Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-28 / 50. szám

2019. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-KÜLFÖLD 7 Varga Mihály pénzügyminiszter, Orbán Viktor kormányfő, Parragh László, a kamara elnöke és Matolcsy György jegybankelnök a kamara évadnyitóján Fotó: MTI Orbán Viktor: Be kell szánnunk a kemény globális versenybe Külföldre készül a tőke A magyar vállalatoknak leg­alább annyi pénzt kell meg­keresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek meg­keresnek Magyarországon - tűzte ki célul Orbán Viktor a kereskedelmi és iparkamara évadnyitó rendezvényén. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KAMARA A bevándorlás teljesen át fogja alakítani a világot. Ami majd 2050-ben vagy azután tör­ténik, az annak lesz a követ­kezménye, ami most zajlik. Aki most nem védi meg magát, az 2050-2060-baii már nem tud­ja - mondta Orbán Viktor a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparka­mara évadnyitó rendezvényén. A miniszterelnök az eseményen részt vevő gazdasági vezetőknek hangsúlyozta: „nem lesz értel­me a gazdasági sikereiknek, ha egyébként az unokáik és a gyer­mekeik egy olyan világban ve­szik át önöktől a cégeket, amely­ben nem jó élni”. Aki „Európai Egyesült Államokat” akar, az bevándorláspárti politikát kép­visel, és egy bevándorlók által megváltoztatott Európa mellett tör lándzsát - tette hozzá. Orbán kifejtette, az év elején négy nagy feladatot szabott: a demográfiai fordulat előkészí­tését, az európai uniós növeke­dési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növeke­dés feltételeinek megteremté­sét, a szakképzés radikális át­alakítását és egy „kifektetési” - a magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató - stra­tégia elkészítését. Utóbbiról ki­fejtette: a magyar vállalatoknak be kell szállniuk a globális gaz­dasági versenybe, ehhez pedig forrásokat kell teremteni szá­mukra. E program kidolgozásá­ra Matolcsy György jegybank­­elnököt kérte fel. Orbán Viktor konkrét célt is megfogalmazott: a magyar vállalatoknak is leg­alább annyi pénzt kell megke­resniük külföldön, mint ameny­nyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon. Kiemelte továbbá, hogy meg kell becsülni azt, amiben a ma­gyarok jók: a mezőgazdasá­got és az arra épülő élelmiszer­­ipart, valamint a sportot és a kultúrát, ezekből ugyanis szin­tén fejleszthetők üzletágak. Mint mondta, a fejlődéssel min­denki tehet egy lépést előre, így felszámolható a szegény­ség. Előadása végén Orbán Vik­tor arra hívta fel a vállalatveze­tők figyelmét, hogy Magyaror­szág most felívelő szakaszban van, és ilyenkor kalkulálni kell olyan tulajdonságokkal is, mint hogy a magyarok a sikert köny­­nyen veszik természetesnek, ha sikeresek, elengedik magu­kat, halogatják a komfortzóná­jukon kívüli lépéseket, és ami­kor kezdenek jól menni a dol­gok, „mindenki mocorog”. „Az elmúlt években közösen elért siker jutalma, hogy még többet kell dolgoznunk, mert ha nem tekerjük, eldől a bicikli” - zár­ta szavait. Matolcsy György jegybankel­nök elmondta: Magyarország­nak a felzárkózást kell a közép­pontba állítania 2019-2030 kö­zött, amihez versenyképességi fordulatra van szükség. Ezért a folyamatos reformokkal támo­gatott felzárkózási pályát kell választanunk, ennek megvaló­sításával el lehet érni, hogy az osztrák életszínvonal és átlagos fejlettség 80-85 százalékát elér­jük 2030-ra - mondta. A rendezvényen Varga Mi­hály pénzügyminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy az uni­ós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérnie Magyar­­országnak a következő években is. A növekedést az egyensúly megőrzése mellett kell megva­lósítani. Ehhez az államadós­ságot tovább kell csökkentem, 2022-re a GDP 60 százaléka alá - tette hozzá a miniszter. HÍREK Európa gazdasága idén is nőni fog BRÜSSZEL Az európai gazda­ság 2019-ben várhatóan a hetedik egymást követő év­ben növekedni fog, ám eh­hez megfelelő és határozott politikai fellépésre van szük­ség a beruházások előmoz­dítása érdekében, és segíte­ni kell a felelős fiskális politi­kák és a reformok végrehaj­tását - közölte az Európai •Bizottság tegnap. Megálla­pította, a gazdaságot érintő kihívások továbbra is fenn­állnak. Az unió egészében a foglalkoztatás rekordszin­ten van, a munkanélküliség még soha nem volt ilyen ala­csony. Az államháztartások helyzete javult, bár egyes tagállamokban továbbra is magas az adósságállomány. A termelékenység továbbra is alacsony, a népesség el­öregedése fokozódik, és a technológiai változások át­alakítják a munkaerőpiaco­kat. MTI Van még idő megegyezni SZTRÁJKVESZÉLY Március 6-án 11 órára az Emmi kép­viselője várja a közszolgálati­ak sztrájkbizottságát egyez­tetésre, máshonnan konk­rétjelzést még nem kaptak - közölte Boros Péterné, a Ma­gyar Köztisztviselők, Közal­kalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: a lehető legkomolyabban veszik majd a kormány béremelési javas­latait és