Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-05 / 30. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. FEBRUÁR 5., KEDD Több új álláshelyet is teremt a támogatás BONYHÁD Az előző évhez ké­pest harmincmillió forinttal több állami támogatást kap a bonyhádi Gondozási Központ, mely intézmény a Völgysé­­gi Önkormányzatok Társulá­sának nyújt szolgáltatásokat. A kapcsolódó előterjesztést a város képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén hagyta jóvá. Filóné Ferenc Ibolya polgár­­mester, a napirendi pont elő­terjesztője elmondta: Az állami támogatások összege idén 155 millió 270 ezer forint a tava­lyi 124 millió 302 ezer forint­tal szemben. A támogató szol­gálat, az idősek otthona, a ta­nyagondnoki, az átmeneti ellá­tás bevétele a támogatások tar­talmának változatlansága mel­lett az előző évihez képest 11 millió 104 ezer forinttal emel­kedett, míg a család-, és gyer­mekjóléti szolgálat és központ állami támogatása 19 millió 194 ezer forinttal nőtt. A kettő összege nemcsak eléri, hanem valamelyest meg is haladja a 30 millió forintot. Harmincmillió fo­rinttal több forrás- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény értelmében ta­valy szeptember elsejétől kö­telező biztosítani az óvodai és iskolai segítő tevékenységet - folytatta a polgármester. - Erre több mint 16 millió forint álla­mi támogatást kapunk. A Gon­dozási Központ által kezdemé­nyezett és a Társulás által tá­mogatott demensgondozás mű­ködtetésével 9,5 millió forintos állami támogatásban részesü­lünk. A működési bevételek tervezése a szolgáltatást igény­be vevők száma, valamint a jó­váhagyott térítési díjak alap­ján történt. Az intézmény en­gedélyezett álláshelyeinek szá­ma január elsején 55,5 fő volt, ezt a létszámot a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében 59 álláshelyre java­soljuk emelni. Az állami támogatások igénylésére Bonyhád Önkor­mányzata, mint gesztor jogo­sult, majd a kapott állami tá­mogatást természetesen átad­ja a társulásnak. Sz. Á. Nagyobb rendezvényeket szerveznének a fiatalok A tavaly kitaposott úton járna az ifjúsági önkormányzat Istlstekker Ivett csütörtökön vette át Ács Rezső polgár­­mestertől a város kulcsát. Az egészségügyi szakközép­­iskolába járó lány Szekszárd diákpolgármestere. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Istlstekker Ivettet választották diákpolgármester­nek Szekszárdon. A tizenegye­­dikes lány az egészségügyi kö­zépiskolába jár, a diákönkor­mányzati munkát nem ma kezdte. Mint megtudtuk, már az általános iskolai DÖK-nek is tagja volt, azaz a közéleti, közös­ségi munka már igen fiatalon élete részévé vált. A Szekszár­di Ifjúsági Önkormányzatot, azaz a SZIFÖN-t sem idén elő­ször erősíti, hiszen tavaly kép­viselőként szerzett tapasztala­tokat. Istlstekker Ivett elmond­ta, hogy az előző gárda nagyon a szívéhez nőtt, öröm volt velük együtt dolgozni, ezért is döntött Ezek a feladataik A SZIFON feladata a szek­szárdi diákok érdekképvisele­te, emellett pedig programo­kat szerveznek a diákönkor­mányzati képviselők. A Po­lippal közösen ők szervezik minden évben a nyárnyitó bu­lit, de megyei szintű diákfóru­mot, megyei diákparlamen­tet is rendeznek. Általában két-háromhetente üléseznek, de ha rendezvény előtt állnak, ennél gyakrabban is találkoz­nak. Istlstekker Ivett képviseli a helyi diákságot az Országos Diáktanácsban, ahol rendsze­resen szót ejtenek az okta­tás helyzetéről, diákjogokról, emellett tréningeken, előadá­sokon vesznek részt, ismeret­ségekre tesznek szert. Istlstekker Ivett egy évig lesz diákpolgármester Beküldött fotó úgy, hogy idén jelölteti magát a vezetői posztra. A szekszárdi közgyűlésben a múlt héten mutatkozott be az új csapat. Ács Rezső, a vá­ros polgármestere azt mondta, hogy az előző SZIFÖN-nel igen jól tudtak együtt működni, úgy gondolja, tavaly ezen a téren minőségi előrelépés történt. Az új diákpolgármester szerint a múlt ciklusban nagyon jól in­dultak, és a csapat nem enge­dett vállalásaiból. Idén még nagyobb dolgo­kat szeretnének véghez vinni, nagyobb rendezvényeket kí­vánnak rendezni a fiatalok. A Sportos le-SZEK-SZÁRD múlt évi sikerén felbuzdulva, ame­lyet a Polip Ifjúsági Egyesület­tel együtt rendezett a SZIFON a szekszárdi önkormányzattal, illetve a Szekszárdi Sportköz­ponttal együttműködve, idén is megtartanák a sportágválasz­tót. Emellett hátrányos helyze­tű gyerekeknek segítenének, és napközis tábort szerveznének. Segítik őket Istlstekker Ivett a múlt csütör­töki