEKINTŐ g Egy nemzetközi pályázat biztosítja a fedezetet az átépítéshez ■mm Madárbaráttá alakítják a Duna árterén a vezetéket Beküldött fotó E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. szakemberei kicserélik a vezetéktartókat olyanokra, amelyekre nem tudnak ráülni a madarak A madarak védelme, az áramütés elkerülése érdekében oszlopokat építenek át a Gemenci ártérben. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A középfeszültségű villanyvezetékek sokszor okozzák védett állatok, elsősorban nagyobb testű madarak sérülését, pusztulását. A madarak egyrészt a vezetéknek ütközve sérülhetnek, másrészt - és ez gyakoribb a középfeszültségű vezetékeken - az oszlopokra telepedve áramütést szenvedhetnek. A természetvédelmi szervek és az áramszolgáltatók már sok éve dolgoznak azon, hogy ezt a veszélyt csökkentsék, ennek érdekében szigetelőkkel, illetve kevésbé áramütés-veszélyes fejszerkezetekkel látták el az oszlopokat. A védelem kialakítása folytatódik, erről hírlevelében számolt be a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Mint írták, a Gemenci Tájegységben a töltéstől a Dunáig húzódik egy középfeszültségű vezeték, amely veszélyforrást jelentett a környéken költő védett madárfajok - rétisas, fekete gólya, barna kánya - egyedeire. Bár korábban már úgynevezett szigetelőpapucsokat helyeztek az oszlopokra, ez nem jelentette a legjobb megoldást. Az igazgatóság részese egy nemzetközi pályázatnak, amelynek célja a Duna és ártere ökológiai folyosóként való megőrzése. Ez teremtette meg a vezetékszakasz átépítésének anyagi fedezetét. A munkálatok során a madarakra különösen veszélyes kereszttartókat cserélik ki olyan kialakítású tartókra, amelyekre a madarak kevésbé tudnak beülni, és még a nagyobb testű madarak sem tudják a szárnyaikkal zárni az áramkört. Azokon az oszlopokon, ahol ilyen átépítésre nincs lehetőség, burkolják a veszélyes vezetékeket, illetve hoszszabb szigetelőket építenek be. A projekt során a 3,5 kilométer hosszú vezetékszakaszon negyvennégy oszlopot építenek át. A munkálatokat az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. végzi a Gemenc Zrt.-vel egyeztetve. Mivel a közelben egy rétisas pár is költ, a munkavégzést két szakaszra kellett osztani, a fészek körüli védőzónán kívül már dolgozhatnak a szakemberek, viszont a 400 méteres védőzónában csak akkor tudják kicserélni a fejszerkezeteket, ha a fiókák már elég nagyok ahhoz, hogy az emberi zavarás ne okozhassa a költés meghiúsulását. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Nagy ragadozó A rétisas a legnagyobb termetű ragadozó madár hazánkban, testmagassága meghaladhatja a 90 centimétert, széles, tompán végződő szárnyainak fesztávolsága pedig megközelítheti a 2,5 métert. Rendszerint alacsonyan száll a víz fölött, és a felszín közelében úszó halakat kapja el, vízimadarakat, kisebb emlősöket, nyulakat, sőt gyengébb őzgidát is zsákmányol. Állománya az élőhelyek csökkenése és a mérgezések miatt az 1970-es években Európában kritikus szintet ért el. Hazai állománya meghaladhatja a 250 párt, és évente több száz példány érkezik telelni a Baltikumból. 