ajánlatait. Kudarc esetén március 14-én több ezren csatlakoznak a sztrájk­jukhoz. MW A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma j Vannak még tartalékok a piacon: a közmunkások visszatérésében akár már az idén elérhető a 3 százalék alatti munkanélküliségi ráta Az öt százalékon túl további emelést akarnak a MÁV-nál Napidíjat fognak szedni Velencében A tömegturizmus árnyoldala a Szent Márk téren Fotó: MTI Bérvita EGYEZTETÉS Még mindig nem rendezték a 2019-es béreket a MÁV-nál - írta meg a Magyar Nemzet. A vasúttársaság auto­matikusan a 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegálla­podás alapján - a többi közszol­gáltatóhoz hasonlóan - átlago­san 5-5 százalékkal emeli a fi­zetéseket, ám ezt munkakörön­ként differenciálják, erről zaj­lik még mindig az egyeztetés. A képviseletek úgy látják, nem elég az idei évre az 5 százalék, a MÁV szerint azonban továb­bi bérfejlesztésről csak akkor kezdődhetnek el az egyezteté­sek, ha a mostani bértárgyalá­sok befejeződnek. A Mérnökök és Techniku­sok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) kiemelte: csak olyan megállapodást tud elfogadni, amely egységesen érint min­den MÁV-dolgozót, azaz diffe­renciálás nélküli. A már elfoga­dott ötszázalékos emelést mie­lőbb ki kellene fizetni a munka­­vállalóknak, emellett - a mun­kaerőpiacra is tekintettel - to­vábbi bérfelzárkóztatás kell, amely növeli a MÁV-csoport munkaerő-megtartó és munka­erő-vonzó képességét. A munkavállalók ragaszkod­nak a garanciális elemekhez, azt akarják, hogy a fizetéseme­lésnél vegyék figyelembe az inflációt, a gazdasági növeke­dést és a munkaerőpiaci hely­zetet is. A Vasutasok Szakszerveze­te ugyanakkor megelégedne a mostani 5 százalékos béreme­léssel, de csak akkor, ha az év második felében két számje­gyűre egészíti ki a MÁV a nö­vekményt. MW Újabb aksigyárat építenek E-AUTÓK Egy új, második gyár­egységet is felépít Magyar­­országon az elektromos au­tókban alkalmazott akkumu­látorok gyártásával foglalko­zó dél-koreai beszállító, az SK Innovation - számolt be a Reu­ters, amit később a társaság is megerősített. A hírről Szijjár­­tó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter is beszámolt tegnap, kiemelve: a beruházás ezer új munkahelyet hoz létre. A társaság 845 millió dollár­ból húzza fel második magyar­­országi akkumulátorgyárát. A tervezett gyártókapacitásról még nem közöltek részleteket. Az SK Innovation első itte­ni gyárának építkezése 2018 elején kezdődött Komárom­ban, és jelenleg is tart. A vál­lalat 2017-ben jelentette be először, hogy gyárat épít Ma­gyarországon közel 205 milli­árd forintból. A társaság hon­lapján található információk szerint az üzemcsarnok 430 ezer négyzetméteren fog elte­rülni Budapesttől mintegy 110 kilométerre, Komáromban. A tömeggyártás 2020-ban kez­dődik, az ekkor gyártott ak­kumulátorok kapacitása 7,5 GWh lesz, ami 250 000 autó kiszolgálására elegendő. Az akkumulátorok harma­dik generációs EV-akkumulá­­torok lesznek, amelyek egyet­len töltéssel akár 500 kilomé­tert képesek megtenni. MW TURIZMUS Évekig tartó hossza­dalmas viták után most eldön­tötték, bevezetik a belépési dí­jat Velencében. A városvezetés erre vonatkozó terveit kedden hagyta jóvá az önkormányzati tanács, bár az olasz idegenfor­galmi miniszter többször ki­kelt ellene. Egyelőre nem is­mertették, hogy a szabályozás mikortól hatályos, az eredeti tervek szerint májustól akar­ták bevezetni. A napidíj a Velencébe láto­gató úgynevezett egynapos turistákat sújtja, akik reg­gel érkeznek, este távoznak és alig fogyasztanak: ők a lá­togatók 70 százalékát teszik ki, az idegenforgalmi bevétel­hez csak harminc százalék­ban járulnak hozzá. A fejen­kénti 3 eurós belépési napidíj 2020. január elsejétől a duplá­jára növekedne, 2022-től pe­dig az előzetes belépési fog­lalás is kötelező lesz az olasz és a külföldi látogatók számá­ra. A fejenkénti árszabást a csúcsidényben akár tíz euró­­ra is növelhetik. Mentesülnek a napidíj alól többek között a Velencében és Veneto tartományban élők, a hatévesnél fiatalabb gyere­kek, a fogyatékkal élők és kí­sérőik, a hatósági személyek, a velencei CityPass turista­kártya birtokosai. A szállást is foglaló látogatók szintén ked­vezményben részesülnek. Luigi Brugnaro polgármes­ter szerint a napidíjból szár­mazó bevételt a város törté­nelmi kincseinek fenntartá­sára és a turisták után mara­dó hulladék elszállítására for­dítják. MTI KAIRÓ Súlyos szerencsétlenség történt Kairó főpályaudvarán, több mint húsz ember meghalt, negyvenen megsérültek. Egy beszámoló szerint hatalmas robbanás történt, amikor egy vonat nekihajtott a pályaudvari ütközőbaknak (mások szerint már lángolva érkezett a szerelvény). Elszenesedett holttestek feküdtek min­denütt. Egy szemtanú látta, amikor a vonat nagy sebességgel belefutott az ütközőbakba. Az emberek me­nekülni kezdtek, sokan attól haltak meg, hogy felrobbant a mozdony üzemanyagtartálya Fotó: AFP

Next

/
Oldalképek
Tartalom