közgyűlésen átvette Ács Rezső polgármestertől a vá­ros kulcsát. A diákpolgármes­ternek lényegében szabad be­járása van a hivatalba, ő és az ifjúsági képviselők ismer­kedhetnek az önkormány­zat munkájával. Ács Rezső azt kérte a SZIFON tagjaitól, hogy biztassák kortársaikat arra, hogy aktívabban vegye­nek részt a közéletben. A pol­gármester egyenként mutat­ta be a városban lévő iskolá­kat képviselő diákokat a köz­gyűlésnek. A gyerekek mun­káját a Humán Osztály veze­tője, Majnay Gábor, valamint Sipos Gergő sport- és ifjúsági referens segíti. Soltész Gyula megnyerte a kate­góriáját Beküldött fotó Az egyik kategóriában Soltész Gyula lett a győztes EGER - TOLNA MEGYE Kiosztot­ták az Év Agrárembere díjat. A tíz kategóriában versenyző szakemberek között volt Tol­na megyei is: Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. ve­zérigazgatója, aki növényter­mesztésben kategóriagyőztes lett. Az „Év Agrárembere” dí­jat 2014-ben alapították az­zal a szándékkal, hogy felhív­ják a társadalom figyelmét azokra a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodók­ra, gazdászokra, termelőkre, szolgáltatókra, fiatal gazdák­ra és kertészekre, akik önzet­lenül támogatják környezetü­ket. Azaz társadalmi szerep­­vállalásuk jelentős, kiemel­kedő munkájuk mellett a köz­jóért is sokat tesznek. Idén február 2-án este, Egerben a szakmai zsűri Ledó Ferencet választotta Az év agárszak­emberének. Az elbírálásban egyébként több mint nyolc­­vanan vettek részt, a szakem­berek kategóriánként három döntőst választottak ki. A tíz kategória egyikében, a növénytermesztésben lett győztes Soltész Gyula. A Na­ki Mezőgazdasági Zrt. vezér­­igazgatója az egykori falu­si téeszből mára egy korsze­rű vállalkozást hozott létre. 2016-ban munkásságát Ma­gyar Gabonatermesztésért díjjal ismerték el. Legutób­bi pályázati tevékenysége pe­dig igazi áttörés volt a me­gyei mezőgazdaság - olajtök­magot dolgoznak fel -, főleg a nakiak életében. Mauthner I. Egy verselt világ SZEKSZÁRD Valerias verdichtete Welten, azaz Valéria verselt világa. Ez a címe a Deutsche Bühne Ungarn új bemutatójának, mely ma 19 órai kezdettel várja a közönséget. A társulat a darabbal a hu­szonegy éve elhunyt költőre emlékezik. Az 1949-ben Baranya me­gyében, Szederkényben született Koch Valéria német nemzetisé­gi családban jött a világra. Jenei Miklós írta róla, hogy „német nyel­ven fogalmazó költészete az új német irodalom büszkesége, mind­emellett élete végéig kettős nyelvi kötődéssel, kétnyelvű költőként alkotott.” Sz. Á. Képgaléria: TEOL.hu Tolna megyéből kilenc termelő tagja az egyesületnek A bio nem jelenti, hogy kukacos TOLNA MEGYE - MAGYAROR­SZÁG Jóval az európai uniós átlag alatt van Magyarorszá­gon az ökológiai gazdálkodás­ra használt területek aránya. Az EU-ban a teljes mezőgaz­dasági terület hét százalékát (12,6 millió hektárt) használ­tak erre a célra 2017-ben, ez öt év alatt huszonöt százalé­kos növekedést jelent. Közben Magyarországon a teljes terü­let mindössze 3,7 százalékán folyik biogazdálkodás. A hazai százharmincezer hektárnyi terület eltörpül más országokéhoz képest, rá­adásul ennek is a harmincöt százaléka gyep, ahol szürke­marhát, birkát nevelnek. Tol­na megyéből kilenc terme­lő tagja a biokultúra egyesü­letnek. A hazai piac azonban minden igyekezet ellenére elég szűk. Látogasson ei hírportálunkra! TEOL.hu A biogazdálkodásnak a me­gyében Tamási, Nagydorog és Kajdacs környékén van hagyománya. Itt a szántóföl­di növények mellett gyümöl­csösben, kertészeti kultúrák­ban is gazdálkodnak ezzel a módszerrel. A bio nem jelen­ti azt, hogy a termény kuka­cos. Vannak készítmények, például a rezes, kénes per­­metszerek, illetve a baktéri­umtrágya, amit a biogazdál­kodó is használhat. Aki úgy dönt, hogy mostantól bioter­mékeket állít elő, az a beje­lentést követő huszonnegye­dik hónap után elvetett növé­nyek termését értékesítheti bioként. A talajnak is „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pe­dig négy év után lehet csak bioként árusítani, amennyi­ben minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja. Mauthner I. Ausztriában a legnagyobb a terület Az unióban Ausztriában a legnagyobb az ökológiai gaz­dálkodásra használt terüle­tek nagysága, itt az összes mezőgazdasági terület 23,4 százalékát használják erre a célra. Ausztriát követi Észtország 19,6 százalékkal, Svédor­szág 19,2 százalékkal, majd pedig Olaszország 14,9 szá­zalékkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom