Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-07 / 32. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Öt évet kapott az ittasan gázoló vádlott SZEKSZÁRD ítéletet hirdetett a Szekszárdi Járásbíróság egy halált okozó ittas járműveze­tés bűntette miatt indult bün­tető ügyben, amelyben az al­koholos befolyásoltság alatt álló vádlott halálra gázolt egy vétlen motorkerékpárost. A vádlott 2017. július 21-én 15 óra 40 perc körül közepe­sen ittasan vezette az édesap­ja tulajdonában lévő' BMW-t, melyben még két utast is szál­lított. Fácánkertből tartott Tolna felé az 51164-es szá­mú mellékúton, jelentősen túllépve a megengedett se­bességet. Mintegy 120 km/ órás sebességgel haladt, ami­kor elveszítette az uralmát a jármű felett. Átsodródott a szemközti sávba, ahol elütöt­te a vele szemben szabályo­san közlekedő, középkorú, segéd-motorkerékpárost, aki életét vesztette. A balesetben a BMW egyik utasa is megsé­rült. A bíróság a vádlottat bű­nösnek mondta ki halált oko­zó ittas járművezetés bűntet­tében, amely két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesz-A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett téssel fenyegetett bűncselek­mény, valamint megszüntet­te a vádlottal szemben ko­rábban zaklatás miatt alkal­mazott próbára bocsátást is, ezért halmazati büntetést al­kalmazott. Mindezekért öt év börtön­­büntetésre ítélte a bíróság a vádlottat, és hat évre eltiltot­ta a közúti járművek vezeté­sétől. Enyhítő körülményként kizárólag a vádlott beismeré­se volt értékelhető, azonban ezzel szemben sok súlyosító körülmény állt, köztük a pró­baidő alatti elkövetés, a több­szörös KRESZ szabályszegés, és - a halálos eredményen kí­vül - további egy utas könnyű sérülése. Az ítélet nem jog­erős. A vádlott és védője eny­hítésért fellebbezett, így az el­járás a Szekszárdi Törvény­széken folytatódik - tájékoz­tatta lapunkat dr. Kovács Ildi­kó, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője. 1.1. Az agancs érték, amely a vadászokat illeti meg. A trófeákból szemlét is tartanak, képünk Tamásiban készült tavaly Fotó: Makovics Kornél Az erdők királya februárban és márciusban veti le a fejdíszét Az agancs gyűjtése és eladása bűncselekmény Erdőlátogatási tilalmat ren­deltek el a Gemenc Zrt. és a Gyulaj Zrt. területein, a gím­szarvas bikák ugyanis feb­ruárban és márciusban hul­­lajtják az agancsukat. A va­dászok ezúttal is arra figyel­meztetnek, a trófeák enge­dély nélküli gyűjtése, birtok­lása, értékesítése bűncse­lekmény. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az elhullott agancs fontos információfor­rás, ezért szakmai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy ezek a vadászok kezébe kerüljenek, hogy értékelhessék az állat fej­díszeit. Sokan nem tudják, de a földön heverő agancs jogilag a vadászatra jogosult szerveze­tek tulajdona, amit egy kívül­álló nem is szedhet össze. Dr. Király István, az Országos Vadászkamara megyei szerve­zetének titkára elmondta, több évszázados hagyománya van a hullajtott agancs gyűjtésének a megyében is. Tavaly országo­san 37 550 körüli volt a gím­szarvasállomány, és 12 ezer körüli a dámállomány, ebből a megyében 2063 gím, míg 2400 dámbikát tartottak nyilván. A hullajtott agancsból csak Tol­na megyében 100 millió forint körüli a befolyt érték, kilón­ként ötezer forinttal számolva. A feketepiacon ennek a négy­szeresét is kifizetik az agan­csokért éppen emiatt vannak olyanok, akik ennek a gyűjté­sére szakosodtak. A Dunántúlon a teljes gímál­­lomány fele, a dámnak a jelen­tős mennyisége található. Dr. Király István elmondta azt is, hogy a hullajtott agancs gyűj­tése kizárólag írásos engedély birtokában lehetséges, amit az adott vadásztársaság állít ki. Engedély nélküli gyűjtés sza­bálysértésnek (50 ezer forinti érték alatt), nagyobb értéknél pedig bűncselekménynek mi­nősül, ami a jogtalan vadászat kategóriájához hasonló - 100 Potencianövelő, dísztárgy lesz belőle A gímszarvasbikák hasznosítá­si célja éppen az impozáns fej­dísz növesztése, mondta egy általunk megkérdezett báta­­széki vadász. Emögött a szak­emberek tíz-tizennégy éves gondos munkája és befekte­tett pénze áll. Az illegális gyűj­tők ezzel veszélyeztetik egy vi­lágviszonylatban elismert ha­zai ágazat sikeres működését. Az illegális gyűjtők által oko­zott károk