3,5 kilométer hosszú vezetékszakaszon negyvennégy oszlopot építenek át Izőrzők Tolna megyében A történelem nemcsak a csatatereken, nagy emberek nemzedékeket érintő döntéseiben, forradalmi mozgalmakban mutatkozik meg. Hanem példának okáért ízekben is. Igaz, ez nem afféle megrendítő tablókat felvonultató, főáramlatú história, hanem olyan adalék, mely a mindennapok megállapodottságát, az ősök találékonyságát és nem utolsó sorban jó ízlését igazolja. Mint finom levesben a nélkülözhetetlen, késhegynyi só. Ilyen konyhatörténelem tárul fel előttünk az ízőrzők című sorozatnak köszönhetően. A ma 17.20 órakor a Duna World csatornán megtekinthető epizód Tolna megyébe, Györkönybe kalauzolja a nézőt. A paksi kistérségben található, többségében német nemzetiségű település sok mindenről, így érintetlen Pincehegyéről és gasztronómiájáról egyaránt híres. Móczár István rendező és Róka Ildikó forgatókönyvíró a helyi, nagyon finom ételeket térképezte fel. „A helyi családok szívesen fogyasztják a krumplis gombóclevest, a krumpligombócot lecsóval, a hagymamártást, a krumplis csipetkét, a filclit - csirkehúskockák májjal és zsemlével - , a krumplis pacsát és a százrétű kalácsot” - olvasható az ajánlásban. Érdekesség, hogy a szerzőpáros Tolna megye egyéb helyszíneit is érdemesnek tartotta ízek szempontjából bemutatni. így Felsőnyék, Kalaznó és Sárszentlőrinc ugyancsak szerepel a műsorban. Sz. Á. Megtartják a hagyományt ízörzők, Duna World 17.20 Bukovinai székelyek történeteit idézték fel a gimnáziumban Könyvbemutató a ll.a-ban Régi dalokat játszott a tamburazenekar TOLNA Élő, hangos könyv. Rendhagyó osztályfőnöki óra a tolnai gimnázium ll.a osztályában. A Balladát éneklő című könyvet két éven keresztül írta Bágyi Zsuzsanna. Részleteket idéztek belőle a Szegedi Dezsőné által vezetett szervezet, a Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesületének tagjai. A kötet a népcsoport hányattatott sorsáról szól. A szerző számos megrázó krónikát rögzített benne, interjúkat készítve az érintettekkel. Nyomon követhető a visszaemlékezések alapján a menekülési, áttelepülési útvonal: először a Vajdaságba, Bácskába kerültek, majd onnan tovább, az anyaország déli megyéibe, főként Baranyába, Bács-Kiskunba és Tolnába. (A legerősebb közösség Bonyhádon található, a székely szövetség országos központja is ott van.) Nem véletlenül választották ezt az osztályt a könyvbemutató színhelyéül. Az osztályfőnök, Weisz Péter egyrészt történelemtanár - aki fontosnak tartja, hogy a tanítványai sokféle információ birtokába jussanak -, másrészt maga is érintett, lévén anyai ágon székely származású. Wessely G. Könyvbemutató, jobbra a szerző, Bágyi Zsuzsanna A szerző fotója TENGELIC Óvodások, iskolások hallgatták végig a helyi faluházban a Medinai Tambura Zenekar műsorát, mely régi dalokat idézett fel. A megyei önkormányzat fontos feladatának tartja a helyi identitás erősítését, ezért közösségfejlesztési programokat szervez Sióagárd, Harc, Kölesd, Medina, Szedres, Tengelic, Sárszentlőrinc és Pálfa településeken. Ennek egyik állomása volt a tegnap Tengelicen megtartott program. Egy pályázat keretében a felsorolt településeken a közösségi életet szeretnék felfrissíteni, a helyi értékeket felújítani, népszerűsíteni. Közel száz program valósul meg 2021 tavaszáig, melyben lesz zenei, irodalmi, képzőművészeti, közösségfejlesztő és értéktári rendezvény. Az élhető település a szervezők szerint azt is jelenti, hogy az infrastrukturális fejlesztéseken túl a helyi közösségek erősek és aktívak legyenek, ismerjék és felismerjék értékeiket, hagyományaikat, melyek által erős kötődés alakulhat ki szülőfalujuk iránt. Az ilyen közösségek pedig erős településeket, az erős települések pedig erős megyét teremtenek. M. I.
