Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-07 / 32. szám
12. KITEKINTŐ 2019. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK A busók gyakran hintóba ültek, így csatlakoztak a város utcáin kanyargó menethez a 80-as években Nem csak feldíszítették az ágyút, hanem több alkalommal el is dördült a felvonuláson Fotók: Läufer L. Már tíz esztendeje a szellemi világörökség része a busójárás Idén éppen tíz esztendeje, hogy világra szóló sikert könyvelhettek el a mohácsi busójárás hagyományának ápolói azzal, hogy Magyarországról az elsők között vették fel a télűző népszokást az emberiség szellemi világörökségi listájára. Azóta megduplázódott a busójárás iránti érdeklődés - nem csak a vendégek, hanem a mohácsiak körében is, a város pedig számos olyan beruházással gyarapodott és gyarapszik, amelyek az év más részeiben is kiválóan hasznosíthatók. Máté Balázs szerkesztoseg@dunantulinaplo.hu MOHÁCS A mohácsi busójárás 2009-ben az UNESCO illetékes bizottsága Abu Dhabiban tartott ülésén kapta meg a szellemi világörökségi címet. Az öröm mellett akkor féltő, aggodalmas hangokat is lehetett hallani, elsősorban azzal kapcsolatosan, hogy a világhírnévre szert tevő néphagyomány veszít varázsából, egyes autentikus elemei elvésznek éppen azért, hogy a növekvő „közönségigényt” kiszolgálják a szervezők. Megőrzik a busójárás hagyományait- Semmilyen körülmények között sem csinálunk cirkuszt a busójárásból - szögezte le erre a felvetésre már 2009-ben Szekó József, Mohács polgármestere. - A cím hatalmas elismerést jelent, de egyben kötelezettséget is. - A rendezvényt a jövőben is úgy kell lebonyolítanunk, hogy méltó maradjon a hagyományokhoz. A világörökségi cím elnyerése után számos rendezvényszervező is megkereste az önkormányzatot, azonban határozott szándékunk, hogy csak olyan programoknak adunk helyet, amelyek illeszkednek a busójárás szellemiségéhez.- Nagy siker ez Mohács számára - nyilatkozta Szekó József. - Az elismerés elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaimé. Az elismerés a busójárás révén ismertté teszi Mohács városát az egész világon, de egyben komoly felelősséggel is jár, az eredetileg a helyi sokac nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolnunk, hogy méltó maradjon hagyományainkhoz - tette hozzá. A nézők és a busók száma is megduplázódott Azóta tíz év telt el, s örömmel nyugtázhatjuk, hogy a bábák között nem veszett el a gyermek. Sőt. Míg néhány éve harminc-negyvenezren voltak kíváncsiak a mohácsi busójárásra, becslések szerint a látogatók száma legutóbb is meghaladta a százezret. Amióta tehát 2009-ben felkerült a busójárás az emberiség szellemi örökségei közé, az érdeklődés megkétszereződött iránta. Azonban nem csak a látogatók, hanem a helyiek körében is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a maszkások száma is megduplázódott tíz év alatt, idén a hírek szerint ezerötszázan lesznek már. Mohácson gyakorlatilag minden családból beöltözik legalább egy valaki, a busójárás hagyományának oktatása pedig a helyi tanterv része. Tekintettel arra, hogy esztendőről esztendőre nő az érdeklődés a busójárás iránt, egyre többen érkeznek az eseményre, már idén is több olyan változtatást is végrehajtottak, amelyek azt a célt szolgálták, hogy elkerüljék, hogy egyegy időpontban egy helyre koncentrálódjon a tömeg. Ezt megelőzendő a Széchenyi tér, a Deák tér és a Busóudvar mellett a Szerb templom udvarán is felállítottak szabadtéri színpadot, ahol a többi helyszínhez hasonlóan LED-falon is lehet követni az eseményeket. A fejlesztések jelentős része ráadásul egész évben kihasználható, ilyen például a néhány éve átadott Busóudvar, s ilyenek lesznek a folyamatban lévő beruházások is. Mindenekelőtt a Deák tér átépítése révén, ahol a télűzés során a Vendégudvarban ehetnek-ihatnak a látogatók. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez a helyszín alkalmas a funkció ellátására, de az 1930-as években kialakított park mai állapota, s a Vendégudvar befogadásához szükséges közművek hiánya miatt a rekonstrukció elodázhatatlan. A fejlesztés révén a Deák teret valódi rendezvénytérré alakítják, a park tengelyében lévő rendezvényterületet a kitelepülő árusok számára áram-, víz- és szennyvízcsatlakozási lehetőséggel, úgynevezett árusító sáv övezi majd. A nyugati oldalon szervizutat alakítanak ki, amelynek egy részét a réndőrség és a lakóépület miatti állandó forgalomra méretezik, míg dé. li oldala a terület esetenkénti használata mellett árusító területként, illetve gyalogos sétányként használható. A Hősi emlékmű keleti és nyugati oldalára is egy mobil színpad felállításának lehetőségével számolva az elektromos csatlakozásokat is kiépítik, valamint a rekonstrukció részeként a rendezvénytéren tíz méter magas, egyéb utak mentén pedig három méter magasságú kandelábereket állítanak fel. A Deák tér mellett a Busóudvarban, valamint a Széchenyi téren is lesznek beruházások. Előbbiben a 21. század elvárásainak megfelelő élményelemeket jelentő technikai fejlesztéseket valósítanak meg, interaktív bemutatási formákat alakítanak ki, így több mint három új önálló programelem lesz elérhető. Nem csak a felvonulás került védettség alá Az UNESCO szerint egyébként a szellemi világörökségi lista fő feladata, hogy a nyilvánosság erejével a kulturális sokszínűséget fenyegető veszélyekre irányítsa a figyelmet. Éppen ezért Mohács esetében sem arról van, volt szó, hogy pusztán a busók felvonulása kerül védettség alá, hanem az egyéb elemek is: például a bocskorkészítés, az álarcfaragás és a táncok is. A védelem nem konzerválást, hanem folyamatos életben tartást jelent. A busójárás az elmúlt évtizedek alatt is sokat változott. Régen nem volt menetre emlékeztető felvonulás, a busók kisebb csoportokban keresték fel a sokáé negyedben a házakat. Jelképesen felszántották az udvart, hamuval körbeszórták a házakat - előbbivel a nagyobb termést, utóbbival a gonosz távoltartását szerették volna előmozdítani. (Ezt az elemet idén viszont felelevenítették.) A máglyát nem a mai helyén, a Széchenyi téren rakták és gyújtották meg, hanem a Kóló téren. Egészen a múlt század közepéig farsangtemetéskor nem égettek el koporsót a máglyán, ez csak 1950- től vált szokássá. Ugyancsak új elem, hogy a Dunán is vízre bocsátanak egy koporsót a télűzők. Különleges védjegyet jelent az örökségi lista Az emberiség szellemi kulturális örökségének listáját a 196 tagállamból álló UNESCO azért hozta létre, hasonlóan a védendő épített és természeti örökséghez, hogy ezek a szellemi értékek is megmaradjanak az egyetemes emberi kultúra és a helyi közösségek számára. A címről az UNESCO honlapja is beszámol, ahol olvasható a busójárásról szóló leírás is. A listára kerülés közvetlen anyagi előnyökkel nem jár, ugyanakkor a reklámértéke óriási, a cím különleges védjegy. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Minden évben sokan keresik a különböző busó kellékeket A gyerekeknek is rémisztő az álarc, gyakran sírásra görbül a szájuk Többfunkciós rendezvénytérré alakítják át a Deák teret