helyrehozása sok időbe és pénzbe kerül. Dr. Király István egyértelmű igennel felelt a kérdésre, hogy az is bűncselekményt követ-e el, aki az erdőben sétálva ta­lált agancsot magával viszi. Hozzátette, ha az erdőgazda­ság látogatási tilalmat rendelt el, akkor sétálni sem szabad­na az adott időszakban az er­dőben. Amennyiben mégis ta­lál valaki agancsot, akkor jár el szabálykövetően, ha otthagyja, ahol megtalálta, vagy bejelen­tést tesz, és leadja az illetékes vadásztársaságnak. A vadászterületeken találha­tó agancs lopásnak minősül, aki ezeket továbbértékesíti, az orrgazdaságot követ el. Tolna megyében szerencsére rend­őrségi eljárás nem nagyon volt emiatt az elmúlt évben, Bara­nya és Bács megyékben azon­ban gyakori, hogy illetéktele­nek hirdetésben tájékoztat­ják az embereket arról, átve­szik a hullajtott agancsot. Ki-' rály István elmondta, pár évvel ezelőtt Hőgyészen volt házku­tatás, ahol jelentős számú „fej­­díszt” találtak. Az agancsokból egyébként dísztárgyakat, csillárt, tőröket készítenek, illetve a bútoripar­ban „hasznosítják”. Állítólag tonnányi mennyiségben kerül Ázsiába is a magyar szarvas­agancsból, ahol potencianö­­velő-szerek egyik összetevője­ként alkalmazzák. ezer forinttól 5 millió forintig terjedő - büntetést vonhat ma­ga után. Ehhez társulhat még a vad tiltott módon való zakla­tása, ugyanis gyűjtés közben előfordul, hogy „mozgatják” a vadat, mert futás közben köny­­nyebben leejti az agancsát. Az illegális agancsgyűjtők módszere, hogy csatárlánc­ban, kutyákkal végigjárják a vad által kedvelt nappali pi­henőhelyeket. A megzavart állat menekülése közben idő előtt hullajthatja el a fejdíszét, extrém esetben az agancstő is megsérülhet. Ez fájdalmat, örök sérülést okoz, mely állat­kínzásnak minősül. Mindez a sérülést elszenvedő bikáknál torz növekedésű agancsfejlő­dést okoz, mely jelentős érték­­vesztést jelent a vadgazdálko­dónak anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A jobb internet velük kezdődik Dokumentum értékű könyv a negyvenes évek szörnyűségeiről A bombázás alatt menekültek TAMÁSI Kedden, a biztonságos internet napján hatóságok, in­formatikai cégek, civil szerve­zetek és gyerekek összefogá­sával hívták fel a figyelmet a biztonságosabb internetezés fontosságára és alapvető sza­bályaira. A biztonságos web­­használat célja, hogy az Euró­pai Unió Safer Internet Prog­ramjának akciótervéhez kap­csolódva több mint száz or­szágban ugyanazon a napon hívják fel a figyelmet az inter­net előnyeire és veszélyeire is, így a zaklatásra, a gyerekpor­nóra és más illegális, káros tartalmakra, illetve tájékoz­tassanak a problémák lehet­séges kezeléséről. Szakembe­rek informálták a gyermeke­ket, szülőket, pedagógusokat és döntéshozókat a felmerü­lő esetekről és lehetséges ke­zelésükről. Tolna megyében is több figyelemfelkeltő ese­ményt tartottak. A Dombóvá­ri Rendőrkapitányság mun­katársai négy előadást tartot­tak a helyi általános- és kö­zépiskolás diákok részére a városi könyvtárban. A Tamá­si Rendőrkapitányság munka­társai pedig a Würtz Ádám Ál­talános és Alapfokú Művésze­ti Iskola negyedik osztályosa­inak tartottak játékos formá­ban előadást. B. L. SZEKSZÁRD Férjének, Darvas Ferencnek már több mint öt­ven könyve megjelent. Ösz­tönzésére most Darvasné Pál­­ffy Irén is közreadott egy kö­tetet, Magyarnak lenni, ma­gyarnak maradni címmel. Édesapja erős magyarságtu­datára utal ily’ módon. Dokumentum értékű a mű, mely kislánykoráról a negy­venes évekről szól, amikor, háborús viszontagságok kö­zepette menekült a szüleivel, először Erdélyből Kárpátal­jára, aztán tovább Budapest­re, lovas kocsival. Hol kato­nai oszlopok között haladtak, hol bombák csapódtak be a Darvasné Pálffy Irén a könyvével A szerző fotója közelükben, sok embertelen­séget, sok halálesetet láttak, de végül épségben maradtak. Egy ideig keresték a helyüket. Darvasné édesapja fakiterme­léssel és értékesítéssel foglal­kozott. Később őt bízták meg a szekszárdi Tüzép-telep ve­zetésével. így került a család Tolna megyébe. Illetve a két fiútestvér nem jött, mert azok gödöllői lányokat vettek fele­ségül. A százoldalas kötetbe kora­beli és mai képek, térképek és kották is kerültek. Darvasné billentyűs hangszereken ját­szik. Férje több versét megze­nésítette. w. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom